Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

(Trianon 19.) 1939 Január hó 17. OLCSI HtRl -rffli Szabolcsi küldöttség a Magyar Eiet Mozgalmának hatal­mas tiszántúli zászlóbontásán Csak az állhat ezentnl a nemzet itétiszftke elé, aki vállalja a népnek feléje hangzi parancsát — mandotta laross Indor Vasárnap a magyar reformpoliti­ka nagy napja volt a Tiszántúlon is. Ennek a napnak déli harangsza­vával egyidő'ben a felvidéki küzde­lemben megacélosodott magyarság nagy lelke kapott szárnyra Debre­cen városában. Jaross Andor mi­niszternek, majd tomboló, viharos éljent és tapsot arató, majd a mély és tiszta megindultság könnyeit fa­kasztó, — éreztük, sorsdöntő beszé­dében, amelyet a Magyar Élet Moz­galom •hatalmas tiszántúli zászló­bontásón mondott. Ma a Tiszántúl minden részében erről a beszédről, ebből a váteszi erejű megnyilatko­zásból nyilvánvalóan tűrhetetlenül harcos és a népmilliók elleiállhatat­ian lendületével győzelemre jutó reformpolitikáról beszélae.ic. Az Arany Bika nagytermében és a szál­loda előtti téren ezren és ezren szo­rongva, meghatottan állva, majd vi­haros éljenben 'feloldódva éreztet­ték, hogy nem álom többé a ma­gyarságnak minden önző szempon­tokat háttérbe szorító nemzettest­véri közössége. Ott volt a nagygyűlésen az egész Tiszántúl. A rendezőség az egyes vármegyék és városok lakosságának szántóján yához viszonyítva hatá­rozta meg a küldöttségek nagyságát. Szabolcs vármegye vitéz Jékey Fe­renc dr. főispánnak, a Nemzeti Egy­ség vármegyei elnökének, vitéz szentkatolnai Elekes Gábor ny. ez­redes h. elnökének, Uzoni Jenő vm. titkárnak vezetésével huszonöttagú küldöttségben vonult fel a zászló­bontó nagygyűlésre. A terem balol­dali soraiban látjuk a nyíregyházia­kat és' szabolcsiakat. A Nep. elnök­ségi karához tartozók között látjuk Török Dezső apátkanonok, főespe­rest, Szohor Pál polgármestert, Sar­vay Elek dr. főügyészt, Szesztay Anxlrás dr. h. főügyészt, Dohanics János igazgatót, Jákváry Kálmán népművelési titkárt, a tanügyi cso­port ügyvezető elnökét, Lipthay György ny. ezredes, frontharcos­elnököt. vitéz Jékey Ferenc dr. főis­pán a szatmári küldöttség tagjaival, iiiiiiiiiiiimmii Kreskai rádió mkfaict labonrtórinm Iskola Btea 6, szám. 0rs8ág»éseló mögött. 11111111111111111111 Pédhy Szabolcs dr. főispánnal, Sztrei­cher Andor alispánnal beszélget a gyűlés előtt. A szatmáriak fekete magyar ruhában vonultak fel. Mire a szabolcsiak bevonulnak, már zsú­folásig telt terembe kell behatolniok, de mindenütt figyelmes rendezők nyitnak utat és a számozott helyet fenntartották számunkra, pedig a széksorok és a fal között is tömött sorokban szoronganak az érdeklő­dők. A díszterem színpadán kopjás, 'feketea magyar-ruhás, kékinges if­jak sora áll, mögöttük — mint drá­ga művű ékszer-lánc — húsz szép magyarruhás leány sorakozik fel ' színpompás képet varázsolva elénk. Sokan vannak pompás magyar dísz­ruhában a karzati hölgyek között is. Éljen-fergeteg kerekedik, percekig zúg, harsog a hatalmas terein, ami­kor Tasnády Nagy András elnök, majd a magyar feltámadás hősi lel­kű harcosa, Jaross Andor, a minisz­ter jelenik meg kíséretével. A da­lárda a Szózatot énekli, a zászlók meghajolnak, majd