Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-21 / 42. szám

2. oldal 0 NYÍRVIDÉK S2ABOLC«I wcfcLAP •tMftlrffinSWM Munkács hősi Halottaiért Bármerre járunk, kelünk, .még mindig csonka hazánkban, mindenütt azt látjuk, .hogy a város vagy falu főterén szoborcsoportozat vagy tábla hirdeti a világiháború véres zivatarában hősi halált halt véreink kegyeletes emlékezetét. Valóban megható és a történelem lapjain szinte példátlanul álló az az áldozatkészség és önfeláldozás, mellyel a megtépázott és koldússá tett Magyarország a hősök .emlékének áldozott. Akkor, amikor a megcsonkított rész friss sebei még bosszúért kiáltottak az égre, a.z ősi rögre hulló könnyek szinte oszloppá, szoborrá keményedtek, hogy legyen egy megszentelt hely mindenütt, í amely e dicső korszak tanulságaira 1 emlékeztessen s a Trianonban ki- j agyalt hallatlan igazságtalanság meg- ] torlására figyelmeztessen. Én pl. soha nem fogom elfelejteni j azt a pillanatot, amikor a nyiregy- | házi hősök emlékét megláttam. Egy magyar ember vívja azon élet-halál harcát az ellenséget jelképező sokfejű sárkánnyal s alatta ez a rövid, de találó .felírás olvasható: „Elestünk, de feltámadunk!" Húsz évig járt e szoborhoz Szabolcs dolgozó magyarja, hogy új hitet, új erőt mentsen a további küzdelemre. Ennek látása fokozta lankadó erejét s acélozta meg izmait, s ez a fokozódó bizalom és öntudat ho.zta meg nekik és nekünk 30 év után a boldog feltámadás első hajnalhasadását. Láthatjuk tehát ennyiből is, hogy mi a fontossága, a jelentősége egy ilyen emléknek, egy ilyen megmozdulásnak. iMí, munkácsiak, sajnos, nem tehettünk eleget ennek a feladatnak. Nem azért, mintha szükségét nem éreztük volna, vagy mintha nem tudtuk volna, hogy ezzel tartozunk elesett hős fiainknak, hanem azért, mert a ránk am.úgyis gyanakvó cseh uralom ezt nem engedélyezte és nem tűrte volna. .Munkács városának tehát most kell ezt a 20 éves mulasztását pótolnia. Vannak nekünk kétségkívül más .fontos tennivalóink is. Az Arpádszobor felállítása, a visszaszálló Turul elhelyezése s a vízkereszti csata megörökítése is a nemzeti becsület kérdése. Munkácsnak ezek olyan hazafias kötelességei, amelyek részben még a magyar múltból maradtak reá drága örökségül, s amelyekben minket az egyetemes magyar társadalom és az ország kormánya is támogatni fog. De ezek mellett van egy új, sürgősebb becsületbeli ügyünk, amelyet meg kell valósítani; Mu íkács város méltó helyén fel kell állítanunk a világháborúban elesett hőseink emlékét! Munkácsnak háziezrede a hős 11-es volt, amelyiknek vitézsége a világháború után legendává nőtt. •Mikor e sorokat írom, az emlékek egész raja száll meg. Én még nem a cseh házakkal beépített Nagyrétet látom, hanem a régi honvéd gyakorló tenet, alhol 1914 augusztus 1-én Munkács város társadalma búcsúzott a harcba, háborúba menő hős fiaitól. Történelmi tény, hogy attól ai naptól kezdve a háború ivégéig a munkácsi 11-es háziezred sok helyen szedett magának örökéletű „hírvirágot gyöngyös koszorúba", de „a hosszú harc alatt elhullitanak legjobbjai" s a munkácsi hősök vére a rokitnói mocsarak vizét éppen ügy, mint a Balkán szikláit sokszor festette pirosra. Ezeknek a hősöknek az emlékét .akarjuk most megörökíteni. Az ezred arra illetékes tényezői most ebből a célból gyűjtést kezdeményeztek s nékem jutott osztályrészül az a .feladat, hogy SzaíboLcs vármegye közönségének figyelmét erre a gyűjtési akcióra felihívjam. A világiháború négy éve alatt -— mint az ezred életének hű krónikása — számtalanszor beszámoltam az ezred vitézi tetteiről, harctéri sikereiről. Ezen a jogon kérték ma az én segítő támogatásomat s amidőn ennek a megtisztelő megbízásnak, kedves kötelességemnek eleget teszek, testvéri szeretettel ajánlom ezt az eszmét Szabolcs vármegye nemesen érző közönségének áldozatos szeretetébe. Tudomásom szerint a 1 l-eseket erről a területről is sorozták. Legyen tehát itt is mindenki a maga körében ennek a mozgalomnak lelkes apostola s akkor rövid idő múlva Munkács főtere egy gyönyörű emlékkel s .a lelkünk a híven teljesített kötelesség boldog tudatával .lesz gazdagabb.*) dr. Tárczay Károly *) Az adományok erre a címre küldendők: Plesa Ferenc ipolg. isk. igazgató, Munkács. Pailik János emlékezete az ev. egyházközség képviselőtestületi közgyűlésén (Trianon 19.) 1939 február hó 21. R Kállay-család gyásza A Kállay-családnak fájdalmas gyásza van. A fenkölt lelkű nagyaszszony, a jóság, a szeretet, a boldog magyar »ult fénylő erényeinek sugároztatója, özv. nagy káliéi Kállay Rndolfné, sz. duboveczi Dobácsky Malvin életének 79. évében február 18 án Budapesten elhányt. Kállay Rudolfné, a tettekben kifejeződő karitásx utján teljesítette az eszményi magyar nőre váró feladatokat, az eleseitek, szegények irgalmas felkarolását, segítését. Szivének melegítő nspja itt árasztotta fényét, itt bontotta a keresztényi magyar élet szép* séges virágait, egy kiváló férjnek, a gyégyitó, szervaző, áldottnevü Kállay Rudo f oldalán. A családi szentély bensősége és sugárzó szépsége, a társadalmi tevékenység nemes lendülete, a szociális feszültség enyhítésén fáradó aktivitás, amelynek nemes formáit a szeretetre, boldogságadásra erősítő Isten-hit és a magyar nöi sziv gyöngédsége adja míg, egy oiyan légkört alakított ki Kállay Rudolf házában, amelyben az eszmék és valóságok összhangban vannak. Áz elhunyt nagyasszonyban Kállay Miklós dr. ny. földmüreléfügyi miniszter felesége, Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter édesanyját gyászolja. A halálhír szombat délután érkezett Nyíregyházára és a vármegye községeibe, ahonnan a mély részvét bensőséges megnyilatkozásai nyilvánultak meg a Kállay család iránt. Kállay Rudoifné koporsóját Budapesten a Kerepesi temető halottastiázábsn szentelték be vasárnap délután 3 órakor, majd Nagykállóba szállították, ahol ma, hétfőn délelőtt a vármegye notabilitásainak, a könynyező lakosságnak mély részvételével temették el a Kállay-család sírboltjába. A temetésen megjelent vitéz Jékey Ferenc dr. főispán feleségével és a vármegyei tigztinar nevében Sarvsy Elek dr. főügyész vezetésével küldöttség vett résxt. Holnap, kedden reggel 9 órakor a nagykállói, kállősemjéni, napkori és orosi kegyúri templomokban, 22-én Budapesten a varosmajori plébánia templomban mutatják be az engesztelő szentmise áldozatot. 1A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség Paulik János igazgató-lelkész elhunyta óta tegnap, vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartotta első képviselőtestületi közgyűlését a központi elemi iskola dísztermében. A közgyűlést az egyháztanács határozata értelmében Paulik János emlékének szentelték. A közgyűlés termét teljesen megtöltötték a képviselőtestület tagjai, a Nőegylet, Leányegylet képviselői és a hívek. A közgyűlést Rőzse István lelkész imája vezette be majd Bertalan Kálmán egyházközségi felügyelő a gvűlés megnyitása után bejelentette azokat az intézkedéseket, melyeket a temetéssel kapcsolatosan megtettek s bemutatta azokat a részvétiratokat, amelyek a gyászoló nyíregyházi egyházközséghez érkeztek. Részvétirattal keresték fel az egyházközséget dr. Raffay Sándor, Kapy Béla és dr. Kovács Sándor ev. püspökök, Pass László esperes, Török Dezső kanonok és dr. Korompay Károly a nyíregyházi róm. kat. egyházközség nevében, Smid István rozsnyói esperes, Nyíregyháza megyei város, Szohor Pál polgármester, a városi felsőkereskedelmi iskola, a Nyíregyházán állomásozó ezredparancsnokságok s több nyíregyházi ipénzintézet. A bejelentések után Bertalan Kál- j mán felkérte Máczay Lajos gimnáziumi vállástanárt, hogy mondja el emlékbeszédét Paulik János felett. — Két esztendő óta gyászban ül ez a mi nyíregyházi ev. egyházközségünk. — kezdte beszédét Máczay Lajos. — És a két esztendő alatt másodszor jut osztályrészemül az a megtisztelő, de egyben szomorú faladat, hogy az egyház nagy halottjáról megemlékezzem. Még alig két esztendeje, hogy ezen a helyen nagy főpásztorom, jóságos lelki vezérem emlékét idéztem egyházközségünk híveinek emlékezetébe s most újból az a szomorú feladat jut osztályrészemül, hogy egy másik tanítómesterem emlékét idézzem a tanítrvány szeretetével és hálájával. A bevezető szavak után megrajzolta a szónok Paulik János lelki arcát. Megállapította, hogy fél évszázad óta, dr. •Geduly Henrik klasszikus veretű, mélyen vallásos és filozófiai mélységű igehirdetése mellett senkinek az ajkán nem csendült meg szebben és tisztábban az ige szava az ev. templom szószékén. mint Paulik János ajakán. Beszédeinek gondolatbeli gazdagsága, gondolatainak szociális tartalma, a beszéd felépítésének világos tagoltsága és kerek egysége és az előadás meggyőző ereje volt a titka annak, hogy Pauiik János igehirdetéséről mindig meggazdagodna távozott a hivők serege. Megrajzolta a szónok Paulik János lelkészi szolgálatainak különböző helyeit és értékeit. Méltatta az ev. énekügy, liturgia és az egyházi irodalom terén tett kiváló szolgálatait. Méltatta az ifjabb lelkésznemzedék képzése terén a gyakorlat munkamezején való irányító útmutatásait. Majd méltatta a közélet terén való értékes szereplését. Bemutatta Paulik János másik arcát is. Az emberit. Azt az arcot, amely az élet megpróbáltatásait tükröztette vissza. Befejező szavaiban visszatért a két esztendő négy lelkész halottjáról való megemlékezésre s a nagv halottak emlékének méltó megörökítéseképpen arra hívta fel az egyházközség tagjainak figyelmét, hogy a közös veszteség forrassza egybe az egyházközség minden hívét. Az emlékbeszéd után Bertalan Kálmán felügyelő 5 percre feltfügí gesztette a közgyűlést, majd a továbbiakban a lelkész választással kapcsolatos teendőket tárgyalták le. Latakia kikiáltotta fifgfioUeoáégftt Párisból jelentik. Bayruthy jelentés szerint a szir kormány lemondott. A kormányválság következtében Latakia artomány kikiáltotta függetlenségét. Latakia eddig sem ismerte el a francia protektorátust. Teljssiíiéaye m * — ta kicsi! URANIA ii {piát) ii Knplinis részletfizetés. Díjtalan bemutatás. Bernát atfa kizárólagos képviselet: JOBB E. 1. Nagy gép szerkezete kii gépbe építve. 2. Nagy áiüté képesség, mint a nagy gépnél. 3. Massív felépítés könnyű zajtalan járás. 4. 3 szoros torbeállitác, 2 szia szalag. 5. Automatikai szalagváltás. 6. Legnagyobb i ráBgyorsíság, könnyű kezelés. 7. Áramvonalas forma, szépiráan betűk. papír, Írószer, Hyomtatváay &zál<itási válalat Nyiregyháza Bethlen utea 1. — Telefon 77.