Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-06 / 225. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1938. október 6. (Trianon 19.) VI. évfolyam 225 (1654) szám. Csütörtök JSfYmyiDEK ABOLCSI SwrkweMeég és kiadóhivatal Bethfen-utce 1. sz. ^ pA| |T||/AE |\|Ap|| AD ^ foatetekfttéki c»ekkazám: 47.139. Telefóoszám: 77. * wUI I I AMI llHr I LMr Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.56 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. IWWBBIIÍIHI Szivünkre ölelhetjük testvéreinket Érik a magyar kormányok hosszai esztendőkön át követett céltudatos külpolitikájának értékes gyümölcse. A ma.i súlyos történelmi időkben nagy megnyugvással tapasztalhat­tuk, hogy a magyar kormány pilla­natnyi késedelem nélkül megtesz minden lépést, hogy a müncheni négyhatalmi határozat értelmében maradék nélkül érvényesüljenek egyrészt a mi ezeréves jogaink, másrészt a nemzeti kisebbségeknek egyenlő mértékkel mért önrendel­kezési joga. örömmel kell olvas­nunk a német és olasz lapokat, me­lyek egyértelműen kiemelik a ma­gyar népnek azt a fegyelmezett egy­ségét, amellyel ma felelős kormánya mögött áll és hangsúlyozottan mu­tatnak rá Imrédy Béla miniszter- elnök rádiószózatára, különösen pe­dig arra a mondatára, amely úgy szól, hogy keskeny ösvényen és ge­rincen halad ma a magyar nemzet kitűzött céljai felé, ezen az úton óvakodnia kell a tátongó szakadé­koktól, egyik oldalon a felelőtlen kalandor-politikától, a másik olda­lon a gyáva kishitűségtől és defe- tizmustól. Valóiban ma minden magyarnak csak egyetlen kötelessége van: tör­hetetlen egységes akarattal, fegyel­mezetten menetelni a kitűzött nagy célok felé. Ebben a fegyelmezett egységben 9 a baráti nagyhatalmak őszinte jóindulatában gyökerezik a mi erőnk. Az az erő, amely jogossá teszi Imrédy miniszterelnöknek va­sárnapi nyilatkozatéban tett azt a megállapítását, hogy a müncheni négyhatalmi határozattal a cseh­szlovákiai magyar kisebbségek visz- szacsatolásának kérdését el intézett­nek tekinti. Elinitézettnek tekinti egyúttal azt is, hogy a csehszlová­kiai kisebbségek önrendelkezési jo­gának érvényesülése a teljesein egyenlő elbánás elve é9 ugyanolyan technikai lebonyolítás alaipján ifog megtörténni, mint ahogyan ez a szu- détanémet területeken most lépés­ről Lépésre történik. örömmel vesszük tudomásul, hogy a baráti lengyel nemzet máris végrehajtotta a müncheni határo­zatnak reá vonatkozó részét és a lengyel csapatok megszállották Te- schent és a lengyellaíkta sziléziai te­rületeket. Természetes és önmagá­tól érthető, hogy erre a gyors elin­tézésre Lengyelországnak, mint a 33 milliós nagyhatalomnak olyan esz-, közök állottak rendelkezésére, ame­lyeket a kis .Magyarországnak igényibe venni nem áll módjában. Mindazokat az eszközöket azon­ban, amelyek a magyar kormány­nak rendelkezésére állanak, mi is igénybe vesszük a mielőbbi elinté­zés érdekében. A cseh kormányának a magyar kormány jegyzékére adott válasza és a cseh külügyminiszter nyilatkozata után ninc9 okunk ké­telkedni abban, hogy történelmi jo­gaink érvényesülése most már ko­moly akadályokkal a müncheni ha­tározatok végrehajtása során sem fog találkozni. Támogatja ezt a véleményt a francia félhivatalos sajtó is, amely azzal a megokol ássál mondja sür­gősnek a magyar probléma megol­dását, hogy ez maguknak a csehek­nek is komoly érdeke, különös te­kintettel arra, hogy a megkisebbe­dett cseh államnak igyekeznie kell minden szomszédjával, talán első­sorban a magyarokkal a jóviszonyt mielőbb megteremteni és megszilár­dítani. Elindultunk tehát végre hosszú húsz esztendő után a biztosabb és jobb magyar jövő felé, amelynek reményéről sohasem mondottunk le. Hittel hisszük és reméljük, hogy idegen uralom alól felszabaduló északi magyar testvéreinket rövid időn ‘belül szívünkre ölelhetjük és úgy erkölcsi, mint anyagi jólétet .is biztosíthatunk nekik a szabadság és függetlenségen kívül azon a föl­dön, ahol mint egy idegen uralom harmadrendű polgárai húsz éven át járták a magyar kálváriát. Elindul­tunk ezen az úton egységes aka­rattal, szent hittel, elszántan és ki­tartással. És hogy egységünk ereje minél átüitőbb légyen, — amint azt a miniszterelnök rádiószózatában mondotta — intenzívebben kapcsol­juk be a nagy nemzetépítő mun­kába a magyar fiatalságnak lendü­letét, alikotmányhűségét, lelkes ak­tivitását. II csehek az egész magyar határ meatés visszavonulnak A magyar határról ma reggel a következő hírek futottak be: Ma reggel Komárom házait nem- zetiszímü zászlókkal díszítették fel. Magyar zászló leng a templomok tornyain is. A lakosság örömmá­morban úszik. A csehek némán szemlélik a lakosság lelkes tünte­tését. Bánrévéről érkező megbízható je­lentések szerint a határ mentén le­vő községekből a cseh katonák visz- sza vonultak. Nagyszöllősön már csak 120 cseh katona tartózkodik. Ezek között azonban cseh nemzetiségű egy sincs. Már ide is elérkezett annak a híre, hogy a magyar katonákat el keld bocsátani a szolgálatból. A magyar katonák egy része már hazaindult, másik része pedig várja az intézke­dést. Ruszinszkóban és Szliovenszkóban nagy a só- és cukorhiány. A cseh pénzt már nem .fogadják él, min­dönki pengőt követel az áruért. A Tarpávái szemben levő Badal községből a fináncok is eltávoztak. A laktanyát lezárták, kulcsát pedig az ajtófélfára akasztották. A magyar, szlovák és ruszin kérdés egyformán súlyos problémája a cseh kormánynak Londonból jelentik: A Times mai számán ak vezéricikke sík r asz áll azoknak a területeknek ■ fokozatos kiürítése mellett, amelyeknek ma­gyar lakossága meghaladja az ötven százalékot. A lengyel sajtó különösen nagy figyelmet szentel a magyar követe­léseknek. Az Express Por ami y sze­rint a magyar katonaságnak pár nap alatt meg kell szállnia a határ­övezetet. A Gazetta Polska szerint a szlo­vák néppárt még nem mondotta ki az utolsó szót. A lap véleménye szerint gazdasági és politikai tekin­tetben a szlovákoknak Magyaror­szághoz való csatlakozása indokolt. A Slovienski Pravda mai száma erősen megcenzuráziott cikket kö­zöl Tiiso József tollából. A cikk sze­rint ma Szloivenszkóra figyel az egész világ, mert a szlovák nép is szabadságot követel. A szlovákok­nak egységre .volna szükségük, hogy a szlovákok elsőbbségét biztosít­hassák minden más nemzetiséggel szemben Szí ovenszk óban. Fegyel­met, rendet kell tartani. Azt a re­ményét fejezi k.i cikke végén Tiso, hogy a osah kormány teljesíteni fogja a szlovák követelésekét. Londonból jelentik: A R enter-iro- da prágai levelezője azt írja, hogy az új cseh kormánynak nagyon ko­moly nehézségeket okoznak a szlo­vákok követelései. A szlovák néppárt nem hagyja magát megtéveszteni azáltal, hogy a.z új cseh kormányban három szlo­vák nemzetiségű miniszter is van, mert ezek mögött egyetlen egy szlo­vák politikai párt sem áll. voltakép­pen tehát nem a szlovákok képvi­selői. Prágában egyébként számolnak azzal, hogy Sirovy kormánya nem sokáig tarthatja magát. Csernák kilépett a cseh kormányból Ismeretes, hogy Cérnák szlovák nemzetiségi miniszter ultimátum­szerű jegyzéket nyújtott át Benes elnöknek, s 34 órás haladékot adott a szlovák követelések teljesítésére. Miután a határidő .tegnap délben le­ft ruszin nép az önrendelkezési jog megadását követeli tak birtokába a ruszinok. A változott viszonyok következ­járt s a szlovákok a Cérnák által be­nyújtott követelésekre nem kaptak választ, Ce,rínak kilépett a kormány­ból és ma délelőtt Zsolnára utazott, ahol a szlovák néppárt ülését tartja. Prágából jelentik:. A ruszin nem­zeti- tanács Ungváron -gyűlésre ült össze. A nemzeti tanácsom resztvet­tek a kormánypárt, Hodzsa pártja, .a szocialisták,-a rusziné néppárt.' — Egyedül csak a kommunistákat zár­ták ki a tanácskozásokból. A nem­zeti tanács megállapította azt, hogy a béke szerződések -a . ruszinoknak önrendelkezési jogot biztosítottak, azonban a békeszexződések és a cseh alkotmány által biztosított jo­goknak még a mai napig sem jutot­téb’en most má.r maguk kívánnak dönteni sorsukban s önrendelkezé­seik megvalósításához a világ nem­zeteinek támogatását kérik. A határozatot ma eljuttatták a jugoszláv, lengyel, magyar és fran­cia kormánynak, holnap pedig az olasz, angol és német kormányok­nak is eljuttatják, arra kérve mind­egyik kormányt, hogy támogassák a ruszin népet törekvéseikben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom