Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-11 / 254. szám

Esusrjfi«! Szabolcsi HIJRLäP ■mam (Trianon 19.) 1938 november 11. Az őszi és téli nöiAal szenzációi: A legújabb „Krwll“ agyagokból ké»rtlt ka­bátok 1 Délutáni selyem és szövetruhák. A legszebb kalapmodellek divatszinekben (barna és bordó.) — NAGY VÁLASZTÉKBAN ÉS OLCSÓN Maibaum Mariska Divatüzletében. (Rákóczi utca 4.) Fel a zászlót, fel magasra! Mindig megdobogott a szívünk, •ha magyar kato'nát láttáink, de most szabadon ragyogó, büszke öröm csil­log szemünkben, amikor ezekben a reménykedő napokban .délceg hon- véd csapataink vonulnak, robognak el előttünk, — mert bennük a ma­gyar szív mélyén fakadt nagy 'vá­gyakozások valóra váltásáé tisztel­hetjük. Voltak, akik a történelemnek, ezekben a zúgó, viharzó napjaiban fáradtak, kétkedők és elesett lei- küek voltak. Voltak, akik a megal­kuvás nélkül kitűzött é9 bátran hir­detett magyar célkitűzések nagysze­rűségéhez viszonyítva fegyveres erőnket kicsinynek és gyengének tartották s ezért nem mertek hinni a beteljesedésben. De a csendben izzó akarat, a hang­talan és önfeláldozó katonamunka, a szerény áld ozat osság, amely soha­sem kívánt magának könnyű nép­szerűséget, magyar csodát művelt. A vasfegyclmű és kitünően kikéip- zett honvédség, legfelsőbb Hadurá­nak kurta parancsára pillanatok alatt — korszerű hadsereggé vált. Hálát adunk ezért a Mindenható Istennek, hogy ezt megérthettük. — Hálát adunk Nektek, Bajtársak, kik ezt az eredményt áldozatos munká­tok árán megteremtettétek és hálát rebegiink Nektek is, Ti egyszerű, névtelen bősök, akik boldogan vál­lalva a katonaélet megpróbáltatá­sait, a Hadúr parancsára engedel­mes hűséggel sorakoztok. Szeretjük Bennetek — fajtáinkat, a régit, az igazit, a kényelmes öröm­től meg nein mákonyosítottat. Tisz­teljük Benneteket oltalmazó paj­zsunkat és megint élesre fent villo­gó szuMyánkat. De leginkább bol­doggá tesz bennünket az erő, amely sugárzik belőletek és félreérthetetle­nül utat mutat. Mert erő és reménység ez a hon­védség egymagában. Lehet, hogy vannaik hadseregek, amelyeknek messzebb hordanak ágyúik, melyek­nek nagyobbak harcikocsijai, talán több félelmetes repülőgépük vár az indító parancsszóra, de lélekben ke­vés tüzesebb, hivő hittel hevített és nemzetének szívós akaratára tá­maszkodó van, mint a mienk. Ezért erős és lebirhatatla'n harcértékü a ■honvédség. Halljátok Ti ócsárolók és hitesze- gett kétkedőik, hogy dalába a sok fegyver, hiábavaló a bőséges lőszer- felszerelés, a kitűnő harcik öcsik tö­mege, ha nem áll mellettük a küz­delmet örömest vállaló férfi. Harc­ban legény kell a gátra! Harcos, aki felolvad a közösség vágyainak izzó forr óság álban és személytelenül ve­rekszik, ha egyebe nincs, hát fogai­val, mint a fenevad a közösség cél­kitűzéséért. Lelki felkészültség dol­ga ez. önerőnkbe és magyar test­véreinkbe vetett megingathatatlan, szinte lázas hit kell hozzá. Minden áldozatra kész, minden átmeneti si­kertelenséget lebíró szívós akarat kell ide! Ezt egymagában a sok puska, ágyú, repülőgép nem teremti elő. Ehhez a nemzeti vágyak zuiho- gásával hajtott, szellemi erők feszí­tő, lendítő győzelemre serkentő, minden megalkuvást elsöprő indula­tai kellenek. Ezeknek a válságos napoknak kez­detén voltak még tétovák és félén­kek, a magyar honvédség talp,ráállá­sa azonban ezekbe is lelket öntött. Eggyé váltunk, erőkre eszméltünk és boldogan bízunk valamennyien a magyar jobb jövendőben. Ez a honvédség újjászületésének felbe­csülhetetlen és legnagyobb ered­ni élnye. Félre tehát az émelygő erőtlen­ségeiéi és a pacifizmus kábulatba ringató jél-szavaival. Fel a zászlót, fel, magasra! «1 és férfi divatcikkek fehérnemű, ágynemű »nya­lok, paplanok, takarók, kari »nyák, kesztyűk n?gy választékban, oiasón Mayer Ágoston divatüxietében, Ny iregyh áza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5 31 üyiregyházi Kereskedelmi r. t. Iroda: Kallói utca 3L Telefon 3 83. Telep: Alsópázsit 91. Telefon 2-67. Szállít: Bstnadl hazai szeasl, száraz tűzifát, karács- szcatl és faszenei előnyös árban. E|f tizemégyéves baiászffu hőstette Győröcskénél étkezett csiialiia eiv cseh kitinét, egy lelyászfrát, táberi iátesivet, pasiét Záhony közelében Győröcske községben él Rozvicsák Mihály ha­lászmester fiával, Rozvicsák István fiatalkorúval. Mindketten zavara la-nul halászgattak és ebből tengd-, ték életüket. Szlávos hangzású ne­vük jó magyar szívet, tiszta érzést takar. Erős nemzeti szellemiben ne­velkedett Pista, a .halászfiú is. A csehek -nagy erőt koncentráltak Győröcskével szemben is a Tisza mentén. Féltek a magyar csapatok­tól. amelyeknek mozgását egy-egy repülő határsértés árán is igyeke­zett kilesni. Hát bizony nem egy­szer nagyon ráfizetett a prágai piló­ta egy-egy ilyen kirándulásra. A két Rozvicsák helyzete megnehezedett a forrongó világiban. A csendhez szokott halász fegyver ropogásra, a géppuskatűz re, távoli ágyúbömbö- lésre figyelt hálójának óvatos hú­zása közben. A túlsó partról cseh fináncok bukkantak fel a csendesen haladó magyar halász csónakja lát­tán. A parti füzesek közül cseh egyenruha kandikált ki mindunta­lan. Nem egyszer rá is szóltak a ha­lászokra. Volt a cseh katonák között magyar születésű meg aztán szlo­vák fiú is, akivel lehetett barátsá­gosan tanácskozni. Egyszer a kis R-ozviesák Pistának felbuzgótt a vé­re. A hősi álmok rabja lett. C.sehet akart fogni és élete kockáztatását is vállalta volna, ha ter.ve sikerül. Mindössze 14 esztendős mult a fiú, ereiben bátorság izzott. Holdas es­ténként kísérteties lassúsággal sik­lott Rozvicsák Pista halászcsónak­ja. Vonzotta a - túlsó part, amelynek szegélyét pedig ellenség golyója pásztázta végig. Egy este halk pisszegés fogba meg. A szívverése is elállt. Szóltak hozzá. Magyar szó volt, hívogató. Rozvicsák érezte, most jött el az ő pillanata. Átevezett a gyilkos golyó­kat szóró túlsó partra. A cseh kato­na. aki megszólította, egy fiatal ma­gyar fiú volt, aki cseh katonasors- ban állt testvéreivel szemben ... Az ég elborult, koromsötét lett, csak a cseh rakéták fénye viillámlott borzadályt keltve néha-néha. A cseh egyenruhás magyar fiú kijelentette, hogy azonnal átmegy a magyarok­hoz, áthozza az elvihető cseh fegy­vert is, ha Rozvicsák vállalkozik a veszélyes útra és csónakján átviszi őt a miagyar partra. A halászfiú nem habozott. Élete kockáztatásával .is vállalta a szöktetést. A cseh katona, akinek nevét itt nem árulhatjuk el, egy teljesen ép cseh golyószórót, egy szép,művű és drága tábori /lát­csövet és egy puskát hozott magá­val. Rozvicsák, a halászifiú hango­san dobogó szí öv el, de halállal da­coló bátorsággal neki indult a vízi útnak a rakétáktól meg-meg.világ,ít- va. Hozta zsákmányát, a katonát — Akinek a vérnyomása magas és szívműködése rendetlen, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő köny­' nyü székelést, ha reggel éhgyomorra egy kispohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet iszik. Kérdezze meg orvosát. és a fegyvereket. A part felé tartó csónakot az őrség észrevette. Éles golyó süvített a csónakba hasalok /fölött, de a lövések nem találtak. Rozvicsák áthozta és diadallal át is adta csapatainknak a zsákmányt. A kis halászfiiút megéljenezték, elha'l- mozták elismerő nyilatkoz-atokkall. Rozvicsák Pista végtelenül boldog és büszke volt. .. I csehek illik video csalják it újra a kis Razvlcsik (lat A csehek éktelen dühbe gurultak a csúf kudarc (láttára és hosszút esküdtek a bátor magyar halász fiú ellen. Kiszemléltek egy olyan cseh érzelmű katonát, aki magyarul is beszél. Ezt küldték a halászfiú kéz- rek er ülésére. A csel sikerült. Az ál- nok cseh magyarul csábította a ha- lászfiút. Odaszólt neki, hogy az Is­tenért, mentse -meg őt a cseh rab­ságból. Megesküdött, hogy átmegy a magyar csapatokhoz, sőt fegyvert is hoz, csak jöjjön át érte a halász- csónakkatl. Rozvicsák Pista új zsák­mányt remélt és örömimel siklott át a Tiszán. Az öreg Rozvicsák egy­szer csak kiáltást hall a cseh part­ról. A fiú hangja voüt: Édesapám, édesapám, átmentem... Édesapám, már visznek!... Igen, a csehiek átcsallták a halászt, azután elhurcolták. Ütötték, verték és arra kényszerítették, hogy mond­ja el, miként szöktette át a golyó- szórós katonát. De Rozvicsák az ütéseket állta. Nem árult el semmit, tag,adott mindent. Közben a cs'efiek ai fiú apjának is átkiáltottak: Sza­badon engedjük a fiadat, ha vissza­hozod a szöktetett katonákat és ha elárulod a magyar csapatok számát. — Az öreg halásznak a szíve majd megszakadt a fia után, de nem szólt semmit az aljasan csábítóknak. A kis Rozvicsák a napokban ösz- szetörte.n érkezett haza Győröcs­kére. Elmondotta, hogy a csehek Csapra vitték, majd Kassára számí­tották é-s kínoztatták, verték, dohos fogságba kényszerítették, Rozvicsák nem vallott. Végre a csehek .meg­án ták a vall lat ást', a konok magyar hallgatását és a halászfiút áttették Hidasnémetiinéi a magyar határon. A kis halászfiú megérdemli a ki­tüntetést bátorságáért. És hány ha­sonló hőstett termett ezekben a le­gendás napokban. Majd megírja az utókor. Majd halótok még csodá­kat, véres é:s győzelmes hősökről, új magyarokról, akik megmutatták, mi az a hazát vérünk árán is szol­gálni. Ezek közül való volt a gvő- rbicskei halásifiú is. Áldja meg a jó Isten. — Blokklevélpapír, finom vé«*o«, 30/50-e», 13© peng©. Jóba K. papér­i r ó»*e,r-üaietóbeo. Már most gondoljon a télre és szerezze be I ugnu f&|{|S2téí(! kályha ás tűzhelyszfikségletét | om iraki Wirtschafter Ármin vaskereskedesében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest — Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom