Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-10-26 / 241. szám
Ara 10 fillér Nyíregyháza, Í938. október 26. (Trianon 19.) VI. évfolyam 241 (1671.) szám. * Szerda 5 gweEoestóflég és kiadóhivatal Bethlen-otoa 1. ez. «.$. HAS |*Tkl|#fi I §y ||08§ AD ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7J6 P. ^Miataknéád csekkszára: 47.139. Teíefóosasám: 77. f UL! Il\MS WMil L. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. wmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ■■■■■■——ébí——■—— AZONNALI BEVONULÁS a nem vitás területekre! lipsiavizás a vegyes lakosságail! inrentSitessi fog a felvidékiek számára I 48 órán belül döntés! Ez a magyar, válasz a aegyedik cseh tervre A MTI jelenti: A prágai magyar követ hétfőn a déli órákban átadta Csehszlovákia kormányának a magyar kormány jegyzékét, amelyben 4» legutóbbi csehszlovák javaslatra részletes választ ad. A magyar kormány jegyzékében megismételve a csehszlovák kormánynak ama nyilatkozatát, hogy a szombaton átadott javaslat az új tárgyalásokra általános alapul szolgál és a későbbi módosítások lehetősége fenn van tartva, a következőket állapítja meg: OnreBdeikezési leg minden nemzetiséggé??, vagv német—olasz lengyel ddntóbiróság I Bim vitás területek azonnali megszállása 1. megelégedéssel szögezi le, hogy a magyar követelés tekintélyes részére a két kormány között megegyezés áll fenn és ezért javasolja, hogy a magyar csapatok a nem vitás területet záros határidőn belül megszállhassák. További halogatást semmiképpen sem látna indokoltnak. I vitás területeken muter 301| seoleges (tiInsist alatt aipszavazás 2. Megállapítja továbbá, hogy még mindig lényeges nézeteltérések állanak fenn a két kormány között, amelyek elsősorban a visszacsatolás alól elvont 'területek fontosságára .vonatkoznak. A nézetkülönbség mindenekelőtt azokra a városokra vonatkozik, amelyeket — Pozsony kivételével — 1918-ban túlnyomó többségben magyarok laktak. Nyilvánvaló ennélfogva, Magyarország ezekről még a müncheni megállapodások szellemében sem mondhatna le. Mindazonáltal — a magyar kormány mégegyszer bizonyítékát akarja adni a legmesszebbmenő békülékeny- fiégének, azt javasolja, hogy népszavazás tartassák azokon a területeken, amelyek a magyar kormány által javasolt néprajzi határvonal és a csehszlovák kormány által legutóbb felajánlott terület között fekszenek. A népszavazásnak november 3Ö-ig véget kellene érnie. A népszavazásban csak azok a személyek vehetnének részt, akik 1918 október 28-án a szóbanforgó területrészeken laktak vagy e határidő előtt ott születtek, valamint ezek leszármazottai. A jegyzékhez csatolt térkép a két kormány között még vitás területét 8 szakaszra osztja. Népszavazást ezekben a szakaszokban külön-külön folytatnak le. A csehszlovák csapatok ezeket a területeket november Tig ürítenék ki, s a közigazgatást november 15-ig kellene nemzetközi szerveknek átadni. 3. A .magyar kormányt az az óhaj tölti el, hogy egy olyan állandó helyzet alapjait vesse meg, amely lehetővé tehetné a békés együttműködést mindazoknak a népeknek, amelyek Középeurőpa eme részében helyezkednek el. De — mondja a jegyzék — a magyar kormány nézete szerint ez a cél akkor volna elérhető, ha minden nemzetiségnek s természetesen a ruszinoknak is megadhatnák a lehetőséget, hogy saját sorsuk felett döntsenek egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás útján. Magyarország csak eme feltétel teljesítése után tudna Csehszlovákia új határaira szavatosságot vállalni. Mig amennyiben a csehszlovák kormány nem volna abban a helyzetben, hogy a fentebb említett népszavazási javaslatokat elfogadja, a magyar kormány a maga részéről kész volna az egész vitás területre, —Pozsonyt is beleértve — valamint a 3. pontban említett nemzetiségek önrendelkezési jogának érvényesítése tekintetében döntőbíráskodásnak alávetni magát. A döntőbíráskodást a nyugati részeken Olaszország és Németország gyakorolná, míg a keleten fekvő területek egy- része felett olyan döntőbíráskodás hozna határozatot, amelyben Olaszország és Németország mellett Lengyelország is részt venne. Mind a két fél előre kijelentené, hogy a döntőbíráskodási ítéletnek aláveti magát. Negyvennyolc árán belli válasz! Pozsohv sorsáról „különleges megbeszélésed Miután Pozsonyban 1918-ban egyik nemzetiségnek sem volt abszolút többsége, a magyar kormány ebben a kérdésben különleges megbeszéléseket javasol, amelyek a mostani tárgyalásokat követnék. A határvonal végleges megvonásával kapcsolatban bizonyos, inkább helyi jelentőségű, kisebb véleménykülönbségeket, amelyekre a népszavazási javaslat nem .vonatkozik, közvetlen tárgyalások útján lehetne a két kormány között elintézni. !A jegyzék végén a magyar kormány rámutat arra a veszedelmes feszültségre, melyet a jelenlegi helyzet előidézett, továbbá arra a körülményre, hogy a csehszlovák javaslatra 48 órán belül válaszolt és annak az alapos reményének ad kifejezést, hogy a csehszlovák kormánv hasonló gyorsasággal fog cselekedni. A prágai magyar követ a jegyzék átadásakor ,a gyors elhatározás szükségességére szóbelileg is rámutatott, mire a csehszlovák külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormány a legrövidebb időn belül válaszolni fog. A Cseh Távirati Iroda jelenti: A csehszlovák kormány Prágába hívta Tiso szlovák és Bródy ruszin miniszterelnököt, valamint a ruszin és szlovák kormány több tagját, hogy a prágai magyar követ által hétfőn Ghvalkovszky külügyminiszternek átadott magyar jegyzékre a lehető leggyorsabban megadhassák a választ. Imtédy ninlszfereliiik a magyar állásponté! Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök hétfőn este fél 7-kor a miniszterelnökség palotájában a minisztertanácsi teremben fogadta a sajtó képviselőit és ismertette előttük a csehszlovák kormánynak szombat éjszaka megérkezett jegyzékét és a magyar kormány válaszjegyzékét. A miniszterelnök teljes képet adott a csehszlovákiai magyar területek kérdésében a csehszlovák kormánnyal fol ytat ot t tárgyailások ról.
