Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-10 / 253. szám

Szabolcsi HÍRLAP íz állam ás a hadsereg Az ember legmagasabb társadalmi szervezetének: az államnak és a hadseregnek kapcsolatát legtermé­szetesebben és legegyszerűbben az állam egyik legfontosabb hivatásá­nak hangsúlyozásával lehet megvi­lágítani. E hivatást az állam akkor tölti be, amikor a nemzet élni- akarását képviseli más államokkal szemben. Az államok polilikája ezért jelent békében, háborúban egyaránt har* #ot, az egymásba ütköző érdekek szakadatlan harcát. £ harcban o’y- kor mindkét fél támadó, de igen gyakran az egyik felet csak a jogos önvédelem kényszeríti fegyverbe. A politikai küzdelem éles és kö­nyörtelen lehet akkor is egy szom­széd államot érintően, ha a kérdé­ses állam a maga szempontjából békés, máshol már semmit sem kö­vetelő, most már csak a magáét megőrző külpolitikát üz. A Paris körüli békékben kielégített győztes államok közel kétéviizedes külpoli­tikája mindeanél világosabban bizo­nyít e megállapítás raehett. A két­kedőket végérvényesen meggyőzheti a békés külpolitika harcos tenné scete felől megcsonkított hazánk trianoni sorsa. A történelem tanúsága szerint minden politikai küzdelem, amely az érdekellentéteket tárgyalásokkal, mepáilapodásokkal nem tudja tartó­san kiküszöbölni, fegyveres mérkő­zéshez vezet, mert a háború maga is politikái cselekedet. A háború a politika eszköze, sőt talán ennél is több, a politikai küzdelem csúcs­pontja. A külügyi kérdések ezért nem jogi, hanem hatalmi kérdések. Az állam függetlensége üres cim, poli­tikája veszélyes játék, ha nem erős hadseregre támaszkodik. A nemzet­közi jognak nincs tulajdontadó ereje. Cselekvőképes haderő nélkül Hem lehet politikát űzni. Egyedül szellemi eszközökkel csak ideig-oráig és csak szerencsés kö­rülmények között lehet a nemzet sorsát irányítani. Az ilyen kü poli­tikai vonalvezetés'minden eredmenye összeomlik abban a pillanatban, amikor a fegyveres erő támogatására volna szükség A haderő megtéremtése tehát a közfelfogástól eltérően tehát nem a vezető társddalmi osztály vagy a politikai pártok érdeke és érdeme. A hadsereg az egész nemzetet, a faj egyetemes javát szolgálja és jö­vőjének záloga. Ezért áll a hadsereg az államban a* osztály, a párt és a napi politi­PHILIPS RÁDIÓK képviselete Fegyver — Lőszer JBiczák-ndi Bethlen utca 27. szám. ka feleit már születése pillanatában, de íovábnfejiesztése bármely sza­kában is. Az egész nemzetet szol­gáló hivatása, ez az eszmei magas­ság teszi lehetővé, hogy benne egy lehessen minden pártáliásu magyar. Az államvezetés politikai célkitű­zése, illetve az állam politikai ve­szélyeztetettségének foka mindig arányban kell, tmgy álljon a honvé­delem erejével. Életbevágó politikai veszélyeztetettségnél csakis a had­sereg gyorsütemü fejlesztése utján kereshetjük az egyensúlyt. A haderő kiépítéséhez szükséges élő, szellemi és anyagi természetű eszközöket az államvezetés idejében és teljes egészükben bocsássa a hadvezetés rendelkezésére, mert had­sereget semmiből teremteni és fenn­tartani nem lehet. Hasonlóképen nem lehet ma már hadsereget rögtönözni. A korszerű néphadsereg az állami élet minden vonatkozásával kapcsolatban áll, gyökere e területekből táplálkozik. E bonyolult rendszert életképessé tenni és kifejleszteni csak hosszú idő alattgíehet. Aki ezzel nem szá­mol, könnyen megéri, hogy sorsáról nélküle döntenek. Megsemmisítő lehet a nemzet küz­deni akarására, egészséges életösz­tönének erejére, ha válságos pilla­natban ébred arra a tudatra, hogy a vezetésére hivatott politika már nem tud fegyvert adni kezébe és tehetetlenségének forrása a pártok átkos sáéthuzása és az erélytelen áliamvezetés volt. Mérhetetlen felelősség nyugszik az áliamvezetés és a politikai pártok vállain a hadsereget érintően, mert egy elszalasztott történelmi pillana­tot ismét megragadni, egy elbukott népet újból talpraállítani már csak Isten különös kegyelme segítségéve/, lehet. Isten segítő keze azonban csak arra rászolgálókat emeli fel. Peisőmagyarország honfitársaink javára... Íz iparosítják amabír 13 i szüreti mulalsip Jóízű magyaros mulatságnak ígér­kezik Nyíregyházán az Iparosifjú­ság november 13-án, vasárnap az iparosszékházban rendezendő szü­reti mulatsága, amelyet nagyrészben felsőmagyarországi honfitársaink ja­vára rendeznek. Belépőjegy szemé­lyenként 1.20 pengő, kispáholy 4 személyre 5, nagypáholy 6 személy­re 8 pengő, 8 személyre pedig 10 pengő. A jegyeket most is Cziegler János kosárfonó üzletében (Luther­utca 6.) jegyezhetjük elő. Minden­képpen előnyös ez az előjegyzés, mert a mulatság népes, keresett, vá­gass ág os lesz, mókáikkal, csőszbajló­dásokkal, falusi a'ttrakdókkal afféle ősi magyar virtuskodássál, ízes tré­fákkal, kellemetes táncolással. Jó mulatság les.z, nagy nemzeti örömünk hangulatához illő, legyünk hát ott, magyar testvéreink szere­tettel várnak, hívnak, kitünően fo­gadnak. Szombaton megnyílik az áll. tanító képző-intézet dísztermében a Népfőiskola Nsvtmber 12-151 március 9-lg tarltiik a Rápftlskela! előadások Nyíregyháza közönsége nagy há- j iával fogadta minden évben a Nép- | főiskolai előadásokat, amelyeknek ; szórakoztatva tanító törekvése meg- j nyerte minden hallgató tetszését. » Hétről hétre várta a közönség a csü- j törtöki napot, a.miikor megjelemire- f tett az állami tanítóképző intézet j dísztermében és meghallgathatta az j élvezetes előadásokat, amelyek fel­ölelték a modern ember érdeklődé­sének egész területét. Üjak és érde­kesek voltak e témák, amelyeknek feldolgozói nagy szorgalommal, fá­radságot nem kímélve tárták fel a kérdésre vonatkozó legfrissebb iro­dalom legjavát. Sokszor a nagyterem szűknek is bizonyult egy-egy von­zóbb előadás alkalmával. Általános örömet keltett, hogy ebben az év­ben is .megindulnak a várva-várt előadások. A Népfőiskola plakát­jait nagy érdeklődéssel fogadták ép­pen úgy, mint az előadások' tárgyso­rozatát feltüntető munka tervet is. Az idei Népfőiskola előadásai szombaton, november 12-én délután indulnak meg. Az előadások meg­kezdése előtt a kir. áll. tanítóképző énekkara elénckli a Nemzeti Hi­szekegyet, majd Szobor Pál polgár- mester megnyitó beszédet mond. Utána megkezdődik az első előadás, amelyet a kassai Sziklay László dr. tart a legaktuálisabb témáról, a Fel­vidékről. Ez az előadás a szemé­lyes élmények és a színes felvételek megkapó erejével hat majd a hallga­tóságra. A jövő héten, november 17-én Szesztay András dr. vármegyei Fő­ügyész ad elő „A magyar föld prob­lémái“ címmel, utána pedig Dob- ránszky Sándor, a Jókai Mór polgári fiúiskola tanára tartja meg előadá­sát Japánról vetített képek kísére­tében. Ezúton is felhívjuk a Népfőiskola előadásai iránt mindig szíves szere­tettel érdeklődő közönséget a hol­napi megnyitóra és az előadásokra. A meg nyitás délután öt órakor kez- BMW (Trianon 19.) 1938 november 10. dődik. Legyünk ott minél számosab­ban, hiszen a Felvidék hív és vár itt mindenkit. — Olyan egyénnek, akinek bél- ürülése elégtelen s ezért emésztése meg van zavarva és éjjel nem tud aludni, ajánlatos néhány napon át korán röggel egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet inni. Kérdezze meg orvosát. Kérem, tétesse ki ungvári házunkra ezt a lebogét!... Tóth László dr. kisvárdai főszol­gabíró megható levelet kapott Mező- csátról. A levélben egy Ungvárról ki üldözött magyar család arra kéri a levél elküldésekor még a várme­gyei főjegyzői széket betöltő Tóth László dr.-t, hogy a mellékelt nem­zetiszínű zászlót juttassa el a szülő­házhoz, Ungvárra, hadd tűzzék ott ki arra a házra, amelyből tizenöt esztendővel ezelőtt tépő zokogással kellett búcsút venniük. A zászló azt jelképezi, hogy: Van bíró a felhők fölött, áll a villamos ég ... Lesújt az igazságot eltiprókra, bárhol is él­nek, bármiként is ítélnek a magúik gőgös hatalmáról. Tóth László dr. intézkedett, hogy a levélíró kérelme teljesedjék és a magyar zászló ott lengjen az ungvári otthonon. A levéli, amelyet Tóth László dr. Mezőesátról kapott, a következő: — Igen tisztelt Főjegyző úr! Ung- váron születtem, a csehek miatt 1923-ban ki kellett jönni az egész családnak, ahol édesapám 41 évig utóbb mint árvaszéki elnök szolgál­ta a vármegyét, ö már nem él, sze­gény, de bennem annál inkább él a forró szeretet szülővárosom iránt, mely, hála a magyarok Istenének, újra az enyém — a miénk! Ilyen bevezetés után úgye neon csodálkozik, ha tehetetlenségemben — a posta már és még nem vesz föl csőim a got — önhöz fordulok és ké­rem, tegye magáévá kérésemet és küldje el ezt a szerény zászlót „ha­za“ Ungvárra, a szülőházamra, azizal a kéréssel, hogy aki most ott lakik, tegye ki a zászlót, hogy hirdesse a felszabadulást. Húsz évvel ezelőtt Kálvária-utca 1. sz. volt az a ház, a réf. elemi iskola szomszédja. A szomszédok tudni fogják talán, hol lakott Fekésházy Gyula! Kérem, té­tesse ki a lobogót. Ha így nem lehet­ne, akkor adják le dr. Kerekes orvos úrhoz, Kispiactér, saját ház, ugyan­ezzel a kéréssel. Remélem, nem kér­tem lehetetlent s ha kérésem telje­sül, boldoggá tett vele egy magyar asszonyt. Szívességét hálásan megköszönve, maradtam tisztelettel Mezőcsát Márk Gyuláné Fekésházy Terézia — Bfekktarélpapfer, fraon vAmoh, 5«/50-e*, 1.50 peng*. Jóba I. patfér­írósaer-iialaté-ban-. Már most gondoljon a télre és szerezze be Nagy választók! Kályha és ifizhelyszBkségletét j Ölest trak! Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest — Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom