Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-26 / 21. szám

(Trianon 19.) 1939 január hó 26. I. oldd Harctéri napi Az oroszok ellen 1916 első felé­ben vivott állásharc folyamán 1915 december 23-tól 1916 január 26 ig taitott az újévi csata. A csata utolsó napján a cs. és kir. 4. csendőr zász­lóalj az osztrák-magyar hadseregbe beosztott cs. és kir. Papp dandár (XI. hdt.) kötelékében harcolt. A zászlóalj géppuskás osztagánál Ruga Dániel m. kir. törzsőrmester Bojan környékén igen erős ellensé­ges tüzérségi és gyalogsági tűzben nagy hidegvérrel és haláltmegvető bátorsággal kezelte géppuskáját. Kö­rű ötte mindenütt nagy volt a pusz­tulás. Ö azonban minden veszéllyel dacolva rendflietlznűl kitartott és to­vább vivta az idegeket őrlő védelmi harcot. Végül is egy ellenséges te­litalálat gépfegyverével együtt be­temette és meg is sebesítette. Ruga törzsőrmester hősiességéért az arany vitézségi érmet kapta. Még a síneket Is ellopta agy notórius talvaj, akit kit hónapi börtönre 21611 a törvényszék Szolyka József már ismert alakja a bűnügyi hatóságoknak, hiszen már nagyon sok esetben volt megbün­tetve különböző vagyon elleni bűn­cselekmények miatt, tegnap ismét lopás bűntettével vádolva került a bíróság elé. Szolyka egyik tagja volt annak a veszedelmes tolvajbandának, amely a mult évben a betörések és lopá­sok egész tömegét követték el. A banda tagjait a biréság már elitélte Szolyka kivételével, aki megszökött és csak a közeli napokban fogta el a rendőrség A tárgyaláson Szolyka nagyrészt beismerő vallomást tett. Beismerte, hogy a mult év májusá­ban Schreiber Jakabtól két sinvasat lopott el, majd december 12-én az egyik mulatóhelyen Pávai Józseftői, aki elaludt a széken, zsebéből há­romszáz pengőt lopott el. Ezt az összeget azonban legnagyobbrészt megtalálták nála, mert nem mert költekezni, nehogy fíltüaő legyen. A törvényszék végül is Szolyka Józsefet lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek és tekintettel a több­szöri büntetésére, hét hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Az ítéletet ugy a vádlott, mint a kirá yi ügyész tu­domásul vette s igy az jogerős lett. IIIIIIIIIIIIIIIIIIII Kreskaí rádió szakiizlat laboratórium iskola utca 6. szám, te lT? 7 F0 N Országzászló mögött. HlllillllSiilllilIl Vitéz Ujfalussy Gábor nagyhatású beszéde a honvédelmi javaslat vitájában Érdekes emlékek a Monarchia hadseregéről Még előttünk áll a honvédő har­cok hőse, a magyar parlament egyik illusztris tagja, vitéz Ujfalussy Gá­bor ny. altábornagy, amint a Sza­bolicsvármegyei Vitézi Szék ünnep­ségén, a Kormányzó úr őtfőméltósá­ga neve ünnepén elmondotta mélyen a szívekbe markoló beszédét, amely tett nevelő erejével emelte a lelke­ket az eszmények magasságába. — Egyszerűen, közvetlenül szólott, de szíveit tárt fel, magyar katonaszívet és tiszta hangja, nemesveretü mon­datai a szívekbe találtak .. . Most a parlamentben szólalt fel vitéz Ujfa­lussy Gábor. A napilapok méltatták gerinces, rajongó magyar szabadság­imádattal és a hősök katonalelkese­déséjvel mondott beszédét, de mi, akiknek ünnep, amikor nyílt tekin­tetébe nézhetünk, akik büszkén érezzük, hogy a magyar honvédség­nek vitéiz katonája és a magyar megújhodás egyik legszimpatikusabb küzdője, olyan közel áll hozzánk, Szabolcshoz, az a hivatásunk, hogy felszólalását közelebb vigyük a szű­kebb haza nyilvánosságához és a parlamenti gyorsírói jegyzetek alap­ján szólaltassuk meg lapunk .hasáb­jain vitéz Ujfalussy Gábort. Ujfalussy vitéz Csicsery Rónay István előadói ismertetéséről lelkes szavakban emlékezett meg beszédé­nek bevezető soraiban. Az előadói javaslat nagyvonalú volt és a törté­nelem alapos tanulmányán épült fel. Ezt várhatta is egy vezérkari kép­zettségű képviselőtársától és az a meggyőződése, hogy mostani vezér­kari tisztjeink is hasonló szaktudás­sal és pontossággal végzik a reájuk bízott feladatukat. Vitéz Ujfalussy Gábor ezekután a következőkben mondotta lelkes közbeszólásokkal és tapsokkal sok­szor megszakított beszédét: — Én, mint- a parlamentnek egy­szerű közkatonája, egyszerű szavak­kal kívánok belekapcsolódni az előt­tem elhangzott értékes felszólalás­ba. Itt fekszik előttünk és megszava­zásra vár ez a hatalmas törvényja­vaslat, amely magában foglalja az állampolgárokra háruló összes hon­védelmi kötelezettségeket, irányt ad, mutatja az utat, amelyen a nem­zet minden egyes fiának, minden Teleion 11. KE Uránia Filmszínház Teitóíoű 11. sz, január 26, 27. Budapesttel egyidőben Csütörtök, péntek Párisi irtásiul A „Paramount" pompás farsangi vígjátéka, tele zenével, dalokkal és táncokkal. A főszerepben: QAÁL FRANCISKA Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 óra előtt 10 perccel. Ma, szeidán utolsó nap: TARANTELLA —• Nem vitás, hogy ez a törvény­javaslat igen nagy áldozatot követel mind személyi, mind anyagi vonat­kozásban a haza minden polgárától, aprajától és nagyjától, — amint az előadó úr ismertette — korra és nemre való tekintet nélkül, öregtől és fiataltól, de tisztelettel kérdem, lehet-e eleget áldozni a hazáért? Nem lep meg tehát bennünket, hogy Eínémnlnak a politikai harcok, mlkar haavádstgBnkril vai azi Ismerem ennek a parlamentnek minden egyes tagját és négy év óta, amióta tagja vagyok a képviselőház­nak, mindig azt tapasztaltam, hogy­ha voltak, vannak és talán lesznek is közöttünk kemény politikai har­cok, ezek a politikai harcok mindig elnémulnak és mindig egy nevezőre kerülnek pártkülönbség nélkül, ami­kor legdrágább kincsünkről, a hon­védségről van szó. Ezért' látom ón már ezt a törvényjavaslatert, mint törvényt itt a Ház asztalán, mert hiszen mindannyiunkban olthatatla­nul él a hit, hogy nem hiába éltünk ezer évig e magyar hazában, ahol a következő ezer évet is meg fogjuk érni, mert meg akarjuk érni a ma­gyar nemzethez illő szabadságban fcs •függetlenségben. anyagiakban Is ali fogjuk támasztani hanvádsáilikit — Ez a törvény javaslat indokolá­sában foglalkozik azzal, hogy Fran­ciaország, Olaszország, Románia és Lengyelország a maga nemzetvédel­mét a vagyon teljes igénybevételé­nek elvén alapozta meg. Tudom, hogy nem izgatja és nem aggasztja az én igen t. képviselőtársaimat sem, hogy mi egy kissé a külföldet kezd­jük utánozni. Nem, ez nem azt je­lenti. Ez csak azt jelenti számunkra, hogy nekünk nem szükséges a szom­szédba menni nemzetvédelmet ta­nulni, jelenti azt, hogy most, amikor lehullottak rólunk Trianon bilincsei, amikor katonailag is , hála Istennek, szabadok vagyunk, mi ezt a nemzet­védelmi törvényt derekasan, magya­rosan fogjuk végrehajtani. Jelenti art, amint az előadó képviselőtársam említette, hogy nekünk el kell felej­tenünk, mint egy rossz álmot, hogy húsz éven keresztül a kényszer ha­tása alatt zsoldos hadsereget kellett tartanunk. Mi új gondolatokkal éb­redtünk. Mi ki akarjuk munkálni a mi kis honvédségünkben Közép­Európának, illetőleg Európának leg­jobb legvitézebb, legjobban felsze­relt kis hadseregét és mint azt Ester­házy Móric igen t képviselőtársam említette, egy olyan fegyelmezett ha­tárországot kívánunk meg teremteni, amely háború vagy külpolitikai fe­szültség esetén soha, de soha ne te­UxiMuxittruxJL Artin dragée Biztos Olcsó hessen nemzetrontó irányzatok mc' legágya, mint a múltban volt. — De az anyagiakban is alá fog­juk támasztani ezt a kisded kis hon­védségünket és meg vagyok róla győződve, — ismerem a jetanlegí honvédség vezetőit, ismerem a ve­zérkari főnöktől kezdve csaknem aat összes idősebb vezérkari tiszteket — hogy ezek német alapossággal és pontossággal fogják megszervezni ezt a szívünkhöz nőtt kis honvéd­ségünket; meg fogják ezt tenni az­ért, mert ezt követeli tőlünk a fia­talság, ezt követeli tőlünk a falu és a város, annak egyszerű fiai, akik Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telelonszára: 503 Január 26, 27. Budapestet egyidőben! Csütörtök, péntek Párisi nászút A „Paramount" pompás farsangi vígjátéka, tele zenével* dallal és táncokkal. Főszereplő: QAAL FRANCISK A Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 óra után 15 perccel. Ma, szerdán utolsó nap: AZ ŐSERDŐ KÉME egyes vezetőjének haladnia kell, ' n agy részben azért, hogy ezen a je­lenlegi, megcsúfolt Magyarországon ne ismétlődjenek meg olyan szomo­rú dolgok, amilyenek a multbaa, sajnos, előfordultak. Felszólalásom­mal tehát ezeket a szempontokat igyekszem alátámasztani. Mi maiyarok hozzá vagyaik szokva az áldozatokhoz áldozatot kell hoznunk, mert mi, magyarok hozzá vagyunk szokva &2 áldozatokhoz, hiszen a veres, köny­nyes, zokogó magyar történelem azt bizonyítja, hogy mi, magyarok szá< zadokon keresztül csak véreztünk, mégpedig hiába véreztünk; tehát ép­pen most ne áldoznánk, mikor fenn­maradásunkról, jövőnkről és boldo­gulásunkról van szó?

Next

/
Oldalképek
Tartalom