vi hatos éljen tői fogadva áll a mikrofón elé a zászló­bontó ünnep szónoka, Jaross An­dor. Fekete magyar ruha, megjele­nésében az eszmei erők, a láthatat­lanul építő törvények fensége előtt való hódolás apostoli egyszerűsége. Kezét üdvözlésre lendíti, első sza­vai, amelyekre valami könnyezte­tően jóleső melegség áramlik át a lelkeken: Kedves Magyar Nemzet­testvéreim ... És ez az új magyarságot formáló közösségi eszme, a nemzettestvéri gondolat lenyűgöző ereje tart fogva bennünket az a több mint egyórás beszéd egész menetén. A másfél óra úgy suhan el, mint valami eddig nem ismert, boldog élmény időtlen­ideje. A perceket a magyar boldog­ság-esemény útján a tavaszi szellők üde suhanásával viszik Jaross An­dor gondolatai, egyenletesen elosz­tott, tagolt, drámai emelkedésű és erős poéntírozottságú mo-ndatai, amelyek úgy dolgoznak, mint a ne­| mes relifet vágó vésők, a szellem | vésői, amelyek az idegekbe, a sej­tekbe igazságokat vésnek, igazságo­kat, amelyek hatására újjá lesz az ügyénnek és a nemzetnek lelki arca. ( Lossonczy főispán a fogadáson azt mondotta néki, hogy ime, Deb­í recenben nem vártja 'fény, pompa, ! lobogódísz. Oh szebb, fényesebb, ! díszesebb előttem itt az elémtáruló drapéria, a lelkek, a szivek, drané­T" ,,< m Uránia Filmszínház ^ ii. 11. sz Január 17-18. Kedd-szerda. Budapesttel egyidöbenl AZ ALGÍRI LEGIÖ A francia filmgyártás uj nagy szenzációja. Főszerepekben: Marié Bell, Ch arles Vanel, Piere Renor. Előadások minden nap 5, 7 és 9 órai kezdettel Ma, hétfőn utolsó nap: NINCSEWEK VÉLETLENEK. riája és nincs szebb ékesség a mögöt­tem felsorakozó húsz szép debreceni magyarruhás leánynál. Húsz éven át, cseh börtönökben, szuronyok kö­zött, amikor rejteni kellett a magyar trikolórt, megtanulták az embereket a tekintetükből, az arcuk sugárzá­sából, a kézszorításukbó!, a lelkűk­ből megismerni. Húsz év rejtett, boldog álmai valósultak meg, ami­kor idejöhetett, az annyiszor áhí­tott Magyar Alföldre. A felvidéki szellemet hozza, azt a kemény, ed­zett, .harcos építőszellemet, amelyet most a magyarság életének újjá­építésére ajánlott fel. Ezt a szelle­met megértette, alkotó munkájába fogadta vitéz Imrédy Béla minisz­terelnök, akiben rendíthetetlenül bízva, dolgoznak együtt. Ez a szel­lem nem alulról feltörő és a nemzet­épület falait megrendítő vulkánként akar érvényesülni, hanom a magyar alkotmányosság útján, az értékes magyar tradíciók 'felhasználásával, de mindig a népi, nemzeti közösség szem előtt tartásával. Lehet, hogy ezért a közösségért egyeseknek pozíciókat kel! ifeladni, áldozatokat kell hozni, de ez nem ok arra, hogy megkíséreljék a népi nemzeti reformpolitika feltartózta­tását olyanok, akik gyökerüket a néppel már rég elvesztették. (Itt a .felvonult sok ezer főnyi tö­meg viharosan tüntet Jaross mel­lett.) Elmúlt és soha vissza nem jöhet az az idő, hogy a kormányok, politi­kusok a nemzet nélkül inaugurálnak politikát s ezért az ellenzék a nem­cet, a nép nevében támadhatja a kormányt. Ma ellenkezőleg van; ma a nép, a nemzeti közösség parancsa szabja meg a politikát, a nemzet kormányoz. Beszélt Jaross az új Élet Mozga­lom jelvényét, a mondabeli szarvast gúnyolódókról is. Akik