Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-14 / 11. szám
ftra 10 fillér Nyíregyháza, 1939 január 14. (Trianon !9.) vu. évfolyam II (i 73 6, SZÁ m YÍRVIDEK Szombat és ktedéhivaiaí betli t«TiOtc« 1. 9mtetákmrM kassám: 47.m Te4«féaezáin: 77. ^ Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, Előfizetés: Egy hónapra 230, negyedévre 7.5® P, Magyar fairasz, magyar nyár Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kibontotta, nagyszerű sikerrel, az új magyar élet, az alkotó magyar nemzeti munka lobogóiját. Valódi, komoly munkáról van itt szó, olyan • munkáról, amelyben minden fiára szüksége van a nemzetnek. Világos acél: magyar megújhodást akarunk, nacionalista, azaz nemzeti érzésű, vagy hazafias társadalmat, katonás szellemet, tettrekész fegyelmet, fajvédelmet, keresztény szellemű öszszetartást, a társadalom reformját, szociális igazságosztást és egyetlen rangot s rendfokozatot, annak a munkának mértékét és értékét, melyet az egyén, a nemzet érdekében végez. Gondoskodnunk kell arról, hogy tehetségesek el ne kallódjanak. Meg kell teremteni a közfelfogás egészséges reformját, trónjára kell ültetni a becsületes munkát és a tiszta közéleti erkölcsöt. Ezt a reformot kiegészíti, megalapozza a gazdasági reform s az új gazdasági rend fölépítésének tengelyében áll a magyar föld birtoklásának és művelésének problémája. — Lehet, — mondotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök az egész közvéleményt mélyen megragadó fejtegetésének során — sőt biztosra veszem, hogy számos nagybirtok olyan életszínvonalat tud biztosítani a munkásnak, a cselédnek, amelyet talán a kisbirtokos sem tud magának ugyanannyi hold művelése mellett biztosítani, de mégis úgy érzem, hogy a nemzetpolitika legfontosabb szempontjai megkívánják, hogy a föld tulajdona, vagy legalább is a birtoka minél több kisexisztoncia kezében legyen, hogy minél több ember érezze az önálló munka felelősségét, amely a társadalomban élő embernek egyik legbecsesebb kincse és regulatora. Igenis, szükségünk •van gyökeres reformra, de a gyökeres reformot okosan kell végrehajtani. Elég józan a magyar föld népe, hogy tudja, hogy értéket rombolni nem szaibad és azt az átmenetet, amely a mai túléltnek mutatkozott birtokrendszer és a jövő ideális birtokrendszere között szükségképpen le fog zajlani, úgy hajtjuk végre, hogy az minél előbb, de a nemzetre minél kisebb kockázattal történjék meg. Bizonyára lesz ennek a birtokpolitikának az ütemére nézve bizonyos felfogásbeli eltérés, de abban, hogy gyökeres, gyors reformra van szükség, nézeteltérés sem a politikai pártok, sem a nagyközönség különféle rétegei között nincsen. A gazdaságpolitika és az állam legfőbb gondja, hogy jóformán világszerte, aTra irányul, hogy mindenkinek jusson akkora darab kenyér, amekkorával magát és családját tisztességgel fenn tudja tartani. Vitéz Jékey Ferenc dr. főispán, elnök vezetésével vasárnap szabolcsi küldöttség indul Debrecenbe a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontására A Magyar Élet Mozgalma hatal- | mas arányokban bontakozik ki a Ti- \ szántúlon is. Megújítani a magyar életet az ősi földön, ennek vágya tölti be a nagy történelmi korszakok ihletével a lelkeket, a megváltást váró milliók szívét. Szabolcs dr. vitéz Jékey Ferenc főispán elnökletével, első ízben a Nep. szervezetek útján táviratban fejezte ki teljes erővel való részvételét abban a mozgalomban, amelyet vitéz Imrédy Béla miniszterelnök indított meg sorsdöntő vízkeresztnapi beszédével. — Most, amikor a Tiszántúl részére vasárnap délben megrendezik Debrecenben a Magyar Élet Mozgalmának zászlóbontó nagygyűlését, amelyen Jarcss Andor dr. miniszter fejti majd ki az új mozgalom eszmei célkitűzéseit, a szabolcsiak elhatározták, hogy impozáns küldöttségben vesznek részt a zászlóbontó tiszántúli gyűlésen. A küldöttséget vitéz Jékey Ferenc dr. főispán vármegyei elnök és vitéz szentkatolnai Elekes Gábor ny. ezredes, vármegyei h. elnök vezetik. A küldöttségbe meghívottak vasárnap délelőtt 10 órakor gyülekeznek a Máv. pályaudvaron, ahonnan a 10 óra 17 perces vonattal indulÓriási viharban kétszer is felfüggesztették ma délelőtt aHfz ülését Ma délelőtt 10 órakor ülést tartott a Ház. Napirend előtt az elnök bejelentette Létai Ernő halálát, majd bejelentette, hogy Sztranyavszky Sándor napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Sztranyavszky Sándor azzal kezdte beszédét, hogy Ricsói Uhlyarik főispán beiktatása alkalmával az újságok tudósításai szerint azt mondotta, hogy a magyar nemzeti, dolgozni akaró társadalmat azok akadályozzák meg munkájában, akik a zsidókkal és a nemzetközi szabadkőműves társaságokkal tartanak fenn összeköttetést. Farkas Elemér: Hitványság ilyet állítani! Sztranyavszky: A magyar ember nem szokott rágalmazni. Ricsói Uhlyarik főispán pedig ezzel a kijelentésével mindazokat rágalmazta, akik szembenállónak a kormány politikai felfogásával. Ezt a maga és elvbarátai nevében is a leghatározottabban visszautasítja. Eckhardt: Piszok, alávaló gazember, aki rágalmaz. Elnök: Ne tessék imparlamentáris kifejezéseket használni. Eckhardt megismétli a kijelentést, mire elnök rendreutasítja. Sztranyavszky: Mindenkor a keresztyén, fajvédő politika híve voltam, amely a hagyományokat is ápolja. Hogy mégis elhagytam a kormánypártot, azért lelkiismeretem előtt felelek, mert nem tartottam lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek, hogy továbbra is a pártban maradjak. Hogy jutok én tehát ahhoz, hogy ezért a lépésemért engem bárki is zsidóbérencnek nevezzen, vagy hogy azt merje rólam állítani, hogy a nemzetközi zsidó szabadkőművesek hatása alatt tettem ezt a lépést? (Nagy zaj.) — Amikor a kormánypártból kiléptünk, a Nep-titkárok végigjárták a kerületek választópolgárait s azzal izgattak ellenünk, hogy azért léptünk ki a pártból, mert a zsidók megvesztegettek, mert az állás-halmozásból eredő jövedelmünket féltettük, mert féltünk a földbirtokreformtól. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel az igazságnak is eleget tudunk tenni és a termelés szempontjait is kellően érvényre tudjuk juttatni. És itt ismét vitéz Imrédy kormányelnök rövid és sokatmondó, határozott és szabatos kijelentését idézzük: — Abban a harcban, amelyet folytatunk, hogy a kenyér igazságosan oszoljék meg, nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a harcot a vagyon, a tőke ellen folytatjuk, mert ezáltal csak tartalékokat emésztünk fel. Az igazi harc a szegénység leküzdésére irányul. Arra, hogy eltűnjön a nyomor, hogy legyen együtt annyink, amiből mindenkinek jut. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kibontotta a zászlót; azoknak, akik hittel, kötelességtudással tömörülnek e zászló alá, munkához kell látniok, hogy megteremtsék a magyar tavaszt és a magyar nyarat, amely megérleli a nemzeti munka gyümölcseit. Ezekből, immár tízmillió magyarnak kell az ősi rögön élnie, jól megélnie. nak Debrecenbe. A gyűlés 11 óra után olyan időben veszi kezdetét, hogy a szabolcsi küldöttség még kényelmesen beérkezhet a gyűlés színhelyére, az Arany Bika-szállóba, amelynek nagytermében a zászlóbontó nagygyűlés lesz. Jaross Andor beszédét a tiszántúli magyarság a megújhodásba vetett rendíthetetlen hittel és az Imrédy Béla által hirdetett erkölcsi, szociális, nemzeti, gazdasági eszmék és célkitűzések iránt való, a korszellem mély megértésével erősített hűséggel várja és egy emberként csatlakozik a Magyar Élet Mozgalomhoz. — Feltételezzük, hogy a miniszterelnök úr nem azonosítja magát ezekkel a dolgokkal. Ezért a főispán azonnal mondjon le. Ha pedig nem mondatja le a főispánt, feleljen a kormány a következményekért. Sztranyavszky ezután nagy zaj közepette az Üj Nemzedék egyik •vezércikkéről beszél, amely a kilépett képviselőket olyan színben tüntette fel, mintha Biró Pál vacsoráján vettek volna részt. Közbekiáltások mindenfelől: Nem tűrjük! Elég volt! Eckhardt: így nem lehet tárgyalni! Feleljen a miniszterelnök úr! A teremben két miniszter van jelen. Az egyik Jaross Andor, aki mosolyogva fordul a disszidensek felé. Friedrich: Ne mosolyogjon, miniszter úr, hanem álljon fel és feleljen. Jaross Andor: Prágában is mosolyogtam. Szavaira a vihar még nagyobb erővel tör ki. A képviselők a terem közepére tódulnak s már-már tettlegességre kerül a sor, amikor az elnök látva, hogy a rendet nem lehet helyreállítani, az ülést felfüggeszti. A vihar a folyosókon is tovább folytatódik. Szinyey Mersc alelnök az ellenzéki csoportok vezéreit kérte, járuljanak hozzá Csik József napirendi felszólalásához és ne akadályozzák meg az ülés folytatását. Az utolsó percben a képviselők vissza is mentek a terembe, amikor azonban Csík az elhangzott beszédre akaTt válaszolni, az elnök figyelmeztette, hogy csak a napirendhez szólhat hozzá. Erre újból kitart a botrány. Friedrich az elnök felé kiáltja: — Nem ebben egyeztünk meg, elnök úr! Az elnök hiába igyekszik a zajt lecsillapítani, nem jár sikerrel s kénytelen az ülést újból is felfüggeszteni.
