Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-11-15 / 257. szám
Saját érdekében inf sziláit iraki felárt ksssiil Mii! tekintse meg uj őszi és téli aöi kabát modelljei- mef a legújabb „Krullanyag“ kabátujdnnságokat. Délutáni selyem és szövetrnhák. Kalap modellek dlvatszinekben — (bordó és barna) MÜB1UM M1RISKA DlvatOzlelében (Rlkóczi utca 4. sz.) A. KIÉ vezetői N yiregyházán Az ifjúságot általában jövő nemzedéknek szoktuk mondani, tehát olyannak, amelynek szerepet csak később szánunk, vagy Ígéretnek, reménységnek, aminek beváltására később kerül sor, illetve haszna később mutatkozik s elfelejtjük, hogy az ifjúságnak nem az az értéke, amit a jövőre tartogat és igér, hanem az az állapot, amit a jelenvaló pillanatban felmutat. Elfelejtjük, hogy ez ifjúság egyedüli tárolója a legnagyobb értékeknek: a tisztaságnak és az erőnek. Az ifjúság tisztaságát és erejét a vének tiszteletreméltó tudománya és az ügyesek bámulatos sokoldalúsága nem pótolhatja. Erős és tiszta ifjúság! Ez a nemzetek ékessége és drágasága. Ennek a kincsnek a megőrzése mindnyájunk szent Leckéje, hiszen a legnagyobb rongálódásnak és kallódás- nak van kitéve az ifjúság tisztasága és ereje. Ezt védi és őrzi a vallásfelekezetekben különbséget nem téve a keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége is, ezért tartotta országos körútját éppen most, a rendkívüli időkben, amikor az ifjúságnak a leg ellentétesebb ostromokat •kell kiál lan ia. A KIÉ vezetői Nyíregyházára november 4-én jutottak el. Itt voltak: Karácsony Sándor dr. egy. tanár, az Akadémia szótári bizottságának tagja, gróf Teleki László dr. ügyv. «deinök, Batiz Dénes dr. OTTfőor- vos, Biró György iparügyi miniszt. mérnök, Bor.nyay Sándor ev. lelkész, gróf Haller Gábor ref. lelkész, Pógyor István nemzeti titkár, Wagner Aurél ev. lelkész, Tóth Kálmán székesfőv. mérnök, a népi építészet kiváló kutatója. Szabó Imre főiv. tisztviselő és mások. A lelkipásztoroknál történt látogatás után tisztelgő látogatást tettek Szobor Pál polgármesternél, ahol az ifjúság számos testi és lelki szükségéről szó esett, majd a vármegye alispánjánál, ahol dr. Tóth László főszolgabíró fogadta az alispán távol-létében az előkelőségeket. Dr. Tóth László kedves kapcsolatait •Leve mit ette fel a KIE-vel és Ígéretet t*tt arra, hogy Kisvárdára is elviszi a K1E felekezeteken felülemelkedő eszméit, amelynek alapigéje Jézus főpapi imájából van véve: „...hogy mindnyájan egyek legyenek .. A délelőtt folyamán a közs. iparos tan one iskolában, a Kossoith-gim- náziumban, a polg. fiú- és leányiskolában voltak konferenciák, megbeszélések, a közp. evang. iskolában pedig a KIÉ vezetők és a tanítóság részvételével vezetői megbeszélések. Délután a KIE^csoportok, tanító- j képzősök, leányta.noncok és biblia- j körök számára voltak előadások. 3 Érdekessége volt a délutánnak a j tanya látogatás. A Benkő-hokori is- j kólában nagyszámban összegyüle- ] kezeitekhez gróf Teleki dr., Pógyor István orsz. titkár és Bonnyay Sándor lelkész szóltak. Este 6 órakor az evang. és reif, templomokban istentisztelet volt, amelyen a vendégek is szolgáltaik, 8 órakor az ev. központi iskolában nagysikerű estét rendezett a nyíregyházi KIÉ-csoport, a hatalmas terem zsúfolt volt. Áhítatot keltett a Lufcher-kör vegyeskarának erre az alkalomra tanult három énekszáma, Szebenszkv Júlia szavalata, a vendék előadók szereplése és Rőzse (Hiulvey) István lelkész imája. Ugyanakkor a reif, iskola dísztermében is .volt ünnepi est a vendégek tiszteletére, amelyen a megnyitót Dienes István mondta. Az ifjúság ügyének erősödésén a helybeliek közül főként Rőzse (Hul- vey) István ev. és Hadiházy Lajos ref. lelkészek fáradoztak, valamint Kiss Zoltán ev. tanító. A KIÉ-vezetőik a felszabadult Felvidékre is ellátogatnak. Elmulatta a háború reményiben a házára kapott előleget — Az asszony kötelessége törődni azzal, hogy bélműiködése rendben legyen, amit pedig úgy érhet el, ha reggelenként éhgyomorra egy félpohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet iszik, amely enyhén és kellemesen', pontosan, és biztosan szabályozza az anyagcsere folyamatát. Kérdezze meg orvosát. Rablással variáltál és zsaralásbai Marietta ki bSaisaek Bene József napszámo* Nyíregyházáról fűszerárut szállított Mária- pőcsra. Néhány kilóméterre a község előtt Szegedi Józ»ef napszámos feltartóztatta a lovát és igazolásra szólította fel Benét azzal, hogy ő detektív, majd elpanaszolta, hogy sok gyermeke van és penzre van szüksége, majd ellentmondást nem tűrő hangon felszólította Bánét, hogy adjon péizt. Bene azonban nem ijedt meg és távozásra szólította fel Szegedit, majd a lávái közé csapott és elhajtatott. Bene a legközelebbi csendőrőrsön feljelentést tett támadója ellen. Szegedit rablás bűntettével vádolta meg az ügyészség, de a tegnap megtartott főtárgyalás során az ügyész zsarolás vétségére módosította a vádat. A bíróság ebben is mondotta ki bűnösnek és pénzbüntetésre ítélte Szegedit, Szeptember végén történt, az első háborús hírek hisztérikus hangulatában, hogy Barta Káimánné kis- várdai lakos, hirtelen hazajött Nyíregyházára, hogy megtakarított pénzét valamilyen maradandó módon tőkésítse. Végh Jánossal kezdett alkudozni, annak az Ujszőlőben lévő hazára. Már-már meg is alkudtak. Valamelyik nap reggelére tűzték ki | az adásvétel k bonyolítását, Bartáné meg is jelent Végh lakásán, aki pár perccel előbb tért haza jegy kellemes hangulatban átmulatott éjszaka után. Bartáné átadott neki előlegként 800 pengőt, azután elindultak az egyik ügyvédhez a szsrződés el készítése végett. Útközben azonban a még mindig virágoskedvü Végh betért az egyik korcsmába egy kupica pálinkára. Vevőjét azonban előre küldte, biciklin úgyis utoléri. Még talán előbb odaér az Ügyvédhez, mint Bartáné. Az asszony meg is érkezett, azonban órákig hiába várták Véghet. Visszamentek a korcsmába és ott 01 és madsrnll Iwrsidszitt helyiségbe a BETHLEN UT«A 2. SZÁM alá költözött a Szokoiay Ferenc klrdiszalTis Bzltls. — Vételkényseer nélkül tekintse meg női divat retikil modelljeit, bőréadjett, pénztárcáit, nói és férfi divat kesztyűit 1 — k Tiszánta!! Mezfigazdasági Kanara 1000 poogltadamáiyezott a Magyar a magyarért mozgalom céljaira A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara — mint az köztudomású — erőteljes akciót indított meg az érdekeltségek körébe tartozó tiszántúli gazdaalakulatok körében, a Magyar a magyarért című mozgalom eredményessége érdekében. A siker, .mely a kamara akcióját kerületszerte az egész Tiszántúlon kíséri, szinte átütőnek mondható, amennyiben a gazda társ ad a lom részéről történt felajánlások már eddig is minden várakozást meghaladnak, a továbbiakban pedig még messzebbmenő eredményekre jogosítanak a gazdatársadalom hazafias áldozókészségének impozáns meg- nyilatkozása szempontjából. Egyébként — mint értesülünk — megdöbbenve látták, hogy Végh a fülibe huzátva a cigánnyal mulat 8 valósággal kát kézzel szórja a pénzt. Amikor meglátta vevőjét, nagy örvendezve megkínálta egy pohár gyomorkeserűvel. Bartáné pedig kérlelni kezdte, hogy jöjjön az ügyvédhez és } üssék nyélbe az üzletet. Végh azonban kijelentette, hogy nem ér rá és égy ötvenest csúsztatott a cigány markába. Az asszony figyelmeztette, hogy a 800 pengő előleget felvette, de erre Végh nagy hetykén és tréfásan azt válaszolta, hogy a pénz átadását senki sem látta. Bartáné erre mit tehetett mást, megitta a gyomorkeserűt és utána feljelentette Véghet csalásért. A csütörtökön megtartott büntető- tárgyaláson azután kiderült, hogy Véghet semmiféle rossz szándék nem vezette. Akkoriban nagyokat mula tott abban a reményben, hogy úgyis háborúba megy. Nem akarta ő a pénzt elcsaini, csupán jól érezte magát. Meg is fizette a kárt. Minekután az ügyész a vádat elejtette. a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, melynek gazdaközönsége mindig az elsők között volt és két kéizzcil, bő marokkal adott, ha segítségét kérték az elesettek és ráutaltak érdekéiben, — önmaga járt jó példáival elöl, amikor ezer pengőt adományozott a mozgalom céljaira. Ugyanakkor a kamara tisztviselői és alkalmazottai havi illetményük egy százalékának felajánlásávail tettek eleget a mOiZgalcm sikerét célzó hazafias kötelezettségüknek. j Hunnia diadalntja Rég epedek, régen várlak Elszakított kezek, lábak. Tengert sirt a Tisza, Duna, Nem volt napom, éjem soha. Óh nem is fa, ha nincs ága, Nem néz tavasz soha rája. Itt se nézett a romokra, Nem is sírtam, de zokogtam. Kassa, Munkács drága vérem, Én szültelek, benned élek, — Én ringattam bölcsőd álmát, Lehelet is tőlem szólt rád, Szivet szívről ha letépik, Mindig vérzik véges végig, Kisértetés keresztuton Éltem, haltam — nem is tudom... Hisz Trianon sikolyt szórt át, Ung is könnyel simult hozzám, Tüskön, bokron a bűn rám sirt, Rabruhás volt a fűszál is. Síró földből kel az élet, Minden éjre hajnal ébred Ébredésset jár a szellő Kárpát álma, napja megjö. Meg is jött már, itt az élet, Trianon hóit, porrá égett Főniks porból égre kiált: Uj ezred már porondra állt, Krasznahorka büszke vára, Hunnia uj eged járja, Zsolozsmás viz, imás dombok Kezem, lábam megcsókolom : Apai ház, arany fészek Legszebb ruha itt a tétek. H. Fejér Ignác Mar most gondoljon s télre és szerezze be Nagy wlasitéfc! kályha és tfizhelyszflksáiletét | oicu áram Wirtschafter Ármin vMkereskedásében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest — Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lernknta.
