Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-12-25 / 291. szám
*8. oldal Első tanítómesteremnek állítok emléket (Trianon 19.) 1938 december 25. mmmmmuBmmmammammmammmi Savanyu borok: Pistike g;umipuskí%ja pajtásom túrni, a „Felsőbb iskolába léphet“ felír ású bizonyítvánnyal egy szép szeptemberi hajnalon büszkén Nagykároly felé, a szelid, kedves, rokonszenves piaristák gimnáziumába indultunk. Szinte megborzongat s egész lényemet átjárja még ma is a hálás emlékezet, amikor ez egyszerű iskolára s puritán tanáraira gondolok; a sárga, földszintes épület, közelében a karcsú templommal, úgy él emlékezetemben, mint egy tündérmese s meghatva gondolok visz- sza mindenre, életem legszebb, soha el nem felejthető impresszióira. Kegyelettel emlékszem vissza a tanótás kezdetén s végén elmondott mindennapi latin imára: „Pater nosier, qui es in caelis ..s lemondóan, húsán konstatálom, hogy akkor még tudtam szívből elmerülni az ünádfel s akarva-nemiakarva, még a húsvéti szünet előtt kidőlt. Keserves könnyek között, fájdalmas búcsúzással váltunk el s én úgy éreztem, hogy gyermeki szívem megtelt keserűséggel, mert legjobb, leghűségesebb pajtikámat vesztettem most el örökre. Pistike azonban még mindig remélt, még ő vigasztalt, hogy ne búsuljak, nemsokára visszajön, sőt mikor már kocsija előállott, még egyszer hozzámszaladt, jobbróhbalról megcsókolt, kemény tíz rézkrajcárokat kezembe nyomva, suttogta: „Ezért a pénzéi hozzál nekem húsvétra egy jó gumipuskát, aztán majd vígan megyünk a Kraszna partjára békát vadászni“. Mlég indulás után a kocsiról is .visszakiabált gyenge 2 hangjával: „De aztán el ne felejtsd!“ Uradalmak és vadászok figyelmébe! lőtt vadat SÄ““ szünk át, saját éiuenébtn is keijcn árajánlatot. flüf II V A# Briegert Herman Kereskedelmi 19 #vl ^ l\ M vállalatai nyíregyházi kirendeltsége Széchenyi nt 31. szám. Telefon 651. Pistike gyermekkori vök. A barátság kezdetét nem dóm. mert visszanyúlik legzsengébb gyermekkorunkba, — talán még az elemi iskolán innen. A végét azonban — sajnos! — már jól ismerem, mert hamar -véget ért: Pistike korai halála miatt. Talán ott, a paróchia-udvaron, a szelíden emelkedő domb oldalán, a gór. kát. templom árnyékában, ahol az apukája volt a Föúr, kezdődött barátságunk. Együtt kezdtük az életet, együtt kezdett pislogni értelmünk, egymás mellett ülve vezetett be bennünket a betűvetés tudományába Korpás László tanító urunk, a magas hom- lokú, értelmes, okos, komoly falusi mesterünk. Egyszerre kaptuk meg az elemi „vég“-bizonyítványt 5 kemény osztály elvégzése után. Elporladtak már mindnyájan, múlandó testüket már régen visszaadták az anyaföldnek, de én még ma is kegyelettel gondolok az igaz papi emberre, igazgatómra s a kedves első tanítómesteremre, a komoly, becsületes Korpos Lászlóra. Ez írással állítok nekiek hálásan kegyeletes emléket s itt mondom el Pistike történetét velem s a gumipuskával. Még ma is, annyi év után, lelki szemeimmel magam előtt látom a törékeny, gyengetestü fiúcskát, hallom sovány, horpadt .melle nehéz zihálását, látom keskeny, beesett arcát, vértelen ajkait s most már tudom, mi volt az oka hajlott dereka szögletbetörésének s nehéz, fáradtságos járásának s megértem, mit jelentett üres, erőltetett, mélyből hangzó köhögése. Talán egyik-másik gyerek ki is gúnyolta, amidőn a nehezen mozgó beteg fiúcska a „métában“ nem tudta elkapni a labdát, de mi, a testőr- 8Óge, a jól fejlett erős kölykök, rögtön megtoroltuk a gúnyolódást egykét jólirányzott hátbavágással. * A nyár végei elé járt, a napok rövidültek, az árnyékok megnőttek s MERONO SZÁLLÓD II Budapest, IV., Bécsi wcca 2. — Exclusiv belvárosi \ családi ház. Propagandaárak kizárólag belfö’di utasok sz mára Kífogastaianul be- ! rendezett, hideg meleg folyóvizes központi fíitéses szobák: j Egyágyas 5 — j Kétágyas 8’— j Egyágyas háromszori étkezéssel 8 — Ké'ágyas háromszori étkezéssel 14 50 Egy heti tartózkodásnál a taxi költséget a pályaudvartól és vissza megtérítjük. — Szobát aján'atos előre rendelni! Ságban, nem jutott eszembe, mert csak szeretetét éreztem, hogy egy más vallás papja imádkozok velem. Akkor még mindig csak azt hallottam az én jó paptanáraimtól s ez szívemben ma is soha el nem halványuló aranybetűkkel van bevésve: „Egy az Isten s mi mindnyájan az egy örök Isten gyermekei vagyunk“. Hja! Tempora mutantur et noa műt amur in illis! * Pistike is velünk jött! ö is boldogan és büszkén iratkozott be a.z első gimnáziumba, az ő kis gyenge szíve is megtelt reménnyel s új gyönyör ökkeL Sápadt arcát is, mintha élénkebben keringett volna a vére, egy kis bágyadt pír tette élénkebbé, sovány kezeivel kövesebben gesztikulált s csak csontos melléből feltörő köhögése figyelmeztette: „Lassabban a testtel, öregem!“ Karácsonyig azonban még jól bírta. Ügy látszott, mintha az idegen, szokatlan környezet, a szabadabb mo.zgás, a levegőváltozás használna beteg kis testének; area is mintha teltebb, élénikebb lett volna. A tanulás is jól ment s a boldog karácsonyt nemsokára boldogan, szívünkben új reményekkel töltöttük otthon. A vakáció múlásával, kipihenve, frissen, könnyű szívvel kocsikáztunk vissza s Pistikénk is, mintha újjászületett volna, még aggódó szüleit is megnyugtatta. * De — sajnos, — a javulás csak látszólagos volt s nem tartott soká, s tavasz felé — talán egy kis náthafélével — megindult a nagy, végzetes süllyedés. Töhb köhögés, magas láz lépett Kisírt szemekkel, szipogva s bánatos szívvel intettem, de szólni nem tudtam. * Kocsija elrobogott s én — a többiekkel együtt — iskolába mentem. S aztán — amint ez az életben szokásos s talán természetes is — a fájdalmam enyhült, elhomályosult: új pajtások, új játékok jöttek, nemsokára felejtve a bánatot, vidáman ostromoltuk a gróf Károlyi-kert széles árkát s roskadásig utánoztuk a felnőttek kedvenc, mindig visszatérő játékát: a háborúsdit. A húsvét is kői eledelt már s én csapodár, hűtlen állat, megfeledkeztem beteges pajtásomról, a tíz krajcárokat elköltöttem s a gumipuskát nem vettem meg. Nemsokára eljött a húsvéti szünet is s ismét otthon voltunk. De haj! Keserű vakáció volt ez nekem, mert otthon megdöbbenve értesültem, hogy Pistike nincs többé: az egész kis, boldogtalan pajtá! somból csak egy kis barna, komor kis dombocska maradt meg, amely ott domborult az ópályi temetőben szakszerű savfalanitását vállalom. Cím : Széchenyi o. 1. sz. Tejiiő s amely örökre eltakarta előlem Pistikémet. * Alig .vártam, hogy a fogadtatás örömeit túllegyek, rohanva indultam a temető felié, ahol oly sok szép perceket töltöttünk együtt, sóskát szedve s gyíktojást keresve. De haj! A temető kapujánál,, mintha csak Dante figyelmeztetése jutott volna eszembe: .Hagyjatok fel minden reménnyel“ s mintha lábaim a földbe gyökereztek volna, megálltam, mert hirtelen egy gondolat kólintott fejbe: a pénzt elköltöttem, a gumi puskát nem vettem meg! Nem .teljesítettem Pistike utolsó kívánságát. Lesújtva, megsemmisülve, nehéz gondolatokkal küzdve állottam ott percekig, de nem mertem bemenni a kapun, nem mertem megnézni sálihantját, mert éreztem, hogy bűnös vagyok s tudtam, hogyha számán kéri tőlem hűtlenségemet, nem fogok tudni védekezni. Nem tudom, mit érezhet a sikkasztó, aki a rábízott kincseket elherdálta; nem tudom, mit érez azi apa, aki - gyermekeitől elitta utolsó fillérét, csak azt éreztem, hogy ösz- sze-omlott bennem minden s nagyon, de nagyon bűnös gonosztevő vagyok. Világgá megyek: .ez- volt az első gondolatom, de aztán eszembe jutottak jo szüleim s különösen drága anyám, aki szíve alatt hordott s akinek örök bánatot okoznék, eszembe jutott ö, hű gondozóm, akinek titkos reménye s a mindenség legtökéletesebb lénye voltam. Tehát visszafordultam s hazamentem. Napokig nem tudták, mi bajom van; hiába kérdeztek, nem árultam el titkomat s szinte reménytelennek látszott előttem az élet. Még orvosokkal is tanácskoztak, de hiába! Egyszercsak váratlanul egy fénysugár világította meg szomorú utamat: egy gondolat bontakozott ki agyamban s új remények éledtek szívemben: „In hoc signo’ vinces“. Éppen a szokásos pénteki — mátészalkai — hetivásárra készült jó apám s boldogan vették tudomásul, hogy én is felkérezkedtem a kocsira, amelybe Pengő, Rabló s Forgó híres lovaink vígan ficánkoltak már; mert e kívánságomban már a javulás jelét látták mindnyájan. Alig vártam, hogy beérkezzünk a városba, se szó, se beszéd, egy óvatlan pillanatban eltűntem apám meiKárpitozott bútorokat a legme^bL hatóbban vásárolhat Riszula László Kárpitos és lakberendezőnel. Kombinált szobák, konyhabu'orok, vyermelkocsik, ö'Szecculhaló vas ágyán nagy választékban — Ággyá alakítható recaimerek, fotelágyak, sezionok, matracok o csőn, Áralakításokat, javitásokat, függönyfeltevéseket vállalok. Üzlet: Nyirvizpalota Üzem: Incédi sor 22.
