Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 145-195. szám)

1938-07-05 / 148. szám

4. oldal nm tOHi S2Ä1 Dolcsi hirlAP (Trianon 19.) 1938 július hó 5. dú. Mise közben a Szent Gergely vegyeskar Jakab József karnagy ve­zetésével gyönyörű Máéi a-éneket ad elő, a katonazenekar ősi egyházi Mise közben fehér karingben Tö­rök Dezső kanonok, a hatalmas ün­nepség irányítója lép a szószékre, hogv a felsorakozott ezrek nevében búcsút vegyen a Szent Jobbtól. A mélyen megható beszéd a követ­kező : Érett, aranysárga kalásszal ring a vetés a magyar rónákon, peng a Ka­sza s zizegve hull a földre a minden­napi kenyér. S a rónán, mely nekünk •ezt a kenyeret megtermi, Isten ál­dásaként suhan végig Annáik soha nem porladó Jobbja, ki e.földet szá­munkra örökre megőrizte, első szent királyunk áldott emlékű, áldást osztó keze. S ebben az ünnepélyes órában, melyről elmondhatom, hogy egyház- községe mn ek, Nyíregyházának és az ősi Sza­bolcs vármegyének az életében páratlan és soha vissza nem térő esemény volt, amikor egyházmegyénket alapító el­ső szent királyunknak 'épen maradt Jobbja visszatérvén és megpihenvén városunkban, útját tovább folytatni készül, hogy tovább járja országát s vigasztalja gyászos öltözetben előtte síró népét, a Szentírás egyik fájdalommal teli zsoltára jut eszem­be. Lelkem visszaszáll a múltba, abba a múltba, amikor Isten választott népe, a zsidóság, Babilon folyóvizei mellett kesergett régi dicsőségén. Tűzifákra függesztette Isten válasz­tott népe hangszereit, mert azt kí­vánta tőbe a babiloni nép, melv őket •fogságra hurcolta és ott sanyargatta, hogy zengjenek neki dalt Sión da­lából. „Hogyan énekelhetnénk az Or énekét idegen földön ...“ kiál­tott fel a zsidó nép. „Sírtunk, mikor Sionra gondoltunk!“ Mikor ebben az ünnepi . órában ezekre gondolok, hangos sírással te­lik meg az én lelkem és minden ma­gyarnak a lelke úgy, mint annakide­jén Isten választott népe minden fiának a lelke megtelt, amikor orszá­got alapító szent királyunknak épen maradt Jobbja városunkba és a vé­gekre érkezett. Nekem is a fogság jut eszembe, az a fogság, melybe Szent Ist­ván egykor dicsőséges népét hurcolták, az a rombolás, ami­vel országunkat szétdarabolták. Fájdalmas zokogással tör elő lclkem- böl a sírás: „Hol vagy, István király? I éged magyar kíván, gyászos öltö­zetben teelőtted eírván“. Vájjon ki tagadhatná azt, hogy sona nem jajd'ult fel olyan élőén, s a nagy mélységekből olyan igaziam telkiáltóan a vágyódó hívás: „Ah, hol ^ vagy, magyarok tündöklő csilla­gai falán soha olyan korszerű nem volt a szentistváni életeszmény s a szentistváni álla mész me felhívása, mint e bizonytalan hónapokkal kí­sérő trianoni mában. Ügy érezzük, hogy talán soha így, soha ilyen csengő lélekkel nem tekintett a ma­gyarság a Szent Jobb felé, hogy utat mutasson s irányt szabjon a mának elesettségében vergődő magyarság számára, amelynek sorait számlál­Strand kaMM cs amappli NAGY VÁLASZTÉKBAN Hartosnál énekeket játszik. A teret betöltik sok százados himnuszok, amelyek­ben ma is szárnyaló bangót kap a hatatlan álpróféták bontják, tördelik 9 szaggatják szerte! Ügy jár körül a Szent Jobb, mint hajdan a véres kard, mely a nemze­tet veszedelemre és kötelességre fi­gyelmeztette. A drága ereklye is fel­kiáltójel és nemzeti riadó: „Ébredj, magyar!“ Értsd meg dicső múltadat, amikor a pápák a kereszténység vé­dőbástyájaként ünnepeltek, mert fogtad Szent István kezét és az tar­tott téged. Ha most újból igazolni kívánod erkölcsi jussodat, csak a mai sok káros lim-lomjának kisep­résével, a régi szentistváni gondolatért való bátor síkraszállással tehe­ted. Áldott légy Szent Jobibkéz! Áldott légy, hogy közénk jöttél! Áldassál, hogy érettünk imádkoztál! Amig élő kéz voltál, a munkában és harcban dolgoztál nemzetedért és azért tud­tál teljes sikert aratni, mert imád­kozó kéz is voltál. Mert baj, ha azok a kezek, amelyek népek sorsát inté­zik, nem tudnak imádkozni. Pilla­natnyi sikerek törpe furfanghez is szegődhetnek, de történelmi nagy elhatározások lélekből nőnek ki s a lelkek világában Isten az Ür. Áldassál, Szent Jobbkéz, hogy a munka után az imára is megtaní­tottad sokat szenvedett népedet. Te voltál az, aki harc és munka utáni éjszakákon arra tanítottál: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?“ Ellened támadó orgyilkosokat imádságod Kényszerítette térdre, az imádság mentette meg életedet. Áldunk, hogy erre a bízó imára megtanítot­tál minket, kérünk, hogy imádkoz­zál érettünk, hogy gyilkos ellensé­geink karmaiból minket is szabadít­son ki az Isten. Nem -tudom, Szent Király, hogy miként könyörögtél érettünk az éj­szaka csendességében, hogy miként ajánlottál ismét Nagyasszonyunk pártfogásába, csak hálásan, könnyes szemekkel tudok leborulni az Isten előtt és ügy tudom megköszönni ezt a naprit, hogy megérhettük! Éjszaka volt, mikor közénk jöttél, de most világos nappal van, amikor elmegy tőlünk. Bennem remény gyullad fel, hogy áld'ott Jobbod így viszi el or­szágunk felől is a kétségbeesés és nyomor feketeségét, ahogy itt tartózkodásod után ragyogó reggel köszöntött reánk. Most még szomorú az énekünk, mint Izrael népe Babilonnak vizei mellett ülünk és siralommal Siont emleget­jük. Hegedűnket még fűzfákra füg­gesztjük. Az Ür dalát dalolnunk hogy lehetne; idegen földön, szám­kivetve? De Te, dicsőséges Szent Jobb, re­ményt hoztál nekünk, hogy. bízva énekelhetünk új éneket. Szorongásomban megüdítsz engem, Bánatom haragja ellen kiterjeszted kezed És megszabadít a te jobbkezed. Dicső Szent Jobb. indulj ország­járó utadra tovább. Másutt is, min­denütt, ahová csak elvisz vágyaink arany vonata, látni fogod, hogy Té­ged magyar kíván, gyászos öltözet­ben Tee lőtted sírván. Hol vagy, Ist­ván király? ... Légy ott mindenütt, aha! magyar keseregve keres. Áldó,lag keljen fel kezed és az áldás nyomán keljen fel az ország, a Te szép országod, Szent István hajdani dicső nagy országa. Legyenek áldottak, akik Téged id'ekísértek, akik a reménytelen csüggedőkbe új vigaszt öntöttek. a Te voltál valaha országunk istápja, Te légy hát új vigasztalása, Te ve­zess Isten felé az új hazába, a bol­dog .magyar feltámadásba. A mise végét kürtszó jelzi, majd újra felhangzik a Himnusz magyar imája, azután festői szépségű rend­ben sorakozva, megindul a menet a virággal, gyertyafénnyel, zászlókkal ékes házak között a Máv. állomás felé. Elöl a kürtös heroldok, a gya­logság remek díszlépésbcn haladó szakasza, az egyesületek hosszú sora. A Szent Jobb most mint ezüsthajó úszik a színes sorok fölött, utána vitéz Jékey Ferenc dr. főispán veze­tésével a díszmagyaros hölgyek és urak csoportja, a papság, a tisztikar, a vármegye, a város, Szohor Pál pol­gármester, a hatóságok, intézmé­nyek, egyesületek, vitézek, fronthar­cosok. A zenekar, a sokaság zengő kórusa, a harangok ünnepi zúgása kíséri a menetet. A magasban már a szentmise alatt s most a szín pompás díszes menet idején egy repülőgép motorja búg. A gép tisztelgő körö­Amit eddig a KIOSZ kezdeménye­zett, annak mindig fényes sikere volt. Könnyű eltalálni miért. A Kiosz nemcsak iparosaink koncentrálja, egy táborba hívója, hanem vala­mennyi társadalmi osztálynak ked. veit, támogatott egyesülete. Vala­hányszor arról volt szó, hogy a Kiosz népünmpséget, vagy más szó­rakoztató és nevelő alkalmat szer­vez, mindig százakat, néha ezreket mozgatott meg. Soha nem felejtjük el a Kiosz által rendezett fényes, érdekes műsorokat, népünnepsége­ket, amelyek valóságos zászlóbontás számba mentek. Most értesülésünk szerint a Kiosz egy nagy hiányt pó­tol. Julius 17-én Ttindérnapot ren­dez a Sóstón. Ezen a nyáron nem Testvérek késpárbaja a vásárban Balog Péter Mezöladányi borju- kereskedő a mándoki állatvásáron összetalálkozott bátyjával, Balog Jó­zseffel. A találkozás örömére be­tértek egyik tabernába, ahol csende­sen iszogatlak. Balog Péter közben szemrehányásokat tett a bátyjának, hogy miért hagyja, hogy a felesége könnyelmű életet éljen. Emiatt szó­váltás támadt köztük, aminek az lett a vége, hogy előkerültek a kések és a két testvér valóságos pírbajt vi­vőit, amelyből Balog József került ki győztesen, mert öccsét a fején és vállán olyan súlyosan megse­— Alkoholisták, akik gyomorhu­rutban szenvednek, elvesztett étvá­gyukat napi kb. 150 gramm termé­szetes „Ferenc József“ keserűvíz használata következtében gyakran meglepő rövid idő alatt visszanye­rik. Kérdezze meg orvosát. kon megvillan a nap fénye, a sze­mekben a lélek tüze, a szívekben az új magyar elhatározások izzó vá­gya ég ... Ez a magyar érzésáram hullámzik a levegőben, a szél zúgásá­ban, a himnuszok harsonájában, az egész gyönyörű manifesztációban. A Máv. pályaudvaron álló aranyvonat a nyírségi látogatás után újra fel­veszi a Szent Jobbot, Mészáros ér­seki helynek:, az alabárdosok elhe­lyezkednek, a vonat nagy üvegajta­ja bezáródik és a Himnusz hangjai mellett lassan gördül az Aranyvonat s a Szent Jobb, amelynek egy inté­se ezer év előtt megalapozta a Nyír­ség Üdv Házát, a mai Nyíregyházát s most csodálatos látogatása az üd­volt népünnep3zerü összejövetel Nyír­egyházán és ennek hiánya nagyon is érthető. A néptömegeket ezeknek az összefogó erejű összejöveteleknek erejével lehet megmozgatni. Nyíregy­házán ezen a téren nagy hiányos­ság van. Most a Julius 17-én, va­sárnap a Kiosz vonzó szépségű Tündernapjának nagyszerű műsoré­val vonzza a közönséget. A Tün­dérnap o'csó és nagyon nípei ötz- szejövetel lesz, mert a Kiosz erre törekszik és a látnivalókat, a mulat­tató alkalmakat, a költségeket is ak­ként szabja meg, hogy könnyű szer­rel részt vehessen rajta az egész város. A Tündérnap műsortervére, amelyet nagy rendezői gárda dol­goz ki, még visszatérünk. bezte, hogy vérbeborulva, eszmélet- lellenül esett össze. Balog Pétart a Kisvárdáról kihívott mentők szállí­tották be a kórházba. Cséplési I mázsakönyv I az Ujságboltban I kapahtó. Ä ólmot minden mennyiségbe* year d kiadóhiv«tal. Bethlen-utca L Gép j a. vitásokhoz szdséges S. K. F. márkás csapágyak, csapágy fémek, Böhler és magyar dobálnék Wirtschafter Ármin ÄÄMÄ* - Wolfner féle gépszijak lerakat! magyarság. Túrók Dezső kanonok; A Szent Jobb mapr riadónként szárnyal át a trianoni országon Let ír le 'és virágokat hint a Szent Jobb elé. A délceg testőrök aranyos vös^ég házává avatta a hódoló és akibárdján, a szuronyokon cs kardo- | .imádkozó szíveket A KIO^Z az egész várost bekapcsoló hatalmas népmozgalmat keltő ünnepe julius 17-én a $óstón I tlndérnap felejthetetlennek ígérkezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom