Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-20 / 16. szám
Olvastam a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályában elh-n£:-í3tt.akról tudósításukat — írja egyik ismerősünk. — Hát végre eljutottunk ide is, hogy a felolvasás a nép kulturális szükségletéről, a népművelés programjáról szól és a Bessenyei Kör erős fogadalmat tesz, hogy szervezetten támogatja a felvilágosító, népkultúrát adó munkát. Most, amikor a nép földet, több jogot és szabadságot, jog- és egészségvédelmet kap, valóban elöl kell járnunk abban, hogy a lelkes tudással, jó és szép érzések kincsével teljék meg és annak is, hogy a városi emberek karavánja nemcsak ad hoc kedvtelésből, de a nagy élet programszerűen vigyék tudásuk javait a falvakba és a tanyákba. Hol vannak ma a borzalmasan tévedő okosak, akik szerint a népet meg kell hagyni ősi álmatugságában és nem szabad a betűk mérgét megízeltetni velők. Ha valaki még ma is ezlt a szobabölcsességet hangoztatja, az szeretné munifikálni a szenvedés és tudatlanság sáros világát. A magyar nép úti lelke, nagyszerűen gazdag adottságai megérdemlik, hogy kibányásszuk, kicsiszoljuk kincseit. De naivitás is azt képzelni, hogy a rádió, az újság, a politikai érdeklődés felfokozásánek napjaiban a nép érintetlen mélytengeTként áll. Parancsoló és hívó nagy szomjúság égeti ma a nép lelkét és meg kell adnunk neki, amit kér, a kenyeret is, a kultúra javait is. Láttam a könnyesen hálás tanyaiakat, akik mélységes figyelemmel hallgatták a tanító szót és azlí mondották, uram, most, hogy nem kérnek vál|sztási ígéretet, nem ajánlanak reszletre árut, csak adnak, idefáradva, hisszük, hogy új nap van kelőben, jobb és melegebb magyar életnap. A magyar élet új mozgalma, hisszük, megtalálja a módot, az eszközöket ahhoz, hogy a kultúra áldó sugarai behatoljanak a legsötétebb rétegekbe is. A neveknek kulőnfis találkozása egy járásbirásági tárgyaláson A neveknek különös találkozása ad érdekességet annak a máskülönben jelentéktelen kis bee fl etsértesi pernek, amely tegnap foglalkoztatta e nyíregyházi járásbíróságot. Pácán Irén nyirderzsi leány tett feljelentést becsületének védelmében Vadász Imre gazdasági gyakornok ellen, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kreskai rádió szaküzlet laboratórium Iskola utca 6. szám. mn E 7 F0 N Országzászló mögött. iiiiiiimimmiti OLCSI HU? 1 6. oldal mert ejjy családi összejövetel során többek e'őit sértő fcije'entés bet lett róla. Vidisz bár kijeleitetle, hogy kész bocsána ot k< roi, a sérlett Fácán Ilona nem vo t h3jléndó azt elégtételül elfogadni és kérte a büo nyitás lefolytatását. A tárgyalóterem hallgatóinak nem kis meglepetésére egymásután a következő tanukat szó itot'ák he : Kokas Anna, Cs&bda Kálmán és Serét József, A neveknek • véletlen talá'korása azonban Vadász I Imre számára nem jelentett mosolyogni valót, mert a birósag bűnösnek mondotta ki becsületsértesben és 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Február 7-én lesz a Láthatatlan Bál Nyíregyházán Bál, amelyen nem táncolnak, nem vigadnak; mulatság, amelyre nem készülnek selymes, szép öltözetben, mégis beilleszkedik a báli évadba, mégis hívogatón szól be az otthonokba és belépőjegyet kér a láthatatlan vendégseregbe. De láthatatlan a jóság és szépség, a nemesség, bátorság, egyenesség is, és láthatatlan a szemérmes, igaz lélek. Mindez a láthatatlan erő kél életre a Láthatatlan Bál gondolatában és szépséges tervében. Mert a Ref. Jótékony Nőegylet által évenként rendezett bálra juttatott befizetésekből is a lelki szépség sugárzik és ezek a meleg, csillagos sugarak odatűznek az ínséges otthonok sötétségébe, hogy szétoszlassák a legbúsabb borulatnak, az anyaszívek fájdalmának sötét felhőit. Ezért fogadja Nyíregyháza lelki életet is élő társadalma kötelező hívásnak a Láthatatlan Bál meghívóit, ezért fizeti be a csekkeken az egyesületnek a díjat ki-ki tehetsége szerint. Az idén február hó 7-én lesz a Láthatatlan Bál. Várjuk, értsük meg, támogassuk, legyen a szép céloknak erős gárdája a jóságos lelkek gyönyörű együttese. H nyírbátori halálbál ügye a tábla előtt Négy haiatt ós nyele sulyas sérüli maradt a táncteremben Filamalln s tábla a esendörtámsdó legények büntetését A dabrecéni ítélőtábla kedden délelőtt tárgyalta a nyírbátori halálbál néhány szereplőjének bűnügyét, kik hatósági közeg elleni erőszak miatt kerültek a vádlottak padjára. Élénk emlékezetében él még a közönségnek az a véres bál, melyet 