Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-31 / 245. szám

8. oldal IBBSflP El ant1 _______(Trianon 19.) 1938 október 30. iasB amaBMfcn—uuaanmir —i—immémmnum nyíregyházi Kereskedelmi r. t. Iroda: Káliói utca 3. Telefon 3 83. Telep: Alsópázsit 91. Telefon 2-67. Szállít: ElsüraadB hazai szaael, száraz tűzifái, kovács- szeael ás faszenet előnyös árban. Egy fővárosi lap cikke a tirpák lováról A 30.000 példányszámban megje­lenő tekintélyes Vasúti Hírlapban érdekes cikk jelent meg a tirpák emberek lováról. A cikk, amelyet •Huba János, az ismert neivü poéta írt, a következő: A tirpák a nyírségi homokon gaz­dáik ódák. Gazdálkodik pedig han­gyász orgalommaJ tanyáján, helye­sebben a „bokor“-ban. Mindenek felett büszke a lovára. A tirpáknak a lova a szemefénye. Ügy mondja, hogy ebben a „kis“ országban bajo­san akad különb ló a<z övénél. Lehet, hogy igaza van, én nem .vagyok ló­szakértő, de annyit el kell ismer­nem, hogy Kmoferik szomszédom lo­va gyönyörű. Egyik szebb, mint a másik. öt ló van a szekere elé fogva, pe­dig mindössze kettecskén ülnek rajta, e.z pedig igazán nem komoly teher, még a Nyírség homokján sem, ennyi és ilyen szép lovaknak, hacsak a kezükben szorongatott ■bibliának, a ,,Tranoscius“mák nincs valami rejtélyes nagy súlya, ami az ötös fogatot indokolná. Mert hát a vasárnapi istentiszteletre igyekez­nek befelé a városba. Meglepő, hogy négy ló csak úgy sugárzik tökéletes szépségében, az ötödik szemmellátihatóllag gyatrább a többinél. Nem mintha nem volna a is rendesen megnyírva, lecsuta­Megérkeztek az őszi gyapjú szövettek, rendkívül olcsó árban. Maradék óriási fálasztókbai, felár Erdős József po8ztőüzl«t, Vay Ádám utca 1. sí. kolva, kike félve a füle hegyétől a patájáig, hanem mert ez az egy rossz bőrben van. Ebből az esetből látnivaló, hogy a lóbőr jósága igen jelentős érték, amely értékhez vi­szont mindenkor egyenes arányban viszonyúk a bőr született tulajdono­sának, magának a benne leledző ló­nak gazdasági értéke. Eszerint te­hát ha rossz bőrben van, akkor rossz ló. Punktum. Hát ez tévedés, kérem. Legalább is ebben az esetben sánta (no, nem a ló, hanem) a következtetés. Igenis nincs annak a keselynek még eddig a lábán az erőltetésnek se semmi nyoma, se francia szabás, se más kórság. Csak soványkás, ösztöVér egyelőre. Mégis, bizonyára nem hiá­ba mondják a tirpákok: a Motrik kesely lova aranyat megír, nem is lehet azt megfizetni. Ott ül a Kmotrik a szekéren, gyeplő, ostor nála. Nógatja gyönyö­rű lovait, de azok nem indítanak. Se szépen, se csúnyán. Inkább hát­rafelé curikölnak vagy oldalt for­dulnak, sőt, ha netalán elveszti tü­relmét s ostorral vágja őket, akkor egyenesen szétszaggatják a hámot, szerszámot, mint a pókhálót és vi­lággá futnak. A mi tirpákunk te­hát okulva a múlt keserű tapaszta­latain, edv kicsit suhint a levegőben ostorával és csak ennyit mond: — No, Rozi! Erre a varázsszóra megindul a ke­sely. Tudja, hogy a becsületes „Ro­zi“ megszólítás őt illeti, a „no“ pe­dig annvit jelent, hogy gyerünk. ö tehát megindítja a szekeret egymaga, a szekér meg tolja a többi lovat előre, ha tetszik, ha nem s így szépen útnak ered az egész ka­raván. Most már azután húz a többi is, akarva, nem akarva, takarosán haliad együtt mind az .öt. Csak éppen a megindítás. Igen ám, csakhogy a lónak sok­féle rigolyája van s bizony nagy te­mi valasíték! Olcsó árak! Mar most gondoljon a telre és szerezze be ■ kályha és tüzbelysziikségletét | Wirtschafter Ármin yask«reskede*ében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest — Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata. her alatt különösen sokszor ma- kacskodik hol az egyik, hol a másik ló, de Rozi soha! Ö mindenkor meg­indítja a szekeret. Ha szükség kí­vánja, .beleadja minden erejét és húz négy helyett is. Húz inaszakad- táig. Aztán, amikor kimerültén já­szol elé kerül, kell is neki az abrak, nem is. Azt s;e tudja, lelhevered- je,n-,e vagy az abrakhoz lásson. Bezzeg nem úgy a többi. A javát eleszik előle. Mire észbekap, akko­rára már új fuvar elé fogják. És ez így megy az egész keserves 1 óéleten keresztül. Rozi ennélfogva egyre ösztövérebb, lónyelven gir.hessdik. Délceg tartása már rég megcsap­pant, büszke feje kókadtan inog, mindegyre kevesebbet és keveseb­bet hir. De hát ő ezt nem tudja, csak húz becsületes ló-lélkiismereftel. — Hát csak húzd, kesely, húzd, ki tudja, meddig húzhatod vigasz­talan életed istrángját. Ahogy pillantásom erre a kesely­re rebben, ügy tűnik szemembe a vasutas robotos élete, mintha a ke­sely sorsa az övének hamisítatlan karikatúrája volna. Bocsánatot ké- Fek a vasutasaktól a talán groteszk párhuzamért, amely őket a tirpák lovával közös látósíkba állítja. Ha jól szemügyre vesszük a dolgot, könnyen kiviláglik, hogy az össze­hasonlításnál nem a iló, hanem a vasutas húzza a rövidebbet. A vas­utas kenyéradója ugyanis a Társa­dalom, sokkal ridegebb gazda, mint a tirpák. Valójában úgy van, őszintén meg­vallva, hogy a vasutas beletörődött volna már a tirpákló sorsába és húzza továbbra is igazi lóerkölcs­höz illően a terhet, csak az abrak, az abrak! Hei kegyetlen gazda vagy, is­merd be, tisztelt Társadalom. Meg­rakod a szekeret rogyásig, tetejébe ülsz magad is minden pereputityod- dal és ideges ostoroddal oda-oda- cserdítesz a kesely nyaka közé. És a te keselyed rogyadozva is indít s fennakadás nélkül viszi szekeredet minden kátyún, minden akadályon keresztül hűségesein, .míg ló társai talán parádémenetben viháneolnak mellette. Mikor aztán az abrakolás- ra kerül sor, a már sokszor elfös- vénykedett porciót méricskéled fu­kar kézzel, azon tép előd ve, hogyan lehetne az ostorhegyes kesely abra­kából kivenni még egy kicsit s oda­adni a többinek. Bizonyos, hogy itt valami hiba van, de nyilván nem a lóban, ha­nem a gazdájában. Még pedig igen sajnálatos hiba, amin sürgősen és gyökeresen segíteni kell, .mert az ostorhegyes kidől szégyenszemre, mint a cigány lova. Elsőrendű Minőségű tűzifa és széit előnyösen beszerezhető ROMI és ROSENSIEIN cégnél, Bura tér 16 szám. Tel. 223. Pontos kiszolgálás Érdemes-e, Lehet-e (g||.| ’kulink életet kezdeni antiwar fiatalságuk Erre és a magyar fiatalság egyéb égető sorskérdésre ad választ tíz ki­váló előadó november 4-én Nyíregy­házán. A KiIE Nemzeti Szöveitsége orszá­gos kőrútján ide is ellátogat és gaz­dag, egésznapos program keretében szólaltatja meg az ifjúsági kérdések ismerőit, Karácsony Sándor dr. egyetemi tanárt, Batiz Dénes dr. or­vost, gróf Teleki László dr. orsz. el­nököt, 'Bíró Gyöngy iparügyi mi­nisztériumi mérnököt, Tóth Kálmán cserkésztisztet, gróf Haller Gábort és másokat. Egy új életformát munkálnak őkr s az ifjúsággal folytatott megbeszé­léseken vezetnek rá bennünket,, hogy érdemes is, lehet is, de kell is egy különb életet kezdeni. Részletekre még vissztérünk. Tisztelettel értesítem a n. b. közönséget, hogy üzletem«! áthelyeztem a Nyirvizpalota sarok-helyiségébe (a Nema*tt Hitelintézet helyére) és kibővítettem azt üveg és porcellán áruval is Raktáron tartok minden e szakmába rágó árut, úgymint: porcellán étkező-, teás-, kávés-, moccás-készleteket, dísz­tárgyakat, vázákat a Zsolnay és a világhírű „Herendi“ gyárból. — Boros-, vizes-, likőrös- stb. készleteket egy­szerű és csiszolt kivitelben, patentzáras és sima befőttes üvegeket minden nagyság és formában. Dísztárgyakat és ólomkristályokat, kőedényárut. betegápolási cikkeket — Modern és antik képkeretezés, üvegcsiszolás, tükörgyártás, tükör ujrafoncsorozás, szentképek, kegytárgyak, művészi olajfestmények nagy raktára, alpaka evőeszközök, kávéfő­zők Jénai üvegből stb. Kérem győződjenek meg olcsó áraimról és ízletesnek ezen ijításít is­merései Kőzett terjeszteni szíveskedjenek. — Teljes tisztelettel Chriszt Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom