Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

SítiS ' sz NtíRVIDÉK ABOLCfll HLE LRLAP 5. oiási i tsss xemmiesaatemmmwMi!mv?w.y ks^ mtssmm Keibízhatúsáfifirál közismert j| J J GLÜCK JENŐ BUTORHflZB árban, választékban és minőségben vezet Saját készítésű elsőrendű kárpitozott bútorok. TÖBBSZÖRÖSEN KITÜNTETVE V^Y ÁDÁM UTC^ 8 SZÁM Nyíregyháza hivatása a magyar knltorábaa •ilregybázi, az islolaviros A városok (fejlődését sokféle mértékkel lehet mérni. Nemcsak a lakosok száma irányiadó .a fejlődés megállapításánál, hanem ugyanilyen mértékiben jellemző egy város fejlődésére a közüzemek létesítése, a város intézményeinek, közhivatalainak száma és színvonala, külső képének korszerű átalakulása és szellemi tartalmának emelkedése. A szellemi tartalom, az értelmi színvonal emelésének egyik íontos tényezője a város iskoláinak száma és azok működése. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk Nyíregyháza fejlődését, valóban örvendetes emelkedést látunk. A háború előtti évek néhány középiskolája helyett ma már a középiskolák egész serege működik városunkban, sőt a most új épületébe költözött községi közigazgatási tanfolyam már a középiskolák fölött álló felsőbb szakiskola. Talán első hallásra el sem hiszi, aki a számokat olvassa, hogy milyen sok diák tanul Nyíregyházán. A polgári .iskolákat beleszámítva, 3204 magyar ifjú és leány szerzi műveltségét e város iskoláinak falai között. Nehogy azt higyjük azonban, hogy ezek az iskolák csak arra valók, hogy a helybeli ifjúság nevelésére szolgáljanak. Igaz, hogy a tanulók nagyobb része, 1884 helybeli, azonban ezen felül még 861 szabolcs megyei diákunk is van, az ország más megyéiből pedig 428, továbbá 31 külföldi, helyesebben .megszállott területi magyar gyermek nevelkedik Nyíregyházán. Ha ezeket a számokat szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk, hogy Nyíregyháza iskolaváros s ez a jellege még feltétlenül jobban kidomborodik a jövőben, hiszen néhány középiskolánk tulajdonképpen csak most van kifejlődőben, tehát a tanulók létszáma a jövőben még emelI MERflNO SZÁLLODA Budapest, IV., Bécsi ucca 2. — EXCIUSÍT belvárosi waládi haa. Propagandaárak kizárólag belföldi utasok szí mára. Kifogástalanul berendezett, hideg- meleg folyóvize* központi fűtéses szobák: Egyágyas 5 — Kétágyas 8 — Egyágyas háromszori étkezéssel 8 — Kétágyas háromszori étkezéssel 14 50 Szobát aján'atos előre rendelni! kedik. Amilyen örömmel kell minden nyíregyházit eltöltenie annak, hogy az állam és a különböző egyházak éppen Nyíregyházát -választották e sok iskola letelepítési helyéül, éppen olyan aggódó szeretettel kel! arra is gondoinia, vájjon a város méltó-e erre, érdemes-e az iskolákra és vájjon tudja és akarja-e vállalni azt a kötelezettséget, amivel ez iskolák letelepedése jár. Az iskola még nem nevel egész embert. Az iskola tanít, ismereteket gyarapít. esetleg jó tanárok révén irányításokat is ad arra, hogy a diák mikép lehessen egész ember, művelt ember, jobb magyar ember, azonban a család és a környezet, teAmíg Uh ahtíh • Darmot dolgozik. Nywqodf ahrisit nem zavarja. Mégis maghozza reggelre az MyM " fájdalmatlan kMrftÚat ÜST* OXS5E& hát a város legalább is akkora szerepet játszik ebben, mint az isk«a. Az a sok szülő, aki nagy áldozattal Nyíregyházára hozza tanulni és neveltetni a gyermekét, bizonyára mind abban a reményben teszi, hegyáldozatáért gyermeke meg is kapja az ellenértéket és Nyíregyháza, a nagy iskolaváros megfelelő környezetet biztosít gyermekének, hogy itt művelt magyarrá, egész emberré lehessen. Nem elég tehát iskolákat létesíteni. ihanem az ezzel járó kötelezettségeket meg is kell vizsgálni és vállalni. Ezekből a kötelezettségekből néhányat szemügyre véve, érdemes megnézni, vájjon Nyíregyháza mit ad drága kis vendégeinek, diákjainak az iskolai tanításon kívül. Zeneiskola, zenei élet A mai műveltség egyik legelemibb része a zenei műveltség. Rögtön elénk döbben az a szomorú tény, hogy 3204 diáknak nincs városi zeneiskolája! Mennyi tehetség, Istenáldotta magyar érték lehet ennyi diák között, hány szülő szeretné gyermeke tehetségét kifejleszteni, de nincs hol. Egészséges állapot ez? Egy város szellemi fejlettségének jellemzője az is, hogy milyen a zenei kultúrája és zenei élete. Ez bizony nálunk igen rövid szóval elintézhető: halott, — s legfeljebb azért n-cm jó a szó, mert csak az halhat meg, ami egyszer életképesen megszületett. Nem szeretek külföldi példákra hivatkozni, de vájjon elképzelhető e.gy nyugateurópai, közel | hatvanezer lakosú városbar, hogy : aktív zenészei ne alakítsanak zenekart és éveken keresztül ne legyen a városban egyetlen magasabb színvonalú hangverseny? A rádióra, mint hiánypótlóra hivatkozni nem j lehet, mert akinek zenei műveltségét egy város fokról fokra nem neveli, az a rádióiban az érett művészi alkotásokat nem élvezheti és megragad a szórakoztató, könnyű zene színvonalán. És vájjon annak a kisdiáknak a bennlakásban vagy kosztoshelyen, van-e rádiója és olyan nevelője, aki a zenei nevelést megadja? Sztshiii kulfOFS, efSaááial Sajnálatos hiány az is, hogy diákjainknak nélküiözniök kell a színházi kultúrát. Ez nem olyan felesleges, mint talán első pillanatra látszik. A színdarab elolvasása nem pótolja a színházat s hogy a színháznak milyen nagy nevelő hatása van a maga különleges légkörével, azt csak azok tudnák elmondani, akik olyan városból kerültek ki, amely életüknek ezt a szépségét meg tudta aidni. Igaz, hogy a miskolci színtársulat néhány nagyon megbecsülésre méltó előadást produkál minden évben, azonban a színi szezon úppen az évzárás idejére esik, mikor pedagógiai szempontokból a legkevésbé helyes, hogy a diákok a vizsgákra való készülés helyett figyelmüket másra fordítsák, — meg aztán a nyári hangulatra való tekintettel a színház Í9 kénytelen ilyenkor a szellemi színvonalat nem jelentő, de nagyobb közönség-sikerrel biztató darabokkal előjönni. A klasszikusok, vagy egyáltalán komoly darabok látásától, rendszeres iskolai színielőadásoktól bizony diákjaink teljesen meg vannak fosztva. A komoly nívót jelentő előadásokkal csaknem úgy állunk, mint a •hangversenyekkel, a helyi jóindulatú megnyilvánulások pedig többnyire a tiszteletreméltó, de egy érettebb diáknak már élményt nem jelentő műkedvelőség színvonalán mozognak. Ki;l3ü?vtir Szomorú az is, hogy Nyíregyházának nincs egyetlen közkönyvtára, melyet a diákság szabadon igénybevehetne és amely könyvtár valóban meg is felelne a korszerűség követelményeinek. A soványka, évről évre alig gyarapodó iskolai könyvtárak a fejlődő diákság szellemi szükségleteit sohasem is elégítették ki, még ott sem, ahol ezek a könyvtárak jóval gazdagabbak, mint a szerény anyagiakkal rendelkező helyi középiskolákban. A .felsőosztályos középiskolás diák szelleme a leghálásabb talaj s az ekkor szerzett szellemi kincsek az egész életre eíhatározó befolyást gyakorolnak. De egy heted-nyolcadosztályos tanuló már búvárkodó természetű is, szeret elmélyülni abban a szaktudományban, ami különlegesen érdekli. Hova menjen Nyiregyházán? A városi és megyei könyvtár vagy egyáltalán nem ad ki könyvet, vagy igen nehezen s ezek is elmaradtak a fejlődéstől. A Kaszinó könyvtára, a Turáni Kör könyvtára csak tagoknak kölcsönöz könyvet s így erre a célra egyéb okok mellett egyik sem megfelelő. A diáknak pénze könyvvásárlásra nem igen van. Mi tehát az eredmény? Az, hogy a nyíregyházi diák feltétlenül műveletlenebbül, olvasatlanabbul kerül felsőbb iskolába, mint a szerencsésebb fővárosi vagy más nagyvárosi diák, noha a szülő itt is, ott is egyenlő áldozatot hoz gyermekéért. Mit avult a váras díéhlilReli ? Mit kap hát műveltségben, szellemi erőben a mi diákságunk? Mi az a többlet, melyet a .város a maga sajátos levegőjéből, értékeiből az iskolai neveléshez hozzáad? Próbálom őszintén és jóindulattal megadni a választ, de bizony ez mindenképpen rosszul üt ki Nyíregyházára nézve. A tánciskolák, össztáncok emléke bizony ilyen ajándéknak nem mondható s az egyetlen művelődési lehetőség a mozi marad. A moziműveltség! Ez évtizedeinknek egyik legsajátosabb eredménye s a legszomorúbb elhajlás a nemes értelemben vett európai PHILIPS RADIO Dijmenti-sen bemutatja: Horváth János rádiószaf*üzlete, Bethlen utca 2. sz. Bernaiaijö: Katz Miksa o

4g Nvirfgvhází, Takurékoaloa. — művelődéstől az amerikai üzleti szellemű, gyermeteg sablónművcítség felé. Sajnos, a magyarnyelvű filmek sem jelentenek kivételt, mert bár a plakátokon magyar nemzeti színekkel csábítják a közönséget, a magyar nyelvűségen kívül csekély kivétellel a nemzeti lélektől idegen, silány kis alkotások ezek. Az eredmény tehát, elfogulatlan szemmel nézve — az, hogy rosszul jár az a szülő, ki gyermekét nevelni idehozza és rosszul jár az is, ki itt lakik s nem viheti gyermekét szellemi életet élő kultúrvárosba. De rosszul jár a gyermek is, mert Nyíregyházán nevelkedvén, felsőbb iskolába kerülve, rosszabbul képezve — kénytelen felvenni a versenyt szerencsésebb társaival és rosszabbul jár a.z ország, mert képzetlenebb magyarok kerülnek ki innen, mint' ahogy egy ennyi iskolával rendelkező várostól el lehetne várni. Hal a hiba? Mindezt átgondolva, feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy valahol hiba van. Nehéz a hibákat megállapítani anélkül, hogy ezzel akaratlanul is meg ne bántsunk másokat, sőt bizonyos fokig saját magunkról is ítéletet ne mondjunk. Mégis meg kell ezt tenni, mert csak akkor leheNagy pezsgő vásár! Törley, Littke, Louis Francois, Schambourg Lippe stb. pezsgők HOFFMAMN mleteban. (J jevre vásároljon hasznos dolgokat I Evőeszközök zsebkések kofcsolvik olcsón Gartunkel mü<ö-2Örüs és ke«es Na^y aurékp |<va. _ 0 em Ho"rt u c* 4 sz.