azt mond­ják, hogy ez a szimbólum pogány, elfelejtik, hogy bármennyit is kö­szönhetünk a kereszténységnek, nincs okunk rá, hogy ne becsüljük meg a kereszténység kora előtti magyarság emlékeit is. Azt meg­szokhattuk anár, hogy nálunk min­dent kigúnyolnak s a legszentebb álmainkkal is viccelődnek a pesti aszifalton. Pedig a csodaszarvas­szűmbolum szépségét a megszállás ideje alatt szenvedő és a szabadulás, a feltámadás csodaszarvasát üző magyarság szívébe zárja, mert esz­mei jelentőségét át tudja érezni. Arról is sokat hallunk, hogy meg kell védenünk függetlenségünket. Vegye tudomásul mindenki, hogy a magyar nemzet soha nem fog egyet­len idegen nemzet ritmusára politi­kát csinálni. A keresztény gondolatot, mint a .megújhodás egyik vezető motívu­mát a magyarság akként értelmezi, hogy nemzeti életét a Krisztusba. Isten fiába beállítva építi ki krisztu­si szellemben. Magyarországon egy forradalom tombolt át a világháború után, majd egy ellenforradalom következett. A nemzet ezeket a forradalmakat még ma sem számolta fel teljesen. Az ellenforradalom szegedi szelleme az, aminek mindenben érvényesül­nie kell. Ennek a szegedi szellem­nek, amely az új kibontakozás útját meghatározza, ma a nemzet vezére, vitéz Horthy Miklós kormányzó fe­jezi ki. ő a mi vezérünk, akin ki­vül mást nem ismerünk el vezérünk­nek. (A közönség itt felállva ünnep­li Magyarország kormányzóját.) Rendkívül hatásosan foglalkozott Jaross a zsidókérdéssel az adottaá­AZ EMBER EieTE. HA RENDES AZ SME'SZT/SP gok, a diszpozíciók, a vérségi élet kí­vánatos magyarságának gondolatkö­rében, továbbá a földreform és a honvédelem, a katonai szellem erő­sítésének problémájával. A közép­birtok-rendszer nemes tradícióit érintetlenül kell hagynunk, de mis elbírálás alá esik a nagybirtok, ame­lyet meg kell szüntetnünk. A szín­magyar csallóközi síkságon erős cséh-telepeket létesítettek, mert volt nagybirtok, amelyet fel lehe­tett osztani. A nagybirtok helyett a zselléreknek juttatott kisbirtokos exisztenciákat kell biztosítanunk, akiknek földjét semmiféle rendelet nem oszthatja szét. Szükséges ez a honvédelem erejének fokozása ér­dekében is. Igaz, hogy legszegényebb népünk fiai eddig is lelkes harci készséggel védték • a hazát, de még erősebb lendületü lesz a honvéde­lem, ha a haza fogalma a nép fiainak szemében nemcsak eszmei, hanem reális vonatkozású lesz. Tanuljunk meg egyszerűen élni A pompakedvelés, úri mód keleti adottságok, de a díszes életkeret ak­kor ragyog igazán, ha nemzettest­véreink méltó életet élhetnek. Ad­dig nem hajthatjuk nyugodtan álomra fejünket, mig egy ínséges, szenvedő magyar testvérünk van. Az erkölcsi megújulásnak a felelős­ség erősödése a feltétele. Csak az állhat a nép elé, akinek egyéni élete példás, az állhat a nemzet ítélőszéke elé, aki vállalja a népből feléje Hungária Filmszínház Eselfit«: VArowl FllmastnhAz Telefonsaiám: 503 Budapestül egyidöoenl a „M'llák utca" fős'erep öjénfk egyetlen idei szeiemes világfilmje. Jinnar 17-18. Ked szerda. I IREMNE DÜNNE Ártatlan Theodora Előad^s>k minden nap 5, 7 es 9 órai kezdetlel. Ma. hétfőn utolsó nap: NINCSENEK VÉLETLENEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom