Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
8. oldal - „ .NYÍRVIDÉK OZABOLCSX HLR SZ HIRLAP (Trianon 19.) 1939 január hó 15. 10 napig a kiárusítás ideje alatt január 21-től 30-ig olcsón vásárolha t HURTO szövet, selyem, kelengye és szőnyeg üzletében, Vay Ádám utca 2. sz. Telefon 793. A kálimiitrágyázás gyakorlati haszna Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár A szabolcsi gazdaközönség eddig legtöbhnyire a szuperfoszfátot vette igénybe, hiszen a „műtrágyázás" fogalma alatt rendszerint ezt a műtrágyát érti. Üjabb időben nitrogénműtrágya is kezd tért hódítani és Így már sokan isimerik a pétisót. Legkevésbé ismeretesek a káliműtrágyák és ez okból szükségessé válik, hogy ezekről is tegyek említést, mert hiszen az okszerű műtrágyázás nélkülözhetetlen kiegészítő része a talajnak kálitápanyaggal .való ellátása. A szuperfoszfát általános használata mellett a pétisó térhódítása nem volt nehéz 1, mert a nitrogén a növény lombozatát fejleszti, szóval a tömeget növeli és így hatása szembetűnő. Annál nehezebb a káli hatásának az észrevétele, mivel a kálinak különleges hatásai vannak és ezeket csak a szakértő szem .veszi észre. A káli elsősorban a termés minőségére gyakorol kedvező hatást és másrészt ellenállóvá teszi a növényt a betegségekkel szemben. Ez a megáUatpítás általános szabálynak bizonyult a káliiműtrágyázásra vonatkozólag, amelyet igazolják ügy Európa, mint Amerika valamennyi államában végzett műtrágyázási kísérletek. Az 1938. évi augusztus havában Beiiliniben megtartott nemzetközi kertészeti kongresszuson Magyarország képviseletében megjelent dr. Ballenegger Róbert, a budapesti kertészeti tanintézet talajtani szaktaniára, kinek közlései szerint a kongresszus egyértelmű megállajpításia az yolt, hogy a gyümölcsfák műtrágyázásával végzett kísérletek azt igazolták, hogy a káli műtrágyák hatására a gyümölcs színe élénkebb, édesebb és zamatosabb lett. Ezenkívül lényeMERflNO SZÁLLÓD B Budapest, IV., Bécsi ucca 2. — Exclusiv belvárosi csaladi haz. Propagandaárak kizárólag belfö'di utasok szímára. Kifogástalanul be rendezett, hideg-meleg folyóvizeiközponti fűtéses szobák: Egyágyas 5 — Kétágyas 8 — Egyágyas háromszori étkezéssel 8 — Ké'ágyas háromszori étkezéssel 14 50 Szobát ajánlatos elö'fi rendeli! ? ( gesen javult a gyümölcs eltarthatósága. Ez pedig kereskedelmi szempontból nagy jelentőségű dolog a gyümölcstermesztő szempontjából is, mert nem kell attól tartania, hogy a gyümölcse nagyobb arányban elromlik és így nem kénytelen gyümölcsét a szedési idényben egyszerre a piacra dobni, hanem nagy részét 'elraktározhatja és így későbben megfelelő árt érhet el. Ez a szempont pedig .van annyira befolyással a jövedelem fokozására, mint a termés növelése. így tehát a káliműtrágyázás jelentősége igen nagy. Azonban láttuk a káliműtrágyázás gyakorlati hasznát Szabolcs megyében az 1938. évi dohányok termesztésénél is. Üjabb időben a fogyasztó közönség ízlése a világos sárga dohányok felé fordult és így a kincstár is kénytelen azzal a kívánsággal fellépni a termelőkkel szemben, hogy minél több világossárga dohányt állítsanakVlő. Ezt a folyamatot azonban a dohány természetes szárítására bízni nem lehet, mivel az időjárás befolyása nagyon, szeszélyes. Ez okból kellett bevezetni a mesterséges szárítást, megfelelő műszaki felszerelésekkel. A mesterséges szárítások azonban nem minden nehézség nélkül mennek végbe, hiszen 1938. év augusztus és szeptember havában sok szabolcsi termelőnek okozott bosszúságot az a körülmény, hogy egyik-másik tábláról lekerült dohány nagyrésze zölden száradt. A mesterséges szárítások alkalmával azonban szembetűnő j'elenség volt az, hogy megfelelő káliműtrágyázásal ellátott dohányok szépen megsárgultak és azoknál lényegesen kevesebb volt a zöldenszáradt levél. A dohánytermesztés és szárítás új iránya tehát arra mutat, hogy a jó minőségi áru előállítása érdekében nem nélkülözhetjük a káli-műt rá gy á.zást. Azonban nemcsak a gyümölcsfák és a dohány igénylők a káliműtrágyázást, hanem vannak mezőgazdasági növények is, melyek káliigényüknél fogva kívánatossá teszik a káliműtrágyázást. így pl. a legtöbb homokon kifizető a káliműtrágyázás •burgonya, lucerna, zab a'á, valamint a sörárpa termelésénél. De kerti termesztésnél is jövedelmezőnek bizonyult a káliműtrágyázás, így pl. a korai burgonya, a dinnye, hagyma, zeller, sárgarépa és petrezselyem nagyon meghálálja a káli tápanyag pótlását, amivel egyszersmind eltarthatóságuk is emelkedik. Magyarországon két káÜműtrágya jön elsősorban figyelembe és pedig a kálisó és kénsavas káli. Dohány alá a kénsavas káli igénybevétele ajánlatos. A klórkáli gyára ára métermázsánként 15 pengő, a kénsavas kálié 20 pengő. De mire ezen műtrágyák a termelőhöz jutnak, a klórkáli 18—19 pengőbe, a kénsavas káli 23—24 pengőbe kerül a gazdának. Tehát bármennyire is jók és nélkülözhetetlenek a káliműtrágyák, kívánatos, hogy a gyárak lényegesen szállítsák le a jelzett két káliműtrágya árát. Ugyanis a kerti és mezőgazdasági termények ára alacsony, a káliműtrágyákhoz viszonyítva. A termelésnél az egészséges arányt csakis úgy lehet helyreállítani, ha a káliműtrágyák árát lejjebb veszik a gyári érdekeltségek. Végül még csak annyit kell felemlítenem, hogy mezőgazdasági növényeknél kat. holdanként kell alkalmazni kálisót 80 kg-ot, kénsavaskáliból pedig 60 kg-ot. Kivételesen a dohánynál kat. holdanként 120 kg kénsavas káli adagolása a megfelelő. Dohánynál csakis kénsavas káli jöhet figyelembe, a töhbi növénynél irányt szab az, mikor van alkalmunk a káliműtrágyát kiszórni Ha ugyanis a vetés előtt legalább 2—3 héttel előbb tudjuk a műtrágyát kiszórni, úgy igénybe vehetjük az olcsóbb kálisót. Ha azonban olyan helyzetben vagyunk, hogy csak néhány nappal a vetés előtt vagy csak közvetlen a vetés és ültetés előtt tudjuk a műtrágyát kiszórni, úgy feltétlenül a kénsavas káli igénybevétele ajánlatos. Végeredményben a kánsavas káli alkalmazása nem drágább, mert ebből 25 százalékkal, vagyis egynegyed résszel kevesebb kell, mint a kálisóból. 'W^mmmmm Uradalmak és vadászok figyelmébe! Mindennemű lőtt vadat M a st b szűnk at, saját érdekében is kérjen ajánlatot. Ml i gy ttf Briegert Hermán Kereskedelmi 1yV^S l\ ^ft vállalatai n> iregyházi kirendoltsége Széchenyi ut 13. szám. Teleion 651. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatala. K. 1288-1939. I. Aj. HIRDETMÉNY Kflzbirré teszt m, hogy az 1933. évi XVII. t. c. 9. § ában kapoti fel. hataimazás alapján a debreceni Kerü eti Keretkidelmi és Ip rksmara keiüleiében az iuényet vagy divatját múlt raktaron marad', kise ejte zett stb. áruk 1939. évi téli idényvégi kiárusítását 1939. évi január hó 21-30. napja között ál'aoította meg. Fe hívom az érdekeltség figyelmét arra. hogy a Kamara szigotuan vi gyá7ni fog arra, hoty az írdekelt kereskedők és iparosok az alkalmi áru ití>s tekintett ben kízáió'ag azokra az idényét vagy divatját mu t kiseltjte7elt síb. árukészleteikre van nak korlátozva, amelyek a kiárusi lási íd'Hzan ke?d tét megelőző idő óta vannak raktáron. S m sz enetde'yezett árusítás itegkezdése előtt, sem annak tartama alatt az áruraktárt az alkalmi árusítás céj.it szolgáló árukkal kiegészíteni nem szabad. A hirdetés téli, idényvégi, leltári vagy e7ekkel egy tekintet alá eső alkalmi érusi á«ra vonatkozhatik, de nem utálhat kiárusításra, v^geladásra,. üzlet megszüntetésre, felszámolásra, üzlet áthelyezésre vagy hasonló (•örülményekre, sem ped g az áruknak a rendes üzle'i forgalmon kivül esőerede'ére. (Csődtömegtől, zálogházból, á verésről megvasiroit, űz etbő! vagy áruraktárból származó, lütbőf mentett áruk.) Az engedélyeseit időtartam utolsónapjának le'eltével az alkalmi árusításra vt natkozó összes h d késeket el kell lávo itani, illetőleg azok közzétételét meg kell szüntetni. A szezonvégi kiárusítás keretiben a köveikező cikkeket lehet árubi bocsátani: röfö , rövidáruk, fé)f< és n i divdt, p isztő, 82ücsáru, készruha, c p5, spo tátu, üveg es porcellán cikkeket. Nyíregyház?, 1939. január 16. Szohor s. k. polgármesteK Ne okozzon gondot a vacsora! Keresse l-l ifj. Hegedűs András esa hentesá u üzletét (Korona épület),) ahol n pon-a frixs virsli, ko bász, sonka és felvágott kü önlegességek kaph-itók
