Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-10-25 / 240. szám
iOBE (Trianon 19.) 1938 október. 25. Viharosan tüntettek a felvidéki származású uyiregyházi görög katolikusek a Felvidék visszacsatolása mellett ízt bulik sziivik is ruszin testvéniukMk, ne hallgassanak a gaz árulókra is tarlsanakskl hősieken az ezerives közis haza mellett Nyáregyházán szombat este az ipartestületi székházban lelkes nagygyűlésen vettek részt a felvidéki eredetű görögkatolikusok, hogy szívük izzó hazaszeretetével, az ezeréves haza iránt való hűséggel emel- fék fel messzehangzó szavukat a Felvidék szlovák- és ruszinlakta terű Jeteinek visszacsatolása mellett. A nagygyűlést a nyíregyházi Agape Egyesület hívta össze. Álmos Zoltán dr. gérosz megnyitójában üdvözölte a meg jelenteket, akik között több dyan felvidéki testvér is megjelenít, Akik nem tagjai az Agape szeretet- cgyesületnek. Ezeknek az elnök elmondotta, miiként alakult meg az egyesület. Egy budapesti gör. kát. templomban feltűnt egy fiatalember, aki sírva imádkozott a Mária-szo- bor előtt. Egy úr, később áll-amtit- kár, a szent mise után megkérdezte a fiatalembert, honnan származik és máért sírt a templomban. Elmondotta, hogy a Kárpátaljáról való és « csehek üldözése elöl menekült. Ennek a hazáját sirató fiatalembernek üldözött sorsa ösztönözte arra a magyar görögkatolikusokat, hogy összejöveteleket tartsanak és tegyenek meg mindent a menekült, kiüldözött gö- rögkatolikusok, a magyar, rúnáin, szlovák testvérek támog'a- g tása érdekében. Most ez a szeretet egyesület azért gyűlt egybe, hogy kifejezze változatlan hűségét Kárpátalja iránt, ahová naponként áldó imádsággal száll a lelkünk, ahol első bölcsőda- hink hangzott. A szlovák és a ruszin testvérek ma sorsdöntő órákat élnek. A cseh impérium épülete re- cseg-ropog, ütött a szabadulás órája. Ezekben a történelmi percekben megmozdul a magyar görögikatoli- kusság, hogy visszakövetelje az elszakított hazát, a testvéreket, akik idevágyakoznak, Szent István országába. ‘Almos Zoltán szavait sokat félbeszakította a viharos kiáltás: Mindent vissza! Nem, nem, Keresünk megvételre jó állapotban lévő VaskönyVszekrényt és egy nagy Íróasztalt. Ajá illatokat „Azonnal1* jeligére a kiadóhivatal továbbit — soha!... Vesszen a cseh uralom! i A gyűlésen sorra szólásra emelked- | t-ek a szlovák és ruszin testvérek, a - magyar felvidéki menekültek. Izzó hangulatban tört fel a szí- jj vekből a harag azok iránt, akik í ma, mint Tiso, Révay, Párkányi j és többiek a cseh járom alatt j akarják tartani a szlovák és ru- j szin testvéreket, akiknek lelke pedig telve van a hazatérés vágyával és a Magyarország iránt való örök hűséggel. Ezeknek az érzéseknek adott kifejezést Legeza István dr. ügyvéd. — Ennél a kérdésnél — mondotta — csak egy a válaszunk: Nem, nem, sotha! N!em megyünk bele félmegoldásokba, mindent visszakövetelünk, ami a miénk volt, az egész Felvidéket akarjuk, mert felvidéki testvéreink is egyesülni akarnak az őshazáival Most a gyűlés nagy lelkesedéssel Orosz István rendőrkapitányt- kívánta hallani, aki a kérésnek és tüntető felhívásnak engedve, mint ungvári származású magyar, fanatikus hévvel hirdette, hogy elérkezett a leszámolás a húsz évi megicsú,föl tatásért, amelyet felvidéki testvéreink az idegeniLelkü csehektől szenvedtek. De ma nincs idő ezeknek a sérelmeknek részletes