Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-01 / 246. szám

Ara 10 fillér C í O ~~ <- ^ 5 Nyíregyháza, 1938, november 1. (Trianon 19.) VI. £vfo?yam 246 0676) szám. ;Í«ewk»«r'í6ééS éa kiadóhivatal Bethien-utca 1. őz. f ^sfeiakaréld csekkszám: 47.139. Telefó&ezám: 77. * POLITIKAI NAPILAP * ““ “ Egy hóaapra 230, negyedévre 7.50 P. »élőknek 20%-ee engedmény. «a e R magyar diplomácia hőskora Egy hónappal ezelőtt, szeptember 90 -án ült* össze a müncheni konfe- rencia, amely a szudétanémetek »gyének rendezésével egyidejűén pótjegyzőkönyvben hozta azt a ha­tározatot, hogy a Csehszlovákiába bekebelezett magyar kisebbségek ügyét a két ország közötti közvetlen tárgyalások útján három hónapon belül kell rendezni. Ha a közvetlen tárgyalások nem vezetnének ered­ményre, — mondja a határozat — a négyes konferencia újból összeül és eldönti a problémát. Három hónap volt a határidő — s ezt a terminust az egész magyar közvélemény túlságosan hosszúnak tartotta. Szinte egyhangúan alakult ki az a felfogás, hogy húsz eszten­dős rabságot szenvedett magyar vé­reinket még három hónapos kínoz­ta fásnak és ezzel kapcsolatos ki­fosztásnak kitenni már nem lehet. A magyar kormány fokozottan évrezte ezt s a közvélemény egysé­ges állásfoglalását a támaszkodva, már a müncheni döntést követő első »apón megfeszített, sőt valóban em­berfeletti munkát indított, hogy a határidőt megrövidítse. A magyar »emzet múltjához és dicsőségéhez méltóan el voltunk szánva minden­re s egy percig sem volt vitás, hogy ha kardot kell ragadni a nemzet jo­gainak 9 elszakított testvéreink éle­tének m eg véd címezésére, a haza minden fia lelkesen, végsőkig kitart­va indult volna el a nagy küzdelem­be. De másrészről természetes az is, hogy az ország vezetői nagy böl­csességgel, felelősségük tudatában mindent elkövettek a békés megol­dás érdekében. Jogos követeléseink­ből nem engedünk, de ne pazarol- jukj feleslegesen a drága magyar vért. Ez volt az irányadó szempont, ami a kormány politikáját vezette. Ennek érdekében indult meg a ma­gyar diplomácia gépezete, amely egy hónapon keresztül valóban hős­korát élte. Történelem volt ez a harminc nap. Imrédy Béla minisz­terelnök és Kánya Kálmán külügy­miniszter irányítása mellett éjt-na- pob eggyé téve folyt a permanens munka. Budapestről percenként mentek a telefónutasítások, futáro­kat küldtek szét gyorsvonaton, autón, repülőgépen, külön kiküldöt­tek utaztak egyes fővárosokba s-kö­veteink úgyszólván állandó ostrom alatt tartották a külügyi hivatalokat. És dolgozott a kormány minden tagja, a rendes heti minisztertanács­ból rendes napi minisztertanács lett, többnyire hajnalig tartó tanácsko­zással. Lázas ütember, maximumig fokozva folyt a munka ... És az eredmény nem maradt el. A három hónapiból mindössze egy múlt el mostaniig a a megfeszített, nagy vonalú munka elérte, amit akart: a problémát a közvetlen Szerdán összeül a döntőbíróság Németországét RibbenUip, Oíaszsrszáget Ciaao képviseli a tárgyalásokon fi magvar—cseh karosai kizottsás ma délstás megkezdi lanácskszásaíf Berlinből jelentik: A német táv­irati iroda hivatalosan jelenti: A Csehországban élő magyar kisebb­ség problémája és a Magyarország és Csehország közötti igazságos néprajzi határ megvonása kérdésé­ben Magyarország és Csehország között közvetlen tárgyalások indul­tak meg, ezek azonban nem vezet­tek megegyezésre. Ezért a két állam kormánya azzal a kéréssel fordult a német és az olasz kormányhoz, hogy ebben a kérdésben a döntő­bírói tisztet .vállalják el. Ribbentrop német birodalmi kül­ügyminiszter római tartózkodása alatt ezt a kérdést is megbeszélte Ciano olasz külügyminiszterrel é§ a tájékoztatás után Németország kijelentette, hogy a döntőbírói tisz­tet elvállalja, miután mindkét állam kormánya kijelentette, hogy a dön­tőbíróság ítéletét minden feltétel nélkül elfogadja s határozatait azonnal végrehajtja. Ribbentrop német birodalmi kül­ügyminiszter és Ciano olasz külügy­miniszter szerdán, november 2-án Becsben összeül s a döntőbírásko­dáshoz meghívja Magyarország és Csehország külügyminiszterét. Rómából jelentik: Olaszországot a döntőbírói tárgyaláson Ciano kül­ügyminiszter képviseli, aki ma dél­ben már el is utazott Rómából. A külügyminiszter először Bolzütióba megy, ahol a királyi ház egyik tag­jának esküvőjén az anyakönyvtveze- tői tisztet tölti be s holnap foly­tatja az útját Becs felé. A német távirati iroda jelenti: A magyar és a cseh katonai bizottság hétfőn Pozsonyban összeül, hogy megtárgyalja a Magyarországnak átadandó terület kiürítésének mó­dozatait. A Budapesti Értesítő jelenti: A magyar és a cseh katonai bizottság 1 ma délután 6 órakor tartja első ülé­sét Pozsonyban. Magyarországot vi­téz Andorba Rezső vezérkari ezre­des és Szentpétery György vezér­kari százados képviseli. A magyar bizottsághoz csatlakozik vitéz Soly­8 döotibirósági tárgyalás A kormány tagjai ma Imrédy Bé­la miniszterelnök elnökléséveil mi­nisztertanácsot tartanak. A minisz­tertanács íogíalkozik azzal, hogy Kánya Kálmán külügyminisztert ki kísérje el Bécsbe a döntőbírósági tárgyalásokra. Magyar politikai körökben nagy Rómából jelentik: A Stamp a prá­gai tudósítója .hosszabb tudósítást közöl a ruszin kérdésről s „Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin abla­kából?“ cím alatt pontos tudósítást közöl arról a minisztertanácsról, amelynek következménye Bródy őrizetbevétele lett. A lap megállapítja, hogy nagyon gvenge érv volt a nemzetiségek tö­rekvéseivel szemben a cseh kor­mánynak az az eljárása, hogy nem rendelt el népszavazást sem Szlo- venszkóban, sem a ruszin földön. — Ki biztosítja azt, — kérdezi a lap — hogy a pozsonyi és az ungvári kormány a szlovák és a ruszin nép akaratát képviseli-e? Ha pedig való­ban ennek a két népnek a képvise­lői ezek a kormányok, akkor miért I ;< kellett Bródyt elmozdítani helyéről, miért kellett vád alá helyezni és mi­ért kellett olyan nagy sietséggel Vo­mossy Ulászló, a prágai magyar ka­tonai attasé is. A katonai bizottság több napion át ülésezik s mindaddig együtt ma­rad, mig az átadásra ítélt terület ki­ürítése és katonai megszállása vég­be nem megy. a mai minisztertanács «lőtt bizalommal tekintenek a bácsi dön­tőbírói tárgyalások elé. Általános az a felfogás, hogy a döntés nem vesz hosszabb időt igénybe, mert mind a két nagyhatalom külügymi­nisztere minden részletében alapo­san áttanulmányozta már a kérdést I s teljesen tisztában van a helyzettel. losint új kormányelnökké kine­vezni. Ez a kormányváltozás min­dennél jellegzetesebb történelmi esemény. Bródy elmozdítását a következő­képpen írja le a lap: Október 25-én Bródy x\ndrás ru­szin miniszterelnök a ruszin földre népszavazást ajánlott a miniszter- tanács ülésén. Minisztertársai le­hurrogták s Tiso élesen szembefor­dult Bródy vak A minisztertanácson óriási lárma keletkezett, amely még a folyosókra is kihallatszött. Mikor a csend elült, Syrovi tábor­nok a következőket mondotta: — Sajnálom önt. Magatartásával kimutatta, hogy nem méltó a biza­lomra. Bródy Syro-vi szavaira így vála­szolt: — Nem veszem tudomásul a sza­vait! Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából? megvailósulás stádiumába juttatta el. Ami még hátra van, az már nem két hónap s talán már nem is hetek, csak napok kérdése. A magyar kö­vetelések nyolcvan százalékát el­ismerte a cseh kormány s a többi húsz százalékról döntőibíróság hozza meg ítéletét. És a döntőbíróság ösz- szetétele is lényegesen más, mint amilyet — végső fokon', megegyezés hiányában — a müncheni jegyző­könyv megállapított. Nem a négy nagyhatalom, hanem az a két ország dönti el a vitás kérdésekét, mellyel Magyarország régóta baráti kapcso­latot tart fenn, melynek kimagasló vezetői mindig megértéssel voltak irántunk s amely két nagyhatalom hatalmas segítő kezének az eddigi eredménybe is igen nagy része'van. Ez történt egy hónap alatt. A ma­gyar kÖrmány és a magyar diplo­mácia fényes sikere ,ez az eredmény, amely erélyessé gével és nagyszerű teljesítményével közel hozta mind­nyájunk vágyát, a boldog magyar egybeforr ad ást felvidéki testvéreink­kel. Syrovi erre a következőket mon­dotta: — Én pedig az alkotmány 60. szakasza alapján kijelentem, hogy ön megszűnt a ruszin állam minisz; terelnöke és minisztere Lenni. A Stampa végül kijelenti, hogy nem felel meg a valóságnak az a hír, mintha Bródyt letartóztatták volna, ellenben igaz az, hogy védő­őrizetben van és hogy hazaárulás cí­men bűnvádi eljárás van ellene fo­lyamatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom