Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)
1938-05-11 / 105. szám
(Trianon 18.) 1938 május hó 11. icunr oZAbolcsi HÍRLAP s. 4M Illés József dr., a gávai kerület képviselője a választójogi reformról A gávai kerület országgyűlési képviselője, IUés József dr. egyetemi tanár parlamenti beszédében minden. vonatkozásban megvilágította a választójog kérdését. A mélyenjáró és nagy feltűnést keltő beszéd a következő fejtegetéssel fejeződött be: Meggyőződésem szerint az általános választójog csak elméletben van, gyakorlatiban azonban sehol sincs. Hiszen, ha nézzük, már a kiindulási pontnál korhatárt kell felállítani. Ez már korlátozás. Ha tehát az általános választójogot az emberrel veleszületett jognak s az emberi méltósághoz, az emberi természethez tartozó szabadságjognak vesszük ép- úgy, mint más szabadságjogokat, akkor a korhatár felállítása egy korlátozás. De nemcsak ezt a korlátozást ho.zták be, hanem bizonyos értelmi cenzust is azáltal, hogy az analfabétákat kizárják. A vagyoni cenzust is elismerik. Az általános választójog tehát a valóságban tulajdonképpen sehol sincs, mert már korlátozva van. A valóság azt mutatja, hogy ezt az elvet korlátozás nélkül az életiben keresztülvinni nem lehet. Ez egy szerzett jog, amelyet az állam ad polgárainak és kell, hogy adjon minél nagyobb tömegben, ha az állampolgárok megfelelnek az-állami élet igényeinek, a nemzet érdekeinek. Hiszen egy állam, egy nemzet sem nyújthat szavazati jogot állampolgárainak, ha a nemzet ■az állam vagy a törvényhozás meg van győződve arról, hogy ez öngyilkosság volna. Ezt egy állam sem teszi és nem is teheti. Ha ezelőtt 20—25 esztendővel tartottam volna ezt a beszédemet, t. Képviselőház, sokkal doktrin énebb lettem volna, sokkal szigorúbb kritikát gyakoroltam volna. Ez alatt a 20—25 esztendő alatt megváltozott a világ, körülöttünk földrengések voltak, országok pusztultak és keletkeztek és nem tehetjük azt, — és ezt elsősorban magamranézve tartom — amit némelyek tesznek, hogy úgylátszik, Rip van Winkle módjára átaludva ezt a kort, ott- akarják folytatni, ahol abbamaradt. Erről szó sem lehet. Vállalnunk kell az átalakulás feladatait iHa látjuk körülöttünk ezeket az eseményeket, ha látjuk a nacionalizmus teremtő erőit, amelyekről beszédem .elején szóltam, ha látjuk a milliókra alkalmazott szociális gondolat érvényesülését, ennek konzekvenciáit magunkra nézve le kell vonnunk, következményeit vállalnunk: kell, mint kis nemzetnek^ a magunk csonkaságában és gazdasági nyomorúságában is. Látnunk kéri azt, hogy amit azok használtak, azt mi is használhatjuk, mert hiszen egy kis népnek a nemzeti ereje, a nemzeti hite saját magában lehet' olyan erős, mint a milliós nemzeteké. (Ügy van, úgy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Nem az dönti el a magyarság kérdését, hogy vájjon az intézkedéseket hogyan veszi át, hogyan kopírozza le a külsőségeket, hanem az, hogy szellemében tud-e hű lenni önmagához, a maga szellemében tudja-e folytatni azt, amit őseitől kapott. (Helyeslés a középen.) a Szent Korona tana Mindig arról beszélnek, mindig azt hallom, hogy mit keresünk mi a rendiség világában és hogy a parlamentnek ideje lejárt, hogy a parlament csődöt mondott. Eejt égetéseim Szőnyeg és függöny nagy választékban ' után kijelenthetem, hogy a magyar parlament igenis folytatása alkotmányos szemponthői annak a korlátozott közhatalomnak, amelyet kifejez egy elmélet, egy tanítás: a rendiség világának kezdetén a legnagyszerűbben, a leggyönyörűbben fejezi ki azt, amelyet más nagy népek sem tudtak akkor sem megérteni, sem kifejezni: a Szent Korona tana. A rendiség világában keletkezik egy tanítás, amely a magyar állam egységét hirdeti, a széttagolt rendiség világában látunk egy gondolatot, amely ott van minden elmében, látunk egy érzést, amely ott van minden szívben és akkor is, amikor széttört az ország és valóság azt megcáfolni látszott, egy országot tartottak Magyarországnak, egy királyt tartottak magyar királynak és az a legnagyobb magyar politikus, aki a saját életével, vérével pecsételte meg ezt a gondolatot, Fráter György, akit Utyesenicsnek, Martinuzzinak is hívtak, ennek a gondolatnak áldozta oda éleiét akkor, amikor a velencei követ azt jelentette — pedig jól volt informálva — a mohácsi vész után, hogy Magyarország cadaver, hulla. Ä magyarok — ezt mondja Burgio, az a pápai követ, aki irántunk jóindulattal viseltetett — nem tudják alárendelni a maguk egyéni érdekeit, pártérdekeit — szóról szóra idézem — az országos érdeknek. (Homonnay Tivadar: Mintha csak ma mondaná!) és ezért Hungária cadaver. Nem féltjük a nemzetet Ha látom a 16. században Fráter György munkáját, amellyel megvetette a magyar egységnek, Magyar- országnak, a magyarságnak gondolatát, ha látom a 17. században Zrínyi Miklóst, aki „Török áfium“-ában és a .„Szigeti veszedelem“-bem úgy énekel, hogy a magyarságnak csak fel kell ébrednie a saját egységének erejére, tudatára — pedig akkor nem . volt több, mint 4 millió — és akkor sem a török, 9em semmiféle hatalom nem vehet erőt rajta, amikor mindIS Uránia Filmszínház j££: Május 10 11. Kedd szerda. Budapestiéi egy időben! NAGYRIADO! Egy különleges, izgalmas, újszerű bűnügyi film! I ELŐADÁSOK A főszerepekben: Ursula firebley, Walter Frank, | “'“bórakor0'1 ezt látom, akkor lelkemben bizonyos megnyugvást érzek, mert azután a sivárság, a rettenetes pusztulás és a mohácsi vész után, amikor ismétlem, úgy tekintették ezt a népet, mint amely befejezte a ma,ga pályafutását, jönnek a nemzeti érzésnek ezek a nagyságai, fel ébresztői gondolataikkal és érzéseikkel és látom igenis a magyarság feltámadását. Ezekután vájjon féltsem-e a további életét, amikor 10 millió magyar van? Vájjon féltsem-e a magyar nemzet életét ma bárminő hatalommal szemben, ha a magyar érzés, a magyar gondolatvilág elpusztíthatatlan ul benne él a nemzetben? Szükség volt erre a parlamenti reformra. Az 1920 : I. tc.-t, ha nincsenek is alaptörvényeink, bizonyos szempontból alaptörvénynek tekintem. Ez a törvény azt mondja, hogy a nemzetgyűlés az állami szuveróni- tás törvényes képviselője. Amikor ennek helyébe lépett az országgyűlés, törvényhozásunk később kifejezte a.zt is, hogy az országgyűlés ennek a nemzeti, állami szuverenitásnak, főhatalomnak a letéteményese. Nem azt kell-e mondanom nekem, aki mint népképviselő, ettől a néptől nyertem mandátumomat és .nem azt kellene-e mondania minden képviselőnek itt a parlamentben, míg ez a törvény törvény, hogy kötelessébenne szülötteket, a berni el evőket őrizni minden vésszel szemben. Ezt az ősi házat, amelyben születtünk, mi sem fogjuk lerombolni. Nem fogjuk lerombolni még akkor sem, ha akármilyen gyönyörű elképzelést vagy gondolati ormát, egy új palotát mutatnak nekünk, nem fogjuk lerombolni, hanem meg fogjuk erősíteni ezt az ősi házat. Nem lerombolni akarjuk, hanem átalakítani, modernizálni (Homonnay Tivadar: Bravó!) és mindazt, amit a jelenlegi élet követel, meg fogjuk tenni, de meg fogjuk tartani magunknak a magunkét. (Helyeslés, taps jobbfelől és a középen.) T. Képviselőház! Beszédem végéhez érkeztem (Halljuk! Halljuk!) és ezért összefoglalom az elmondottakat mégegyszer abban, hogy én ezt a parlamenti reformot, amely a titkosság jegyében a legnagyobb lépést tette, ha visszatekintünk a mi parlamentünk történetére, szükségesnek iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiniiiiiii Kreskai Rádió Service Szakszerűen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-7T Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telefonszám: 303. Május 10—11, Kedd, szerda (Scipió Africanus) 5 16.00 munkás két ókori világvárost épített fel! Előadások kezdete mindkét napon 5. 7 és 9 órakor. gém ennek a parlamentnek szuverenitása felett őrködni, hiszen ebben van a magyar állam léte, (Ügy van, úgy van! Taps a jobboldalon és a középen.) ezt meg kell erősítsem, hiszen ebben él ma a magyar állam kifelé is, befelé is a maga tekintélyével, a maga erejével, ami .van, amit még a Gondviselés meghagyott. Az 1920 : I. te. megírja azt is, hogy az állam fejének, a kormányzó úrnak kötelessége őrködni efelett az alkotmány felett és ő ennek a történelmi hivatásnak eleget is tesz, amikor híven őrködik a magyar alkotmánynak az egésze felett. (Ügy van, úgy van! Nagy taps.) > parlament kötelessége ö eleget tesz ennek a nagy hivatásnak, de nekünk, a parlament tagjainak is eleget kell tennünk kötelességünknek. Azt az ősi házat, melyet számunkra elődeink berendeztek és hatalmas alapokra építettek, úgy, mint minden ősi házat mindenütt, ezt az alkotmányt sem hagyják el azok, akik abban születtek és akik tudják, hogy az minden veszedelemmel szemben, amely őket kívülről, vagy belülről fenyegette, minden világ rengés között hajlékot és menedéket adott. Meg tudta őket, a és időszerűnek tartom. Meggyőződésem szerint ugyanis ez a reform megfelel annak az alkotmányformá- nak, amelyet az 1920 :1. te. írt elő nekünk, amely természetes Folytató - sa a fejlődés során a má rendi orj szággyűléseinknek 9 amely fenntartotta a magyar államot és a magyarságot akkor, amikor más népek megsemmisültek. Én tehát a választójog megalkotásánál is csak arra törekszem, hogy lehetővé tegyem egy ilyen parlament életképességét, jövő fejlődését és ebben és ezzel együtt a magyar nemzet életét. Rendíthetetlen a hitem és nincs semmi olyan forradalomszerű vagy egyéb esemény, amely engem ebben a hitemben meg tudna ingatni, hogy. a magyarságnak gondviselésszerű hivatása volt, ma is van és ha ezt jobban érezzük is és bárennyire félünk is talán ennek a hivatásnak a teljesítésétől, minden magyar embernek ki kell állania, hogy ezt a nehév sort ennek a hivatásnak a súlyát érezze és akkor megmenti nemcsak magát, hanem .megmenti a jövőt is a maga/ számára. (Elomonnay Tivadar És megmenti Európa békéjét!) Én a törvényjavaslatot elfogadom. (Nagy taps a jobboldalon, a középen és a balközépen. A szónokot tömegesen üdvözlik.) Nyíregyházi Kereskedelmi Rt. Iroda: Luther palota. Telefon 3 83. Telep: Alsópázsit 91. Telefon 2-67. PÉCSI kovács szén és retorta faszén elő' nyösen beszerezhető.
