Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-12-20 / 286. szám

Ara 10 flHér Nyiregyhfaa, I9ÖS de«e*b*r 20. (Trianon 19.) vi. évfolyam 286 <ni6) «za®. Kedd mte&m*** éa kiadóid vatai Sethka-utea 1. ez. fsaéstsktréU csekkssám: 47.159. TdefésMÉia: 77. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egy hónapra 2_5Ö, negyedévre 7.56 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, A szegény ország fővárosa A képviselőház kétnapi szünet után pénteken tart ülést A képviselőhöz szerdái és csü­törtökön nzm tart ülést, de pénie k- n u ra összeül és ezen az ülésen tárgyalja a társadalmi és gazd.sági egyensuyt politikai, társadalmi és gazdisági téren az eddiginél fene deim -sebb törvényjavaslatot, továbbá a fb dbirto pj'itisai törvényt. fii NÉP csütörtök déiutin foglal­kozik a fontos javaslatokkal. Ciann gróf ma délelőtt megérkezett a magyar fővárosba Az olasz kOIOgymloísztert mindenütt ünnepélyesen fogadták Oa o^róf olasz külügyminiszter a matyar ügyek tántoríthatatlan hsr cosa ma ddelött Budapestre érke­zeit. U ja a ha'ártcl lezdve valósá­gos dicda'ut volt és ahol vonita el­haladt, ezrek és ezrek éljenezték a kiváló államféifiút. Székesfehérváron az ünneplőbe öhözöit állomáson megjelent Tcmesy Mi án h d'es'puancsrok, Ecsedy al- i pán és Csiiari po gármester a ka torai és polgári előkelőségek élén. a magas vendéget hozó vonat a Himnusz elének ése mellett fu'ott be az ál omásra. C' no grófot Biiassa B unó Lnfdöpveö üdvözölte a vá- ios név» ben. C'ano megköszönte az üdvözlést, elv nult a tiszteletére ki vonult a akulatok előtt, aztán sza- io k c ijabi visszas/áiva, a Rikéc-i nduló hangjai mellett folytatta ut­jai Budapest fe é. Budapes'en zászlódi«zben fogadta a magyar igazság d cda rajut'atásá nak olasz hőséi, akinek fogadására hatalmas tömegek jelen ek meg a Máv. di *7bt öltözött csarnokában és a páyaudvar előtti téren. Ctano gróf megérkezésekor a megjelentek lelke sen tüntettek a Dúc \ az olasz— magyar b rátság és Ciam mellett, akit a kormányzó képvi-eletében a hadsetegf pararcsnok, Teleki Pál ►u'tuszminrszter és C áky I tván gróf kü ügyminiszter fog dtak. A diszszázad élőn Ctano a Giovinezza, 7 olasz királyi himnusz a magyar Himnusz h ngj i mellett lép-tt el, majd szállására hajtatott kíséretével. N ómban mfg4rkezése után első u'ja a Hősök EméimUvéhez veze tett, ame'vre hatalmas koszorút he lyezett. C ano gróf látogatást tett vité' Imredy Béla miniszterelnöknél, majd a ko mányzói pár f »g dta de- zsönén az olasz külü* yminiszt és kíséretét Ciánom I éshon-pinaph az ismertetet program szerint fo lyik le. A kép-viselőiház ma délelőtti ülé­sét 10 órakor nyitotta meg Darányi Kálmán házeln-ök. Harmadszori ol­vasásban is -elfogadták a munkások gyermekneveltetésére vonatkozó tör­vényjavaslatot. Ezután a közszolgá­lati alkalmazottaik kereseti halmozá­sáról szóló tövényjavaslatot nyúj­tották be, amit Molnár Imre előadó ismertetett. A javaslat célja első­sorban — mondotta — a kirívó ese­Ma délelőtt beterjesztették az állás- halmozásról szélé törvényjavaslatot tek orvoslása, az állami kiadások jogos csökkentése és az állásnélküli diplomás ifjúság elhelyezkedési le­hetőségének növelése. Hangsúlyozta, hogy a javaslatiban gondoskodás történt a kis egzisztenciák életlehe­tőségének további fenntartásáról. A javaslathoz elsőnek Reisinger Ferenc szocialista képviselő szólott hozzá. A javaslat tíz év-vel elkésett — kezdte beszédét nagy ellentmon­dások közben. Beszéde során szóvá tette a Népszava betiltását, amit sűrű közbeszólások zavartak meg. Darányi elnök többször figyelmez­tette, hogy maradjon a tárgynál. Az egyre sűrűbb közbszólások kisebb viharrá fajultak, úgy, hogy az elnök ismé t figyelmeztette Re is in ge r t, h og y a tárgyhoz szóljon. Majd újabb rendreutasítások és figyelmezteté­sek után Reisinger abbahagyta fel­szólalását. Hóm an Bálint nagy "beszédben mutatott rá a javaslat céljára, ami elsősorban az erkölcstelen kérdések kiküszöbölésére szorítkozik. A ke- Fcsebhalmozás kérdését egyesek, de legfőképpen némely sajtó izgatásra használta fel. A kormány gyors egy­másutánban öt szociális javaslatot nyújtott be, amit az ellenzék nem egyetemes, hanem pártpolitikai szempontból igyekezett bírálni. Meg­cáfolta azt a rosszakaratú hireszte- lést, mintha a javaslat megnyirbálná a polgárjogokat. A közvélemény tisztában van azzal, hogy ez csak mesterkélt jelszavaknak a bedobá­sa. A javaslatot- az ellenzéki oldalon kevésnek tartják, holott igen jól tudják, hogy maga a pénzügymi­niszter jelentette ki, hogy ez a ja­vaslat csak egy lépéssel viszi előbbre a tisztviselők szociális és etikai kívánságait és nem zárkózik el a kérdés gyökeres rendezése elől. A kormánynak komoly terv-e a le­csökkenteti fizetések visszaállítása, az autonom előléptetési rendszer megvalósítása, ami azonban nem zárja ki a különösen rátermettek so- . ro-n kívüli előléptetését. A kormány álláspontja azonban az, hogy a tisztviselők illetményé­nek rendezését meg kell előznie va­lamennyi gazdasági vonatkozású kéndiés megoldásának és majd ha minden foglalkozási ágat illetően be­áll a gazdasági javulás, sor kerülhet a tisztviselők fizetésének általános rendezésére. Mojzes János képviselő a javas­latot nem tartja kielégítőnek. Meg kell akadályozni, hogy egyesek idő- elött menjenek nyugdíjba és nagy jövedelmező álásban helyezkedje­nek el. Az álláshalmozás megszünte­tésénél figyelembe kell venni a vagyonnal szerzett külön jövedel­met is. A fővárosi Keresztény Községi Párt és a Nemzeti Egység Pártjá­nak Fővárosi Szervezete kőzÖ9 párt- értekezletre gyűltek össze és az ér- fekezlet egyhangú határozata értel­mében a legszorosabb együttműkö­dést teremtették me?. Pártösszefo- gást, amelvnek élére ugyancsak egy­hangú lelkesedéssel Imrédy Béla mi­niszterelnököt, a Nemzeti Egység Pártjának országos pártvezérét állí­tották. Ez a tény és ez a híradás sokkal többet jelent, mint köznapi értelemben vett fúziót. Azt jelenti, hogy a szegény ország gazdag fővá­rosában véglegesen diadalmaskodott a keresztény és nemzeti gondolat, hogy Budapest lelkileg átformáló­dott és itt az ország szívében való­sult meg legelőször intézményesen a ■nemzeti egység, a nemzeti testvéri­ség gondolata. Ha visszapillantást -vetünk a múlt­ba, azt látjuk, hogy Budapest és az Ország legnagyobb része között nem volt meg az a harmónia, az a lelki akarat és érzésibeli közösség, amely nagy nemzeti megmozdulásoknál kí­vánatos lett volna. A keresztény nemzeti és szociális eszméket hát­térbe szorította a nyugat beszivár­gott ultraliberalizmus, a nyomában járó szabadkőművesség és a nem­zetköziséggel kacérkodó radikaliz­mus. Mondjuk meg nyíltan: a szá­zadéi éji Budapesten idegen kezdett lenni a levegő. Ennek a városnak vezetése lassan és fokozatosan olya­nok kezébe csúszott, akik máskép­pen értelmezték a felebaráti szere- tetet, mint ahogyan azt a keresz­tény világnézet értelmezi. A világháború után néhai Wolff Károly kísérelte meghódítani Buda­pestet a keresztény szellemű politi­kának. Kísérlete, amelyet később Gömbös Gyula hathatósan támoga­tott, sikerrel járt. Néhány év folya­mán kettős pillérre épü.t ki a fővá­rosban a magyar nemzeti és keresz­tény politikai hiüvallásnak. Az egyik « Keresztény Párt, a másik a Nem­zeti Egység Pártjának kötelékében. Párhuzamosan állott ez a két» pillér, de egybeforradásának még mindig voltak elvi akadályai. Ezek az akadályok eltűntek. Amint e közös pártértekez.eten megállapították, a jobboldali erők összefogásának minden feltétele meg van. Lezárulhatott t ehát a főváros életében egy korszak és kezdetét vehette egy új. A keresztény Buda­pest megteremtése befejeződött, semmi akadálya többé, hogy az or­szág fővárosa iparában, kereskedel­mében, egész gazdasági életében a keresztény erkölcsök jegyében meg- újhodjék. Nincs akadálya többé, hogy az ország miniszterelnö.vC álljon a fő­város keresztény politikájának és pártszervezeteinek élén. Mert a fő­városi pártvezérség nem inkompa­tibilis többé az ors-zágos pártvezér- séggel. Budapest nem idegen esz­mék talaja -ma már, megnyílt- az útja annak, hogy a két város két azonos világnézetű pártja együtt­működésben haladjon előre, nagy feladatok megvalósítása felé. Bátran odaállhat a magyar miniszterelnök az élre, az a férfiú, akinek nem sza­bad különbséget t-e-nni a város és a falu gondjai között. Ma már meg­mondhatta Imrédy Béla, hogy nincs ! ellentét az országos és a fővárosi pártvezérség közit, mert- jól felfo­gott városi politika sohasem lehet eientétes a falu politikájával. Mert teljesen fedi a -valóságot és a gazda­sági élet törvényszerűségét a mi­niszterelnöknek további megállapí­tása, az, hogy a főváros legnagyobb érdeke a falu népének boldogulása. Budapest csak akkor lehet viruló, boldog és gazdag, ha boldog, viruló és gazdag országra támaszkodik. — Érdeke a fővár as nők, hogy a falu népe egészséges és vásárlóképes le­gyen, -mert innen kapja a város a természetes utánpótlást. Amiikor a keresztény és nemzeti politika végleg meghódította a fő­várost, nemcsak Budapest, hanem az ország életében új korszak nyílik. Gyorsabb ütemben menetelünk a nemzeti egység eszméjének teljes diadala felé. Falu és város szíve ösz- szedobban, paloták és kunyhók né­pe kezet fog egymással a nagy nem­zeti célok és a ve.ük kapcsolatos reformok megvalósítására irányúd munkában. Ez bizonyára a jobb jövő felé való erőteljes haladást je­lenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom