Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)

1938-06-26 / 142. szám

Ára 10 fiitér Nyíregyháza, 1938, junius 26 (Trianon 19.) vi. évfolyam 142 (1567.) szám. * Vasárnap ffitrffmriTgiéi ét kkdóhivatal Bethlen-utce 1. sz. ^'iííi-itukaréki csekkszám: 47.139. Telefónszám: 77. POLITIKA! NAPILAP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Szabolcsban Imrédv beszél... Irta: dr. Nánássy Imre Hogy lehet? Még eddig gyarló tu­domásunk szerint csak a rádió elek­tromossága továbbította Szabolcsba Homérosz részletességével, Vergi­lius játszi könnyedségével, a nem- zetgazdás-z alaposságával, a költő jó­sa, művészi meglátásával megfogal­mazott népigazságait. .. Mégis itt járt, itt beszélt... Xem tomboltak, nem üvöltöttek neki a tömegek, nem zúgott a taps. a halijuk, az úgy van. Nem is ezeknek beszéli, a tömegnek -beszélt, hanem értük beszélt... — Azoknak beszélt. melyek nagyobbak a rádiónál és minden emberi te­remtménynél, bármennyire is ostro­molja az eget, ragadja csodálatra a gyarlóság fiait... Imrédv a szabol­csi sziveknek beszélt... Beszélt hal­kan, finoman, csendesen, ahogy ■ a sziveknek lehet beszélni... És a sza­bolcsi szívek meghallgatták, úgy, ahogy a szabolcsi szívek tudnak meghallgatni... Ha valaha a törté­netíró Szabolcsban kutatni fog, meg akarja látni, hogy Szent István esz­tendejének legszebb napjain mit csi­náltak a szabolcsi magyarok fénv, pompa, ünneplés, dáridó, hiúság nél­kül. szóval a szív, a lélek, az emberi tettek legbensőbb lelki rúgó.i érdek­lik. akkor ha szerencsés lesz, megta­lálja a szabolcsi községek egyik munkás szerződésének befejező so­raiban ez időről keltezve a követke­ző egyszerű sorokat: „Ügylátszik, hogy a magyarok Is­tene mind a munkaadó, mind a mun­kások munkáit megáldotta! Ha ezen termény-mennyiséget magtárba szál­lításig veszély nem éri, akkor a je­len szerződésébe sem tartozó cse­lédjeinek és a jelen szerződést alá­író munkásainak a jelen szerződésbe kikötött munkabéren felül megfelelő részt kíván juttatni, annak bizonysá­gául, hogy Isten áldásából nemcsak a földtulajdonosnak -van része, ha­nem a becsületes munkásnak is! Amikor a Szent István év új kormá­nya a család nagysága szerint fize­tendő családi munkabér behozatalán ésmegesinálásán munkálkodik, hogy véletlenül se legyen a magyar föld­nek olyan szegény vándora, aki csa­ládja nagyságát megbánja, akkor a szabolcsi föld Szent István évi bir- laló.i .is bizonyítani óhajtják, hogy szíveik megértették Isten, a kor­mány rendeltetéseinek irányát és cselekednek tehetségük szerint... — Ennek egyedüli feltétele, hogy a munkások is fokozott, tisztességes, becsületes munkával teljesítsék kö­telességüket, mert Isten nagy áldásá­val szemben haszontalan munkát végezni — becstelenség!“ Hallottam egyszer Imrédyt .vad, de tisztességes, becsületes ellenzéki meggyőződésem idején beszélni. Nem kis, igazi ellenzéki rosszalás szegeződött belőlem feléje... Hiába beszélt azon a nyelven, mely engem országgyűlési képviselő mindig elragad, örökre megköt.. . Jól emlékszem, mikor mondta a pénz-szaporítással szemben, hogv — úgy teszek, mint Odisszeusz, ki ár­bochoz köttette magát, hogy el ne csábuljon a .nimfák mézédes, kedves csalogatására, hogy végcélját, a.z igazi otthont, a családot, az asszonyt őrző Ithaka szigetét mégegyszer megláthassa! — Nem felejtettem el s nem fogom elfelejteni ezen szava­kat soha. Azóta, ha hallom Imrédyt beszélni, látom gond telt, tudatosan mosolygó sápadt barna vagy ha úgy tetszik, kreol arcát, mindig azt hi­szem, hogy úgy érzi, hogy kormá­nyozza a hajót céljai árbocához kö­tözve a magyar Ithaka. a megváltás szigete felé ... Valahányszor elra­gad a költők nyelvén beszélő köz­gazdász. mindig csak a vég, a vég érdekel, mi lesz Imrédy, mi lesz a nemzet sorsa, sikerüi-e, nem-e? Ügy érzem, hogv minden csak akkor si­kerül. ha ezt az önkezeivel céljai ár­bocához kötözött magyar Odisz- szeuszt, hiteiben, reményeiben meg nem csaljuk, meg nem bántjuk, szí­vében, Lelkében el nem keserítjük, mert az ő hite, az ö reménye, egy nemzet reménye, a mi hitünk, a mi reményünk ... Átkristályosodnak tehát régi ellenzéki meggyőződé­seim, de nem tudom feledni elégszer át nem olvasható klasszikus tanul­mányaimat .. . önkéntelenül a két Odisszeusz sorsára csaponganak gvarló agy reflektor aim ... M,i lett az első, a küzdeni, hinni, bízni tudó és az egyéni kívánságokra való haj- lás elől árbochoz kötözött Odisz- szeusz- sorsa, mikor megérkezett vá­gyai Ithakajára, nem ismerte meg senki, sem a vágyott, szerelmetes asszony, sem a barát, a hü cseléd, csa.c lompos kutyája ... Éje szomo­rú sors! Tudj Isten, valahogy úgy érzem, hogv Imrédyt nem fogja ez a szomorú sors érni... A magyar iltbakán őt nemcsak a lompos, de becsületes, hü kutyái fogják megis­merni ... Nem hízelgés, hisz most is bicskával vágnám ki magamból, hanem a szabolcsi szívek idézik ezt a megdönthetetlen meggyőződést bensőmbe! Ahol a szabolcsi szívek így rezo- nálnak az Imrédy-féle célokra, ott ne Féljen és ne aggodalmaskodjon Imrédy Béla... Itt úgy hírlik és az felel meg a valóságnak, hogy a sza­bolcsi birtokosok személy megjelö­lés, hang és újság nélkül sokan cse­lekednek így ... Ezt csak szívek cse- lekedhetik így a szívekkel szemben. Itt egy olyan szívláncolát van kiala­kulóban, melyet nem propagandá­don senki. n!em agitáltak az érdeké­ben sehol és mégis meg van ... Súg­ta az Isten az ő termés áldásaival, súgta ezt az ez: megértő, vágyakat mérsékelni tanító magyar Odisz- szeusz. úgy, ahogy szíveknek lehet i súgni... És az eredmény már kö.z- | okirat-, törvény nélkül, hiúság nélkül, | ünneplés nélkül. Egyszerűen mert í így renddé az, akinek jósága, szere- ) tet:e végtelen ... S Nem hiszem, hogy a tiszántúli néphez igyekvő Imrédenek valaha szebb szavakat lehetne mondani ezen szabolcsi munkaszerződéseknél és a szabolcsi szerződéseknél írásiban ki sem jelentett, de hitványság ter­he alatt írás nélkül is így cselekedő munkaadói kijelentésnél.. . Ha az Isten adott, nekünk is kötelessé­günk adni! Ez legrövidebbéin meg­fogalmazva és megcselekedve! Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nehéz küzdelmekben, szenvedésekben el­szegényedett, tompossá lett hűség- kutyák ismerték fel az Imrédy-célo- kat, hanem a szívek is. Cél elérésnél ez már nemcsak az egyénnek, ha­nem a nemzetnek is elég! Nem sok­nak adatik meg a nem propagandá- zott cél ilven elérése. Ez olvan élet- ■ jutalom, melyet örökké számon tar- j tanak úgy ezen, mint a más vilá- | gon!... Ezért, ezekért .igyekszünk' s né­zünk hittel, bizalommal a vasárnapi első vidéki kormán vbemutatkozóra! Vájjon meglesz-e valósítva és hogy a családi munkabér? Mert az álrno- ; dozó szabolcsi agyak el tudnak kép­zelni egy olyan szabályozást, mely. az ország nagy családjai statiszt.iká­ja szerint törvényesen kötelezi az állandó és idény munkaadókat arra, hogy munkásaik egy meghatározott részét nagycsaládú emberekből al­kalmazzák és ha a szent magánjog ilyeneket nem lát alkalmasnak al­kalmazni, úgy nem lesz belőle sem­mi baj, de a gyermek és családtagok számai szerinti többletfizetést adó­ként kell lefizetni. A tiszántúli agy el tud képzelni egy olyan törvényes lehetőséget, hogy legalább az ínség szerinti létminimumot mentesítik minden köz- és magánvégrehajtás alól, hogy törjön, szakadjon, de ín­ség határán aluli életre senkit sem kényszerítenek. Tiszántúl el tudja képzelni, hogy az országnak teljesí­tett vér és egyéb áldozatánál fogva a most befizetett egy milliárdbó! Tiszántúlt érdeme és a többi or­szágrészhez képest rekonstruálják. Próbálják is meg, mert mint a példa mutatja, az Imrédv Béla-beszédekre a szívek indultak meg Szabolcsban, hát még a cselekedetekre mi lesz itt?! Isten hozta, Isten éltesse és Isten áldja a kormányfőt Tiszántúli és így szabolcsi bemutatkozása al­kalmával! Szívvel fizetünk a szívek­nek és a költő után kívánjuk, hogv addig éljünk, míg a tiszántúli .nép­B nek élünk s szakadjon éltünk azon pillanat j;a, mely ettől elpártolni készt, mert ha így teszünk, a nem­zetnek élünk! Istentiszteletek vezették ke a Szent István évet Ma délelőtt nyitották meg a Szent István-évet a parlament kupolacsar­nokában rendezett ünnepséggel, amelynek keretéiben Horthy Miklós kormányzó, valamint Imrédy Béla miniszter elnök nagyhatású beszédet mondott. A parlamenti ünnepséget istentiszteletek vezették be. Reggel 9 órakor a koronázó főtemplomban szentmise volt, amit Serédy Juszti- nián hercegprímás mutatott be. A szent misén megjelentek a kormány katolikus vallású tagjai, Imrédy Bé­la miniszterelnök vezetésével, meg­jelent József főherceg, a felsőház, a képviselőház nagyszámú képvise­lete. A Kálvin-téri ref. templomban megjelent Mikecz Ödön dr. a kor­mán vzó kép viseletében. Ravasz László püspök méltatta Szent Ist­ván király jelentőségét. Olyan élet­formát adott nemzetének, — mon­dotta — hogy minél magyarabb és minél keresztényebb legye«' minden fia. A Deák-téri ág. h. ev. templom­ban Sztranvavszky Sándor és Remé- nybScbneller Lajos miniszterek je­lentek meg a kormány részéről. Itt Raffay mondott nagy beszédet. A nemzedékek letűnnek, de a nemzet örökéletii. A különböző nemzedé­keknek úgy kell élni ők, hogv a nem­zet örök életét biztosítsák. Ennek az életnek az alapja az egység, a test­vériség, aki ezt bármi okból meg­bontja, a nemzet élete ellen tör. Délelőtt a parlament kupolacsar­nokában a magyar élet előkelő rep­rezentánsainak részvételével impo­záns ünnepség volt. Horthv Miklós kormányzó az ünnepségen klasszi­kus szavakban méltatta Szent Ist­ván király uralkodásának történelmi értékét. A szentistváni gondolat ma is a béke és igazságosság záloga. A történelmi viharok elpusztítására tö­rekedhettek, a nemzet élntakarása mindig életre keltette. Ma Szent István előtt azzal a fogadalommal hódolhatunk, hogy- minden képessé­günket latba vetjük, hogy visszasze­rezzük Szent István országának régi ragyogását. imrédy Béla miniszterein ők költői gondolatokban gazdag beszédében méltatta Szent Istvánban az apos­tolt, a térítőt, az országot kovácsoló erőt, a nemzetformálót, a nevelőt, a láng észt, aki tündöklő csillag a ma­gyar firmamentumon és az új dicső­séget kereső vándorlásunkban meg is találjuk útmutatónak. Lengyelország nem engedi ét a szövik hadsereget ‘ = Varsóban fontos diplomáciai ta­nácskozások során a lengyelek kije­lentették, hogy a szovjet hadseregét semmi esetre sem engedjk át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom