Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-06 / 250. szám

Ara 10 fillér MjTÍPegyháza, f938, november 6. (Trianon 19.) vi. évfolyam 250 (i<580) szám. * Vasárnap SÉMriDttstöoég és kiadóhivatal BethJesa-etca 1. ss. ^ fei«tek*ré!d csekkazáfli: 47.139. TefefÓnezém: 77. POLITIKA! NAPILAP ^ Előfizetés: Egy hósapra 2.56, Begyedéire 7.56 P. Köztiszéviselekaek 2Ö%-es mgedanéoy, Holnap, vasárnap nem délelőtt, hanem dél­után fél 4 órakor az országzászlónál vonul fel hálaadó hazafias ünnepre Nyíregyháza népe H szónokok: Szobor Pál, Kórsam Károly dr. ifj. Porzsolt István tír. A vasárnapi hálaünnepség, a ba­ráti nagyhatalmak, az országot dia­dalra vezérlő kormányzói és kor­mányzati szellem előtt való boldoig, könnyes hálaadás gyönyörű ünnepe Nyíregyházán nem délelőtt fél 12 órakor, hanem délután fél 4 órakor lesz és pedig nem a Kossuth-téren, hanem az országzászló.nál. Ez az új program országos akarat megnyil­vánulása, mert az ország valameny- ayi községe, városa, a főváros is és így Nyíregyháza lakossága is egy időpontban, délután fél 4 órakor tartja a vasárnapi nagy demonstrá­ciót. Ennek a változásnak követ­keztében a rendező társadalmi egye­sületek szeretettel, hazafias érdek­lődéssel arra kérik Nyíregyháza va­lamennyi tantestületét, igazgatóját, tanárát, tanítóját, leventéit, cserké­szeit, intézményeit, hivatalait, ható­ságait, valamennyi egyesületét, az egyházi, katonai, poilgári szerveze­teket, hogy a diadalmas magyar öröm ünnepén, vasárnap délután fél 4 órakor zászlók alatt csoporto­sam az "országzászlónál megjelenni szíveskedjenek, hogy hálaadó fü­lesünk minél hatalmasabb, várme- éyénkhcz, városunkhoz méltó le­gyen. A nagygyűlést városunk pol­gármestere, Szahor Pál nyitja meg, majd Korompay Károly dr., aki maiga is felvidéki magyar, méltatja a gyönyörű nap jelentőségéit. A gyűlést a határozati javaslat előter­jesztésével ifj. Porzsolt István, a Kálviné um T anítónőképzőjének igazgatója -zárja be. Közben a le- ventezenekar és az egyesített dalár­dák szerepelnek. Magyarok, nyír­egyháziak! Hív a győzelem zúgó harangja, jöjjetek, mondjunk hálát szívünk zsolozsmájával a jó Isten­nek, aki megadta ezeknek a napok­nak, új diadalok kirepítő erőforrá­sának eljövetelét. Vasárnap délután fél 4! Országzászló! Ott leszünk! Románia és Jugoszlávia határmódo­sitásra hajlandó ? Az egyik fővárosi napilap mai «zárna azt a bukaresti jelentést köz­li, hogy Pál jugoszláv régens herceg Bukarestbe érkezett s megbeszélé­seket folytat Károly román király- lyaL A megbeszéléssel kapcsolato­san az egyik angol lap bukaresti tu­dósítója kérdéssel fordult Károly királyhoz a magyar-cseh ibatárren- dezésre vonatkozóan, a király azon­ban nem adott -választ a.z újságíró kérdésére. A lap párisi jelentése szerint Fran­ciaországban nagy jelentőséget tu­lajdonítanak Pál régensherceg ro­mániai látogatásának. Párisi véle­mény szerint a látogatásnak mesz- szemnő külpolitikai céljai vannak. A látogatás során Pál régensher­ceg és Károly király megbeszélték az új középeurópai helyzetet’ s az a felfogás alakult ki kettőjük között, hogy a béke biztosítása érdekében újabib területi engedményeket kell biztosítani Magyarország számára. Állítólag mindkét ország hajlandó a határ mentén levő magyarlakta területeket visszaadni Magyaror­szágnak. I ruszin nemzet! lenács Sródy mellett áll A lengyel távirati iroda jelenti Prágából: Ungvári jelentés szerint a ruszin nemzeti tanács ülést tar­tott, amelyen kimondotta, hogy a ruszin föld területileg egységes és sérthetetlen. Kimondotta a gyűlés azt is, hogy a ruszin nemzeti taná-cs azonosítja magát Bródy miniszter­rel1, akit a csehek letartóztattak az- zért, mert népszavazást követelt a ruszin földre s a Magyarországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. Bests hazaáruié Belgrádból jelentik: Ä jugo­szláv lapok prágai jelentései arról számolnak be, hogy Csehország­ban egyre nagyobb erővel fordul a hangulat Benes ellen s ma már egyenesen hazaárulónak minősitik Benest, mert az ő külpolitikája juttatta Csehországot súlyos hely­zetébe. Azt is írják a lapok, hogy Benes volt az, aki politikájának igazolása céljából Angliát és Fran­ciaországot állandóan a szomszéd hatalmak ellen izgatta. B csehek rabolnak és gyújtogatnak Ruszinszkóból érkező jelentések szerint a csehek lázas sietséggel csomagolnak s minden elvihetőt el akarnak szállítani. A helyzet ruszin földön igen súlyos. A határon át állandó gépfegyverkattogás zaja hallatszik s az éjszaka is hatalmas tűz fénye világított át a magyar határon. Reggel.e hire jött, hogy a csehek két Tarpa felett levő magyar falut felgyújtottak. Időjárás A kormányzó kiáltványa Horthy Miklós kormányzó a Fel­vidék felszabaduló részeinek vissza­csatolása napján kiáltványt bocsá­tott ki a nemzethez. A kiáltványt ■ua ragasztották ki Budapest házai­nak falára, ezenkívül röpcédulákon terjesztették. A kiáltványban a kormányzó megemlékezik arról, hogy a felvidéki magyarok újra szabadokká lettek, gyötrő éveiknek végeszakadb. A sza­badulást a felvidéki magyarság tör­hetetlen hite és várakozása és a csonka hazának ereje valósította meg. A magyarság ölelje szeretet­tel magához mindazokat, akik a ré­gi hazához visszatérnek. Legyen mindenütt) rend, nyuga­lom és munka és legyen Isten áldása a nemzeten! — végzi kiáltványát a kormányzó. Megindult a magyar sereg A megszállás pillanata ma dél- | •lőtt dl étike zott. A magyar honviéd- «ég délelőtt 10 órakor lépte át két helyen is a Dunát, hogy birtokba ▼egye a Csallóköznek azt a szaka­rát. amelvet ma estig szállnak Dunán s miután az átkelést bizto­sító osztagok elhelyezkedtek, a má­sodik vegycsdandár két gyalogez­rede, a 24. és a 3. gyalogezred átkelt a trianoni határon. Az átkelő csapa­tokat Doborgát szigeten gyűjtötték A felszabaduló városok és köz­ségek mindenütt a lagnagyobb lel­kesedéssel készülnek a nagy napra. A még cseh megszállás alatt levő Horvátiban a magyar és szlovák katonák összeöielkczve énekelték a Himnuszt. Késmárk tornyain magyar zászló lengett. Szomolnokon és Meczenzéfen nagy az elkeseredés, hogy nem csa­tolták a Szép ességet Magyarország­hoz. I csehek költöznek (légvárról és muRkácsról Munkácson és Ungvárott meg­alakult a magyar nemzeti tanács. A csehek a döntés legutolsó pillanatáig abban reménykedtek, hogy ez a két város Ruszinszkóban marad, addig nem is tettek semmiféle előkészüle­tet a távozásra. Most, hogy gyorsan kell távozni ok, csak a legszüksége- I sobb iratokat tudják magukkal I vin.ni M ind két városban lázasan

Next

/
Oldalképek
Tartalom