hangoztatására. Ma a tettek ideje érkezett el. Ma felháborodva tiltakozunk a csehek további uralma ellen, de lehet, hogy holnap már más eszközzel kényszerítjük ki a magyar igazságot, amely a ruszin, a szlovák testvérek igazsága is. E szavaknál a jelenlevők miint egy ember kiáltottak -viharos erővel: Fegyvert, fegyvert!... Vesszen a cseh árulás és gazság. Mindent visz- sz akövetel iánk! Mi odafent a Felvidéknek, akár szlovákok, ruszinok vagy született- magyarok voltunk, minid ma is magyarok vagyunk. S ruszin és szlovák testvéreink jód tudják, hogy amit Magyarország Ígért, meg is adta, nem úgy, mint a csehek, akik csak hazudtak és fosztogattak. Nem volna férfiakhoz méltó, ha ezt a gyalázatos uralmat továbbra is tűrnénk. Mi ezer éven át megtartottuk, amit Ígértünk, a csehek húsz év alatt csak Ígértek, de nem tettek semmit a nép javára. Hol itt. az arány a két nemzet becsülete között? Nem , tűrhetjük tovább szlovák és ruszin .testvéreink gálád megcsúfolását. Ma még csak tiltakozunk ellene, de holnap talán már ot-t Leszünk a tettek mezején. Aki igazán szereti a ruszin földet, nem mondhat mást, mint: Életünket és vérünket a Felvidék visszacsatolásáért! A lobogó haraggal és minden szívet izzó érzésre tüzestíő lendülettel elmondott beszéd után újra felhangzott a tüntetés a csehek ellen, a merénylet ellen, amit most készít Prága, semmibe sem véve az önrendelkezési jogot. Ezután Szemenszky János kótaji gör. kát. lelkész hangoztatta, hogy mint Rákóczi leghűségesebb falujának, Felsővadásznak származó ttja szólal fel. Diákkorában bejárta a Felvidéket, de azt látta, hogy a ruszin nép soha nem ismerte a pánszlávizmus megrészegítő maszlagját, amelyet akkor a Felvidék nyugati részében ter- jesztgettek. A görögkatolikus ruszinok és szlovákok mindig Szent István országához ragaszkodtak és ma is ez az érzése minden felvidéki szívében. A csehek betolakodó idegenek voltak, semmi közösségük nem volt és nem is lehet a ruszin és szlovák néppel. Ezután felolvas egy ruszin röpira- tot, amelyet repülőgépről szórnak szerte a Felvidéken. Ezek a röpira- ton cirillbetüs írás gyűlöletet 'hirdet a cseh elnyomók ellen. Nagy hatást keltő szavaikban csatlakozik a fellángoló érzésekhez Doha nics János áll. tanítóképző igaz-, gató, áki a ruszin föld szülötte. A vér testvérek nevében mondhatja, nem ismernek a ruszinok más hazát, mint Magyarországot és átlátnak az új árulók gálád tervein. Nem ezek az igazi kifejezői a ruszinok lelkének, hanem maga a nép. Kérdezzék meg a ruszin népet, majd megmondja, hová akar tartozni, megmondja, hogy magyar a lelke, magyar a hazája. Ez a nép megtanulta húsz év ínségében, kik a csehek. Aki a ruszin föld geológiáját, földrajzát ismeri, nem is gondolhat más megoldásra, csak arra, hogy ez a Felvidék a Magyar Alfölddel forrjon össze, mert más életlehetőség nincs itt a nép számára. A ruszin ncp összehasonlítja az ezeréves magyar éra és a húsz éves cseh járom eredményeit és hallani sem akar többé a cseh ékről. Minden vércseppje ide vágyakozik hozzánk és Ruszin-föld ma tőlünk várja a segítséget. Valamennyiünk követelése az ő követelése és ez: Vissza Magyarországhoz ! Mindent vissza! — kiáltják újra lelkes hélvvel, majd Papp György dr. szentszéki jegyző keltett nagy hatást azzal, hogy azt üzenjük Prágának, tegye meg, ha tudja, hogy a Vág, a Garam Prága és ne a magyar medencék felé folyjon. A Felvidék ide gr av it ál és más megoldás nincs, mint vissza kell csatolni az elszakított és így életképtelen részeket Magyarországhoz. Most könnyes meghatottsággal hallgatta a nagygyűlés Kovács József lelkészt, aki mély emberi dokumentumait adja annak a hűségnek, amelyet a ruszinok a magyarság iránt éreznek. Elmondja a ruszin földön történt egyik látogatását. A ruszin papok körében lelkes magyar nótá- zás volt és érezte a szeretetét a ma— Székrekedésben szenvedőknél reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz a belek eldugulását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért felfrissíti, az idegeket megnyugtatja s így kellemes közérzetet és fokozott munkakedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. IliiaalMMBBMMM— gyarság iránt, amikor így kiáltottak a -veszedelmes rabságban is: Éljen Magyarország! Ide vágyódnak közénk, ide, hozzánk a gör. kát. testvérek, akikét összefog elválaszthatatlanul a Pócsi Szűz mély tisztelete is. Mi imádkozunk a Szent Anya előtt, hogy hozza vissza gör. kát. ruszin és szlovák testvéreinket. Malmos József áll. kisegítő iskolai igazgató idézett- fel ezután egy ver- duni jelenetet, amikoT a -nehéz harcok után azt látta, hogy a cseh é-s morva tisztikar a legvéresebb ütközetek idején a parancsnokságon húzódik meg. Egy magyarul is tudó cseh agitátor már akkor mutogatta a Magyarországot megcsonkító térképet. Az osztrák-magyar -tiszt árulója volt a hedseregnek. De szívesen idézi annak a szlovák tisztiszolgának emlékét, aki amikor a háború végén búcsúzott tőle, azt mondotta: magyar maradok, nem leszek cseh soha... Nagy lelkesedéssel fogadták ezután azt a határozati javaslatot, amelyet Álmos Zoltán dr. örökös gerosz terjesztett elő a követlke z ők b en: A Nyíregyházi Szent Miklós Agape Társaság magyar, szlovák és ruszin származású tagjai s mindazok, akik az Agape-Társaság mai értekezletén, mint vendégek resztvettek, szívük egész melegével üdvöz- lik azoka-t a szlqvák és ruszin testvéreket-, akikét, mit sem törődve az ezeréves történelmi múlttal és sorsközösséggel, -a páriskörnyiéki ibéke- diktátumok minden földrajzi, kulturális és gazdasági adottság -ellenére egy a szlovák és ruszin néptől úgy érzésben, mint etnikailag idegen nép imperialista járma alá hajtotta s lelke mélyéből tiltakozik még csak a gondolata ellen is annak, hogy ezek a szlovák- és ruszinlakta területek továbbra is a cseh iga és járom alatt maradjanak. Ez okból fenntartás nélkül s minden erejével támogatja Magyarország kormányzóját: -vitéz- nagybányai Horthy Miklós őfőméltóságát s a magyar kormányt abbeli szilárd és* megmásíthatatlan elhatározásában, amellyel ezen igazta Iámul és gazul elszakított területnek a nemzetek önrendelkezési jogának érvényesítése útján való visszacsatolására törekszik. A határon túli szlovák és ruszin testvéreknek pedig azt üzeni, hogy ne hallgassanak a gaz ámítókra, hanem tartsanak ki hűségben és szeretetben továbbra is az ezeréves közös haza mellett s várják be Istenbe vétett -bizalommal azt az időt, amikor újra egyesülhetnek a csonka hazába szakadt testvéreikkel. Mert: Velünk az Isten! Kelt a nyár egyházi Szent Miklós Agape-Társaság 1938. évi október hó 22-ikén tartott értekezletén. A határozati javaslatot -eljuttatták vitéz Imrédy Béla miniszterein ö-khöz. A -lelkes tüntető gyűlést a Szózat: tál zárták be.
