Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
Ajándékszám
Ajándékszám a Felvidéknek IttX*o*tOmég étt Mmtóbmttiml Betiáen-ui** Lm. ^ RAI ITIIf A| II A Dl 1 AD ♦ Eloíizetéa: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.59 P. MMkl cadÉnáai: 47.139. TekjéeHés: 77. rULIIlfVHI WMr ILHr Köztiazéviselőkaek 20»-«* engedmény, Magyar, szlovák, ruszin testvériség Szabolcs vármegye törvényha- ' tósága a Felvidék viszaszerzése ál- ; halmából ünnepélyes közgyűlésen ; áldozott a nagy történelmi ese- \ ménynek. A nagyjelentőségű ün- j népi közgyűlésen viharzó ünnep- \ lés és lelkesedés közben mondotta el a vármegye fiatal, tetterős főispánja, vitéz dr. Jékey Ferenc az alábbi nanvhatású megnyitó beszédet. i A főispán beszéde, melyet jegy- j zőkönyvben örökítettek meg, örök \ időkön át hirdetni fogja a felvidé- j hi testvéreinkkel való nagy talál- ' hozás diadalmas ünnepét. T ekirvtetes TörvényfaafrÓ6ági Bizottság! Az év legszomorúbb ünnepe Halottak napja, Szent István évében a magyar feltámadás diadalmas elindulásának napja lett. Egybe dobbantak ezen a napon a magyar szívek a határokon innen és túl, hiszen • döntöbíróság határozata folytán több mint egymillió testvérünk; tért .vissza a magyar haza ölelő karjaiba és országunk csaknem egy nyolcadával lett nagyobb. Nagy ünnep ez számunkra, húsz Ov óta az első igazi öröm, óriási lépéssel jutottunk előre a magyar igazság országútján, de ennek az útnak még csak a kezdetét járjuk, minden reményünk megvan azonban, hogy elérkezünk a következő mérföld-kőig, ha minden erőnket a köz, a nemzet szolgálatába állítjuk. A bécsi döntés tisztán néprajzi adatokat vett figyelembe. Nem kérdezte meg a népeket, hogy hova akarnak tartozni. Nehezen képzelhető el, hogy az a derék ruszin nép, melyhez bennünket egy évezrede« múlt minden öröme éa bánata köt, mely az ehső hívó j szóra lelkesedéssel sereglett a nagy í fejedelem, II. Rákóczi Ferenc lengő zászlói alá, amely évente alig várta azt az időpontot, amikor a szabolcsi és szatmári rónákon megsárgulnak aa érett búzakalászck, hogy réaztregyen ottan az aratási munkálatokban és megszerezze egész érvi éleimét, a munka -végeztével pedig hálatelt szívvel boruljon oda a máriapócsi Szűz Mária képe elé, megelégedett legyen azzal a döntéssel, mely néhány hegyet jelöl ki számára hazául városok, termékeny földek és közlekedési vonalak nélkül. Vagy az a szlovák nép, melyhez saintén annyi történelmi szál fűz össze bennünket, megtalálja boldogságát, vágyai beteljesedését ebben az életképtelen alakulatban, amelyben jelenleg van. A Gondviselés, az idő, s a természet örök életű törvényei nyilvánvalóvá fogják tenni, hogy a Kárpátok koszorújában élő népeknek egy testvéri közösséget kell alkotniok. amelyen belül saját népi életüket ) élhetik évszázada» szokásaik sze- | rint. A háború előtti időkben volt egy jj irányzat, az úgynevezett kis magyar * gondolat által táplált túlzó soviniz- jj mus, mely a tűzzel-vassal való ma- § gyarosítás eszméjét írta zászlójára. \ Azóta nagyot fordult a világ. A száz j éven át uralkodó Liberális gondolatot felváltotta az új diadalmas koreszme, a szociális tartalomtól átitatott keresztény nemzeti jobboldali gondolat. Ez az új nációnál izmus belátja azt, Hogy a fajiságot megváltoztatni nem lehet, ezzel születik és ezzel hal meg az ember. Ma Magyarországon a legtöbb közéleti pozíciót annak a háborús nemzedéknek a tagjai töltik be, mely nem terhelhető felelősséggel a múlt hibáiért. Ennek a nemzedéknek eltökélt szándéka, hogy a testvér népeket népi fejlődésükben, nyelvük használatában nem zavarja, nem is gondol arra, hogy azokat ősá mivoltukból kiforgassa. Szívesen látja őket ruszinokként és szlovákokként abban az ideá Ü3 földrajzi egységben, amelyet a régi Nagy-Magyarország képezett. T ekintetes Törvényhatósági Bizottság! Hogy ezt az új náciona!izmustól áthatott felfogást komolyan vesz- szük, bebizonyíthatjuk egyrészt a most visszakerült nemzetiségek minden jogos kulturális .és gazdasági követeléseinek a legmesszebbmenőén történő honorálásával, másrészt azzal, hogy a ruszin-szlovák magyar sorsközösség gondolatát állandóan előtérbe helyezzük és minden alkalmat megragadjunk annak szorgalmazására, hogy az a három nemzet minél jobban megismerje és megszeresse egymást. Még mindig az ungvári és kassai gyönyörű fogadtatás hatása alatt állva, 'ezeknek a gondolatoknak jegyében nyitom meg a mai ünnepélyes közgyűlésünket. A bizottság tagjai hosszú percekig lelkes ünnepléssel és tapssal ünnepelték a főispán remekbe készült, gondolatokban gazdag beszédét. — A Nyírség szivét küldjük... Visszatért a Nyírség három elszakított községe is. Az utat, amelyen katonáink átmentek a Tiszán, amelyen eljutottak Ungba, Beregbe, eljutottak hozzátok remegve idézett, ezerszer siratott és szerelmetes álmok szivárványhíd- ján annyiszor látott felvidéki testvéreink, szívünkkel raktuk ki. A nyírségi szívek keleti bíborban pirosló szíve terült felétek, amelyen a szabolcsi huszárok, tüzérek, gyalogosok olyan végtelen boldogan meneteltek. A Nyírség székvárosa, a Beregszászhoz, Ung- várhoz, Munkácshoz legközelebb eső nagy síksági város, a régi Nyirvidék soraiban sokszor beszélt hozzátok és a több mint öt- venesztendős napilap szellemi folytatója, a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap most Hozzátok száll ezekben a Néktek felajánlott ajándékszá- mokban, hogy társadalmunk vezető szellemeit megszólaltatva, módot adjon Nektek, hogy bepillantsatok a lelkűnkbe. Ezer és ezer szál sarjadt benne, mint mély humuszból fakadt csira, a vágyakozás, a szeretet, a testvéri szolidaritás égő érzését sugárzó lelki szál, amelynek mindegyike felétek árad, hogy összekösse a Trianonban elvágott pályákat, a magyar életterület összefüggésének ideghálózatát. Égetett, sajgóit a trianoni kés vágta véres vonal, de csodás erők buzognak erünk minden lüktetésében és Szabolcs népe, munkás magyarsága, gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális életritmusa együtt ver, együtt dalol és együtt lélekzik Veletek. Nyíregyháza hadviseltei, leventéi, cserkészei már elvitték szívünk első üzeneteit, elvitték a nemzeti zászlókat, a kokárdákat, a cser- | készlobogókat. Jöttek az első na- ! pókban ungvári, munkácsi, bereg- I szászi magyarok, hogy felvegyék j összeköttetésüket ezzel az ősi te- j rülettel, amely Istentől kiszabott I nagy otthona a felső vidéki földeknek, hegyeknek, életeknek és gondolatoknak. Még csehek álltak rideg és szívtelen őrséget a munkácsi, ungvári, beregszászi ősi földeken, már itt Nyíregyházán táborban volt a kiszemelt rendőrségi és egyéb hivatal, hatósági csapat és nyíregyházi iparosok, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja kérte, hogy ő festesse meg a beregszászi rendőrség címeres fel- I iratát. Milyen apróságnak látszik ez az elhatározás és mennyi igaz érzés lobo^ benne! Nyíregyháza város Ungvárra küldött zászlót és a legszegényebb nyíregyházi iskolás is boldog volt, amikor selyemkokárdát készíthetett, hogy vitéz Béldy Alajos ezredes huszárjai oda vigyék a hős felvidéki szíveknek. A munkácsi bevonulás rádióközvetítéséből lelkes örömmel hallgattuk Nyíregyháza állomásparancsnokának, vitéz Eötvös Sándornak gyújtó hatású beszédét, amelyet ott magyar, kárpát- orosz, szlovák éljenek egy érzéssé forrva köszöntöttek. Ungvári, munkácsi, beregszászi családok menekültek egykor, a szörnyű katasztrófa idején és itt szeretettel kaptak új otthont, tisztséget, hivatalt, katedrát, hogy szőjje lelkűk a nagy fordulatról az édes álom képeit. . . Országzászlónk büszkén szállt a csúcsra a bevonulások hetében és a lengő nyíregyházi zászló elsősorban a Nyírséggel szorosan eggyé forrt felvidéki területet, Titeket köszöntött s harangjaink Ungvár, Munkács, Beregszász felé szárnyaltak a himnusz rajongó áradásával, a feltámadás diadalmas énekével. A menekülő, megriadt, szerte űzött