1937 november hó 13-án tartottak a nyírbátori görögkatolikus iskola nagytermében. A bált az építendő templom alapja javára rendezték és igen szép adakozás volt, a terem is zsúfolásig megtelt. Az egyik adakozó nagyobb mennyiségű bort adett. Ezt az ajándék-bort kimérték a bálon, hogy a pénzt az alaphoz csatolják. A jó és olcsó bor megtette hamarosan a hatást, mert már este 10 óra tájban többen verekedni kezdtek és a legények csoportokba verődve, kötekedtek egymással. Tartani lehetett attól, hogy általános verekedés kezdődik és ezért értesítették a csendőrséget, ahonnan Tompa Miklós tiszthelyettes és Pénzes Flórián csendőr jelentek meg a bálon, hogy féken tartsák a legényeket. A csendőrök megjelenése után többen még inkább kötődtek, most már a csendőrök irányában is. A hangulat puskaporos lett egészen és 12 óra körül a tiszthelyettes kiadta az utasílii IMIM — IIII Ilii Hl— « MIIIIIIIBI— Hungária Filmszínház Ezelőtt: Várost Filmszínház. Telefonszám: 503. január 19-20. Csütörtök, péntek Budapesttel egyidöben Hol voltál az éjszaka Előadasok minden nap 5, 7 és 9 órai kezdettel. tást a bál bezárására és leintette a cigányokat is. A legényeket felszólította, hogy hagyják el a báltermet és mindenki menjen a lakására. A felhívásnak nem engedelmeskedtek. Kiabáltak, hogyha befizették a díjat, akkor táncolni is akarnak, vagy adják vissza a jegyek árát. A csendőröknek a községi rendörök is segítségére siettek, hogv el tudják távolítani a teremből a zajongókat. Siket Mihály 46 éves gazdálkodó a zenészek elé lépett és utasítást adott, hogy kezdjenek egy csárdásra. * — Én vagyok itt a cigánybíró, — mondotta — én parancsolom meg, mikor hagyjátok abba a zenélést. A cigányok azonban inkább a csendőr szavára hallgattak és nem vették fel a vonókat. A csendőrök és a községi rendőrök a színpadtól kezdve szorították a kijárat felé a bálozókat, akik nagy vonakodással vonultak lépésről lépésre hátrább, közben pedig a csendőrök ellen hangzottak el súlyos kifejezések és arra biztatták egymást, hogy ne engedelmeskedjenek. A vád szerint Győri Ferenc, Siket Mihály, Lánczi Lajos és Madai Gyula izgattak a csendőrök ellen és elleneszegültek az utasításnak. A csendőröknek a tömeg :nagyrészét sikerült mégis kiszorítani a folyosóra, de ezzel nem csillapodott a baj, mert a folyosóra szorult emberek a színpad felől be rohantak ismét a terembe és így a csendőröket kétfelől támadták meg. öklök emelkedtek a levegőbe és már úgy volt, hogy rárohannak a körülvett csendőrökre és rendőrökre, mikor elhangzott a vezénylő csendőr figyelmeztetése. A figyelmeztető szóra nem tágítottak, csak feléjük haladtak. A fegyverek eldördültek és négy halottja s nyolc súlyos sérültje lett a bálteremben eldördült sortűznek. Meghaltak: Asztalos József, Czirják Mihály, Czirják Anna, Arvai András. Súlyosan sérült Madai Gyula is, aki a csendőrökkel szembefordult. A lövés pillanatában megfordult és így hátulról kapta a golyót. A sérülése olyan súlyos -volt, hogy csak háromhónapi ápolás után gyógyult meg. A debreceni törvényszék tartotta meg a tárgyalást a bűnper vádlottjainak ügyében. Tekintettel arra, hogy úgyszólván az egész Nyírbátor tanúként szerepelt az ügyben, helyszíni tárgyalást tartottak. Az ügyben a csendőröket is kérdőre vonta a honvvédtörvényszék s mivel beigazolódott, hogy jogosan használták fegyverüket, megszüntették ellenük azl eljárást A bíróság a nyírbátori helyszíni tárgyaláson megállapította Győri Ferenc bűnösségét, valamint Siket Mihály, Lánczi Lajos és Madai Gyula bűnősségét is. Elítélték őket fejenként egy-egy hónapi fogházra. A törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentetteik be és így került az ügy tárgyalásra a debreceni ítélőtáblán. A vádlottak tagadták most is, hogy ellenszegültek volna a csendőröknek, de a tábla bizonyítottnak vette a törvényszék által megállapított bizonyítékok alapján a bűnösségüket és Siketnek, Madainak még fel is emelte büntetését kéthónapi fogházra. Lánczi ügyében nem hirdettek ítéletet. Az ő ügyét elkülönítve tárgyalják le, mivel a táblai tárgyalásra nem volt megidézhető. Az ítélet ellen dr. Leveles Imre védő semmiségi panaszt jelentett be a kúriához. - Blokklevélpapfr, fioom 50/50-**, 1.50 p«R4Ő. Jóba E. papfe} rószer-tijée sé beu. íeíeton 11. sz Urania Filmszínház Telefon sz. Január 19 20. CsUtöriök, p^n.ek. Bud<pe»ttel egyidöben 1 Asszonyfaló I li tzere>f ce» : MIT 0 »H». Előadások minden nap 5, 7 és 9 órai kezdettel
