Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-28 / 243. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1938, október 2S. (Trianon 19.) VI, évfolyam 243 (1673 ) szám. Péntek ^mp^mmm^emsrnsrnBamasimBaamamm lk*ric«sartőaég én kiadóhivatal öethlen-uic« 1. sz. #‘*st»t»lE*réki oaekksz&n: 47.139. Tefefóo®sám: 77. POLITIKAI NAPILAP ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, aegyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. N Est fslllnfi lémet cikk A magyar közvélemény kitartás­sal és bizakodással figyeli a csehek magatartását a számukra sorsdöntő kérdésben. Ez a bizakodó hangulat a magyar erőnek, a magyar elszánt­ságnak jele. A lelkek védővonala épült ki az országban a sötét szín­ben látók és agg ál y osk odók külpo­litikai kérdésekben tájékozatlan vagy ami ennél százszorosán rosz- szabb elfogult tömegekkel szemben. Mert vannak olyan magyar testvé­rek, akik nem hallják meg a kedve­ző külföldi állásifoglalást, nem mér­legelik egy-egy külföldi államférfiú­nak 'vagy a kormányok felfogását híven tükröző nagy lapoknak vilá­gos kijelentéseit, de elhiszik és nem felejtik el azokat az interpretáció­kat, amelyek egy-egy csoport szája íze szerint kommentálnak egy-egy magyar vonatkozású megállapítást, sőt hitelt adnak az ellenséges esdh vagy más propagandának is. Ki fi­gyelte meg pl. szorosabban és ki je­gyezte meg alaposabban pl. vitéz Imrédy Béla miniszterelnök cikké­nek azt a fontos mondatát, ameily szerint azt, hogy a prágai cseh jegy­zék olyan nagy mértékben közele­dett a magyar követelésekhez, első­sorban annak a nagyszabású diplo­máciai tevékenységnek köszönhet­jük, amelyet a velünk barátságos vi­szonyban levő Németország, Olasz­ország és Lengyelország fejtett ki. Hozzátette pedig a miniszterelnök azt is, hogy ezeknek a nemzeteknek hálával tartozunk, amely hálának éreződni kell majd a békés napok­ban is, még abban az esetben is, ha ez áldozatot jelent számunkra. De ha ezt a nagyon is súlyos, nagyon is átgondolt és következményeiben is messzemenő -megállapítást nem is jegyezte meg elég jól az ingadozók tábora, bizonyosan felkeltette a fi­gyelmüket az, hogy a német nagy lapok valamennyije behatóan fog­lalkozik a magyar követelésekkel és egyöntetűen állást fogjál mellettünk, azt mondván, hogy a müncheni ha­tározatok szellemét érvényre kell juttatni a magyar kérdés megoldá­sában is. A magyar jegyzékről a leg­több német lap nagy elismeréssel nyilatkozott. Különösen feltűnik ezek sorában a Völkischer Beobach­ter cikke, amely számszerű adatok­kal száll síkra a magyar igazság melllett. Ez a lap a német nemzeti szocia­lizmus hivatalos lapja, Hitler vezér lés kancellár újságja és ránk nem közömbös, hogy éppen ez a lap so­rolja fel a magyar igazság érveit. A Völkischer Beobachter rámutat pl. arra, hogy a csehek által vitatni merészelt egyik város, Kassa, a ma­gyarok féltett kincse. Ebben a vá­rosban pihen-a nagy magyar szahad- ságihös, Rákóczi Ferenc. Rámutat, hogy a magyarság 1910-ben ebben « városban 74.4 százalék többséget mutathatott fel és a csehek 1930-iki Csehország fél a népszavazástól és döntőbíráskodást ajánl i cseh kormány nem fogadja el a népszavazás! — I magyar kisebbségi kéidést Németország és Olaszország dSntfiblráskedása alá kívánja bocsátani Prágából jelentik: Chvalkovszki | cseh külügyminiszter szerdán dél- 1 után 6 órakor átadta Wettstein Já- | nos prágai magyar követnek a csdh- | szlovák kormány válaszát a magyar j területi követelésekről október 24-én I fi prágai Chvalkovszki csehszlovák külügy­miniszternek Wettstein János prá­gai magyar követhez intézett jegy­zéke a következőképpen szól: A csehszlovák kormány figyelmes és mélyreható vizsgálat tárgyává tette a magyar kormány javaslatait, melyeket Excellenciád ezév október 24-én 39. sz. alatt kelt levelével volt szíves velem közölni. A csehszlovák kormány ismétel­ten hangsúlyozza, hogy a jelenlegi határok csakis a magyar kisebbsé­gek kérdésére vonatkozhatnak. Minthogy ugyanis az 1938 szep­tember 29-iki müncheni megállapo­dáshoz tartozó jegyzőkönyv 1. és 3. pontja csak a magyar és lengyel kisebb­ségekről tesz említést, más etni­kai kérdéseknek a jelenlegi tár­gyalások keretén kívül kell ma- radniok. Ami a magyar kisebbség kérdését illeti, a csehszlovák kormány to­vábbra is át van hatva attól a benső átadott magyar jegyzékre. A csehszlovák kormánynak a magyar kormány jegyzékére adott válaszjegyzéke Budapestre a késő esti órákban érkezett meg. válasz kívánságtól, hogy őszinte, gyors és teljes megoldás éressék el. Ebből a célból nyújtott át október 22-én olyan javaslatokat, amelyek az egész zárt magyar nemzetiségi terü­letre vonatkoznak. Ezek a javaslatok új tárgyalások általános alapjául adattak át és ezek utólagos módosításainak le­het őségé fennt a r tatott. Minthogy ezeket a javaslatokat a magyar kormány nem találta kielé­gítőknek, a csehszlovák kormány egyetért abban, hogy a magyar ki­sebbségi kérdés Németország és Olaszországnak, mint a müncheni ráskodása alá bocsáttassák. Más döntőbíráknak esetleges be­vonását eme két hatalom elhatáro­zására kellene bízni. Ha ez a két hatalom elfogadná a magyar kormánynak Lengyel- országra vonatkozó javaslatát, úgy a csehszlovák kormány ja­vasolja, hogy Románia szintén vegyen részt a döntőbírásko­dásban. A döntőbírósági határozatnak kelle­ne meg állap ti ani az átadandó terii- _ leteknek a csehszlovák csapatok és hatóságok által való kiürítését és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módo­zatokat és határvidéket. A csehszlovák kormány java­solja, hogy egy magyar és cseh­szlovák katonai szakértőkből álló bizottság azonnal üljön ösz- sze a szükséges intézkedések végrehaj­tásának előkészítése és gyorsítása céljából. megállapodást aláíróknak döntőbí­Minisztertanács Budapesten A csehszlovák külügyminiszter a szerdai napon Prágában átadta Weittstein János prágai magyar kö­vetnek a csehszlovák kormány vá­lasz jegyzékét. A jegyzék a késő esti órákban érkezett meg Budapestre, ahol először Kánya Kálmán külügy­miniszter tanulmányozta, majd Imrédy Béla miniszterelnök Ká­nya Kálmán külügyminiszterrel é9gróf Teleki Pál kultuszminisz­terrel, mint a magyar delegáció tagjaival vette tárgyalás alá. népszámlálása már csak 18 százalék ma g y a r t. mutat ott ki. Ugyanekkor azonban a magyarok Kassán az 1938-iki községi választásokban, — nem számítva a szocialisták listá­jára leadott szavazatokat, az összes szavazatok 28 százalékát szerezte meg. A józan német érfelem világosan látja a nagy német lap adataiból a csehek ravaszságát, aljas csalási szándékát, amit egyébként a néme­tek a Szudéta-vidék borzalmas sor­sának tudatában nem tartanak meg­lepőnek. De foglalkozik a német nemzeti szocialista párt hivatalos lapja a többi felvidéki magyar vá­rossal, így Ungvár, Munkács, Nyit- ra adataival és kijelenti teljes hatá­rozottsággal, hogy a cseh népszám­lálás adatai nem fedik a valóságos helyzetét. Német politikai köröknek ez általános véleménye, akármit is mond erre vonatkozólag a jól is­mert pozsonyi rádió. A német poli­tikusok biztosra veszik, hogy a cseh kormány engedékeny lesz végtére is és a magyarság követeléseit teljesí­tenie kell. A cseh problémát- tehát megol­dásra kényszerítik Magyarország hatalmas barátai és e tekintetben mindennap történik valami, ami m ege rősi th e ti b i z almunk a t. Amiilyen veszedelem volna, ha helyzetünk megoldását másoktól várnánk, olyannyira pusztulást je­lent a magyar érdekek szempontjá­ból, ha meginok a bizalmunk azok­ban, akiknek elsősorban magyar­lakta területeinek visszaszerzése az álmok déLi'báiboS világából a kézzel­foghat ó realitások közé került. Hit és bizalom, elszántság és áldozatos hűség a vezetők és a szövetségesek iránt — meghozza a sikert, a bol­dog örömök holnapját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom