Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-10-08 / 227. szám
10. oldal c„ J^ÍYÍRVIDÉK jZAbolcsi Hifi HÍRLAP (Trianon 19.) 1938 október hó 9. A visszakerülő Felvidék Hány magyar él az azoaaal visszacsatolandó területen? Tizenegy virnsnak kell visszakerülni Megyarorszéghez A világsajtó érdeklődésének középpontjában ma már a cseh kérdés magyar vonatkozásai állanak. Az angol, francia és olasz lapok térképeket közölnek, hogy a 20 éve fennálló Csehszlovákiából milyen részek válnak le még a német és a lengyel területek elszakadása után. A nyugati demokráciák lapjainak térképei Csehszlovákia Magyarország felé eső uj határait néprajzi alapon rajzolják meg. Ilyenformán 11 ezer négyzetkilométernyi területet, a tisztán magyar részt csatolnák vissza Magyarországhoz. Ezen részen, mint már megírtuk, 740 község van. Ezeknek a lakossága óriási többsége magyar. A lakosság számát csak a következtetések utján állapíthatják meg. Nevezetesen a cseh statisztikai közlések hazugságokon és csalásokon alapulnak. Az 1930. évi népszámlálás 512 ezer magyart tüntet fel az egész Felvidéken. Persze köztudomású, hogy micsoda féktelen terrorral készülnek az adatgyűjtések. A függő viszonyban lévő magyarok, tisztviselőket, régi nyugdíjasokat hivatalból „cseh nemzetiségűek“ nek írták be a számlálók. Természetesen igen sokan voltak a függetlenek között is, akik exiszten- ciájuk, vagy gyermekeik jövőjének biztosítása végett engedtek a kényszerűségnek és megtagadták magyarságukat. Jellemző erre az is, hogy az idén szeptemberben a revízió hírére 37 százalékkal emelkedett a magyar iskolák tanulóinak száma. Az adathamisitó cseh statisztikusok legszellemesebb trükkje ezután az volt, hogy olyan 250 ezer „idegent“ számoltak össze, akiknek kétes az állampolgárságuk. Persze ezek csaknem mind magyarok. De már csak azért sem lehet igaza a cseh statisztikának, mert 670 ezer magyart mutattak ki 1920 ban és arról áradoztak. hogy a magyarok természetes szaporodása nagyobb náluk, mint a Csonkaországban. Tehát lehetetlen, hogy 20 ezerrel csökkent volna 1930-ra a magyarok száma. A fentiek figyelembevételével az azonnal visszacsatolandó területek magyar lakosainak számát 880 ezerre becsülhetjük, Ezeknek több mint 50 százaléka meződazdasági foglalkozású. Közülük 150 ezer tartozik a s zántást Vállalok traktorral. — CÍM A KIADÓHIVATALBAN. 1 Kóstolja meg a Szti íjki l-féle KÖZÉPBARNA KENYERET ÉS MINDIG EZT FOGJA KÉRNI fűszeresétől nincstelen napszámosok, cselédek kategóriájába. A jó termő Csallókö?, a Vág és Nyitra, Garam és Ioo’y- ság termékeny völgyei voltak Csehszlovákia éléstára. A területsáv közepén, csaknem Budapesttel merőlegesen fekszik Selmecbánya. Losonctól északra elterülő Osztrovszki Vepor-hegység vasérctermő hely. Losonctól Kassáig húzódó sávon terülnek el az erdős részek. 11 város terül el ezen a vidéken (Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Léva, Selmecbánya, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács és Beregszász). A városok közül legjelentősebb Pozsony. Ősrégi magyar koronázó város. Habsburg uralkodóink idejében itt voltak az országgyűlések. Az itt lefolyt reformországgyülések vetették meg a nemzeti meguihodást. Várának alapjait még az Árpádok vetették meg. Itt áll a hires Mária Terézia-szobor. Az elvakult csehek azonban lerombolták egykori jótevőjük szobrát. Gazdasági jelentősége is igen nagy. Egyik legfontosabb dunai kikötő. Állítólag a csehek semmi szin alatt nem akarnak megválni tőle. Kassa hires középkori eredetű, csúcsíves dómjáról nevezetes. Itt van sltemetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Thököli Imre. Gazdasági jelentősége igen nagy. Az 1919. óta bevándorolt 16 ezernyi cseh már költözködik. Komárom szintén történelmi jelentőségű város. Vára fontos erődítmény volt egykor. A szabadságharc alatt Klapka még akkor is védeni tudta, amikor már az egész országban győztek az osztrákok. Komáromban született egyébként Jókai Mór, a nagy regényíró. Selmecbányán volt az évszázados régi, európai hirü bánya- és erdőmérnöki főiskola, amely a cseh rezsim elől Sopronba menekült. Munkács várát egykor Zrínyi Iloia, Rákóczi fejedelem édesanyja védte, a város a szomszédos Beregszásszal együtt fontos kereskedelmi gócpont. Érsekújvár szintén történelmi hely. Rákóczi innen bocsátotta ki mani- fesztumát. Az utóbbi időkben az intenzív gyümölcsgazdálkodás székhelye. Sokan Kecskeméttel hasonli- litották össze. Losoncon hires zo- máncárugjár van. Léva a megszállás alatt székhelye 'volt a magyar szövetkezeti mozgalmaknak. Rimaszombat gazdasági jelentősége a csehek alatt csökkent. Az egész Felvidék különben is tele van történelmi emlékekkel. Minden rögéhez, váiomladékához a magyar dicső, vagy fájdalmas múlt valamelyik eseményének emléke tapad Az azonnal visszacsatolandó magyar részeken felül a Felvidék többi részét is történelmi jogon követelhetné vissza Magyarország. Hivatalos hatóságaink azonban — messzemenő méltányosságból — a népek önrendelkezési jogának elvére helyezkedtek (arra az elvre, amelynek alapján a csehek a Felvidéket elrabolták) és a német, tót és ruthén- lakta területekre- népszavazást követeltek. A magyarság nagy barátai támogatnak is bennünket a törekvéseinkben. A tótok és ruthének már eddig kinyilvánították Magyarországhoz való visszacsatlakozási szándékukat. aiir !■— ............ . — Töltő tollak javítását $yorsaas és olcsón vállalja Jóba E. papír- és if6- Siüerüzlete. nyíregyházi Kereskedelmi r. t. Iroda: Káliói utca 3. Telefon 3 83. Telep: Alsópázsít 91. Telefon 2-67. Szállít: Elsőrendű tiszai szenei, száraz tűzifái, kovácsszenet és faszenet előnyös árban. Döntő tényezők A nemzet és a hadsereg között i ma sokkal közvetlenebb a kapcsolat, mint a háború előtt volt. A mostani hadsereg a szó szoros értelmében néphadsereg, melynek aránylag kicsiny tényleges keretét háborúban a legkiadósabb néprétegek töltik fel. Schwartz Bertbold és Hiram Maxim neve szerepel a haditechnika nevezetes két útjelző kövén. Történeti kútforrások a 13. századbeli araboknak tulajdonítják a puskapor feltalálását, sőt vannak jelentések arról is, hogy Kínában már a VII. vagy VIII. században ismerték a robbanó port, de a lőpornak a hadviselésben való elterjedése a frei- burgi franciskánus (barát nevével van összefüggésben. Hiram Maxim pedig a múlt század végén a géppuska felfedezésével forradalmosí- totta a hadviselést. A katonák a lőpor fölfedezése előtt is igyekeztek a hadsereg erejét gépek használásával növelni, a rómaiak is használták például a mai ágyúlfajták őseit, a katapultákat és ballistákat, sőt egyéb gépeket is alkalmaztak várak ostrománál. A puskapor és a lőfegyver megjelenésével megváltozott a hadviselés rendszere. A 'fegyverek (fejlődése visszaszorította a testi erő fontosságát és mind jelentősebbé tette az erkölcsi erőt, mert a tűzgépek beállításával a haderők közötti fegyverkezési egyensúly egyre inkább felborult. A (fegyverek és harci gépek szaporodása kihatott a hadseregek ösz- sze tét elére: a vasút és az automobil tágabb kört biztosított a tömegek mozgatására; a távíró, telefon és rádió lehetővé tette, hogy egymástól távol eső csapattesteket központiból irányítsanak és ezzel egységes célú felhasználásukat biztosítsák. A modern tűzgépek, nagykaliberü motorizált ágyúk, a kormányozható léghajók, repülőgépek, tankok jóformán mechanizálták a hadviselést. A gépek ellenben elsősorban a védelemnek kedveztek. A támadónak a gépek hatásában és erkölcsi erőben fölénnyel kell rendelkeznie, különben alig számíthat sikerre. A gépháború óriási anyaifogyasztással jár és annak következménye a gazdasági háború, amelynél katona és polgár, harctér és nem-hactér között eltűnik a sorompó. Katonai szakértők szerint ,,a gépek kimagaslóan fontosak lesznek, de az ember örök harcos tulajdonságai: bátorság, kitartás, önzetlenség, hazaszeretet és fegyelem változatlanul döntő tényezők maradnak. A ^gépeket ember teremtette, ember irányítja, az érzéketlen gép felet csak az emberi géniusz diadalmaskodhat“. Schwartz Bertold, Hiram Maxim és társaik fegyvert, gépet adtak a katonának, de küzdőképes hadsereg csak az, amelyből nem hiányzik a bátor szív, lelkes hit és erkölcsi erő. Egész világon céltudatos nemzet- nevelési munka folyik és nálunk, a nemzetnevelés legmagasabb honvédelmi érdek. Lőszer, lőpor v:.dászati és halászati cikkek legolcsóbbin Papp István puskamüvesnél LUTHER U. 25. — Gyors- és gépírásórákat ad Nagy Irén gyorsírás tanárnő, Káliay- utca 25. seám. (x> Tisztelettel értesítem a n. b. közönséget, hogy üzletemet áthelyeztem a Nyirvizpalota sarok-helyiségébe (a Nemzeti Hitelintézet helyére) és kibővítettem azt üveg és porcellán áruval is Raktáron tartok minden e szakmába vágó árut, úgymint: porcellán étkező-, teás-, kávés-, moccás-készleteket, dísztárgyakat, vázákat a Zsolnay és a világhírű „Herendi“ gyárból. — Boros-, vizes-, likőrös- stb. készleteket egyszerű és csiszolt kivitelben, patentaáras és sima befőttes üvegeket minden nagyság és formában. Dísztárgyakat és ólomkristályokat, kőedényárut. betegápolási cikkeket. — Modern és antik képkeretezés, üvegcsiszolás, tükörgyártás, tükör ujrafoncsorozás, szentképek, kegytárgyak, művészi olajfestmények nagy raktára, alpaka evőeszközök, kávéfőzők Jénai üvegből stb. Keres gfézitijeiek meg ölesé áraimról te ifetotenek km ijftátet is- kőútt twjMzteíi satotfetejMÉi. — Teljes tiszteiét!»! Chriszf Dezső
