Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)

1938-04-28 / 94. szám

(Trianon 18.) 1938 április hó 28. Szabolcsi hírlap 3. oldal Fényes keretek között ünnepelte Szabolcs társadalma a negyvenéves Bessenyei Kört A Bessenyei Kör negyven éves fennállása alkalmából rendezett kul­turális ünnepségek kiemelkedő moz­zanata volt az a fényes keretek kö­zött lezajló ünnepség, amelyet a rá­dió is közvetített és amelyet a vár­megye dísztermében tartottak meg._ A nagyterem minden talpalatnyi helye megtelt a kultúra iránt érdek­lődő szabolcsiakkal, az egyházak, a hadsereg, a polgári társadalom, a tudományos és irodalmi egyesüle­tek, egyetemek képviselőivel. Ott láttuk báró Feilitzsch Berthold ny. minisztert, . Szabolcs negyven év i előtt voAt főispánját, Kállay Miklós dr. ny. minisztert, a KESz. elnökét, dr. vitéz Jékey Ferenc főispánt, Mi- kecz Dezső dr. udvari tanácsos, Er­dőhegyi Lajos dr. felsőházi tagokat, Borbély Sándor dr. alispánt, Dóm­ján Elek ág. hitv. ev. püspököt, a Move, elnökét, Bányay Jenő nagy­prépost vikáriust, Török Dezső apátkanonok, f öesp eres-plébán őst, Bernstein Béla dr. főrabbit, Paulák János ig. lelkész, kár. kormányfőta­nácsost, Gcrgelyffy András dr., Ná- nássy Imre dr. országgyűlési képvi­selőket, vitéz Lázár Ferenc, dr. Er­dőhegyi Ferenc főszolgabírákat és a vármegyei tisztikar számos tagját, Szohor Pál polgármestert, Vietórisz József dr. főigazgatót, a Kisfaludy Társaság tagját, Czobel Minka köl- tőnöt, a Kisfaludy Társaság tagját, Csikesz Sándor dr.-t, a Tisza István Tudomány Egyetem rektorát, Papp Ferenc dr., Hankiss János egyetemi tanárokat, Faluhelyá Ferenc dr. egy. tanárt, a Pécsi Janus Pannonius Társaság küldöttét, dr. Kuthy Sán­dort, a KESz. főtitkárát, vitéz Put- noky István, vitéz Hunfalvy Artúr ezredeseket, Gulyás Pál köl­tőt, az Ady Társaság 'elnökét, máj­Szőnyeg és függöny nagy választékban tétnyi Kiss Sándor kir. államrendőr­ségi főtanácsost, az áll am rendőrség, a kir. csendőrség parancsnoki ka­rát, vitéz Eötvös Sándor állomáspa- rancsnokot, a honvédtisztikar szá­mos tagját, vitéz Pásztói Artúr szá­zadost, a m. kir. testőrség küldöttét, Aixner Lászlót, a pozsonyi Toldy Kör ügyvezető elnöklét, Streicher Andor dr. szatmári alispánt, a Köl­csey Egyesület elnökét, Téry Tibor dr. kir. törvényszéki, Oláh János dr. kir. ügyészségi elnököt, Bertalan Kálmán dr. egyházifelügyelőt, vitéz Halany, vitéz Fábry csendőrparancs- nokokat, a Bessenyei Kör elnöki ka­rát, titkárságát, a városi tisztikar képviselőit és a társadalmi élet szá­mos kitűnőségét. Telefon 11. sz­Uránia Filmszínház Telefon 11. sz Április 27-28-29. Szerda csütörtök-péntek. Budapesttel egyidöben ! Egy lánynak sikerül... (Tip-Top Follies) | miad há*Lmc ELŐADÁSOK: napon 5-7-9 órakor. m szoborra koszorút helyeztek. Vietó­risz Jó.zsef dr. a Tudományos Aka­démia és a Kisfaludy Társaság, Papp Károly dr. a Csokonai Kör, a deb­receni egyetem, Szohor Pál a Besse­nyei Kör, Aixner László a KESz. nevében. A koszorúzás után kezdődött az impozáns gyűlés, amelyen a Városi Dalárda a Nemzeti Hiszekegyet, majd a Himnuszt adta elő mély áhí­tatot keltő kidolgozásban Jakab Jó­zsef karnagy vezetésével. A dísz- közgyűlést Szobor Pál polgármes­ter, a Bessenyei Kör elnöke nyi­totta meg. A közgyűlés előtt a Bessenyei­Tiszteletadás a volt elnükik előtt Szohor Pál elnöki megnyitójában utak arra a szükségletre, amely 40 esztendővel ezelőtt az akkor alig két évtizedes megyeszékhely társa­dalmában egy kulturális egyesület létesítése érdekében felmerült. Ki kellett tárni a kultúra számára a nádfedeies hajlékok ajtajait is. Nyíregyházén a kultúrának megér­tése könnyen ment. Utalt a magya­rosodás munkájára is, amely a nyír­egyházi tanyavilág népe között a példaadás munkája révén szinte ész­revétlenül. önmagától nyert megol­dást. A Nyírség földjét izzó nem­zeti érzés fűti át s ezért van az, hogy most a jubileum .napján nem kell harcokról és áldozatokról beszélni. A Bessenyei Kör négyévi izéd es történetét szemlélve megállapítja, hogy annak életjelenségei minden­kor a közállapotok függvényei vol­tak. Az első évtized közönséget ne­vel, áldozathozatalra tanít. A máso­dik évtizedben világnagyságokat mutat be a nyíregyházi közönség­nek a Bessenyei Kör. A harmadik korszak a világháború alcltságával függ össze, azonban ebben az idő­ben is jut minden esztendőre egy- egy ragyogó géniusz, akiknek szelle­me visszaemlékeztet a nagy múltra. A negyedik korszakra a gazdasági válság nyomta rá bélyegét, de eb­ben a korszakban indul idegenbe a Bessenyei Kör, amikor felkeresi a fővárosom kívül Miskolc, Debrecen, Sátoraljaújhely, Mátészalka kulturá­lis egyesületeit. Az ötödik évtized küszöbén köte­lességének tartja, hogy elismeréssel hajtsa meg a zászlót a Kör nagyne­vű elnökei előtt, akiknek élén az el­sők elnök, báró Feilitzsch Berthold, Szabolcs vármegye akkori főispánja áll. Sorra követik őt az elnöki szék­ben dr. Mikecz Dezső ny. alispán, felsőházi tag, dr. Kállay Miklós tit­kos tanácsos, ny. földművelésügyi miniszter, dr. Mikecz Ödön igazság­ügy miniszter s dr. Vietórisz József. A volt elnökök előtt való tiszte­K rés kai Rádió Service Szakszerűen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-77. letadás után üdvözli a megjelent' előkelőségeket, a nagyközönséget s megnyitja a díszközgyűlést. Az elnöki megnyitó után nagy figyelemmel hallgatta meg a közön­ség dr. Vietórisz József főigazgató­nak, a Kör jelenlegi elnökének Bes­senyei-ódáját, amelynek formai és tartalmi szépségeit hálás tapssal kö­szönte meg. Az óda elhangzása után a Városi Dalegylet a Magyar Hiszekegyet énekelte el a felállással tiszteletet tevő közönség előtt, majd1 nagy fi­gyelem között emelkedett szólásra dr. Kállay Miklós ny. földművelés- ügyi miniszter, a Kör egykori el­nöke, hogy elmondja ünnepi be­szédét. Katlay Miklós ünnepi beszéde HUNGIRII FILMSZÍNHÁZ EmNR: Várlej FfaSiMz Telefonsán? : 503, v Április 27-28-25#. Szerda, csütörtök, péntek VICTOR FRANCÉN világhírű francia színművész legújabb, legszebb alakítása TŰZ! Előadások mindhárom napon 5, 7 és 9 érakor. Nincs szándékában, — mondotta — hogy Bessenyei György értékét az országos keretek közül kiemelje, azonban, azt hiszi, hogy a róla való megemlékezést mégis itthonról kell kezdenie. Ennek a vármegyének a szülötte volt Bessenyei, innen in­dult el nyugatra, hogy kultúrát ke­ressen és ide tért Ússza. Nem is in­dulhatott volna el Bessenyei más helyről, mint lenen. S ha mégis más­honnan kellett volna elindulnia, nem lett volna munkásságának olyan eredménye, mint amilyen így volt. A Dunántúl a nyugati bultúrhatá­sok alatt állott. Ez a vidék nem termelhette volna ki azt a gondola­tot, amelyet Bessenyei hozott haza. Erdélyi sem lehetett volna 'Besse­nyei, ment Erdély különállásában nem volt alkalmas arra, hogy a fran­cia k uiltű r t örek vésekniek 'Magyar­országon való egyetemes hirdetője legyen. Az Alföld még nem heverte ki a török megszállást. Itt .igazán szükség volt a megújító szellemre s itt találkozott valóban. Debrecen .és Sárospatak táján a nyugati szel­lemmé] a magyarság szelleme. Eb­ben a találkozásiban pedig Besse­nyei lett a győztes. A nemzeti szel­lem győzött Besenyeiben, mert nem hajtotta Bessenyeit igájába a világ meglátása, a nagyvilági élet szemlé­lete s nem tette kétségessé egy percre sem Bessenyei magyarságát. Bessenyei korának gazdasági vál­ságáról szólva, rámutatott arra, hogy csak a Dunántúlon jelentke­zett a gazdasági jólétnek a nyoma. Magyarország többi része a .másifőr- szúzados török hódoltság és harc során kiesett a nyugati kultúrával való kapcsolatból. Valahogyan olyan lehetett Bessenyei számára Voltaire szellemével való találkozása, mintha ma egy ázsiai pusztalakó repülő­gépet vagy rádiót látna. Azonban Bessenyeinek szellemi kiválóságát éppen az mutatja, hogy nem futa­iegSijsÄSß'; » modott meg Voltaire szellemi nagy­sága elől, otthonos lett abban a szel­lemben, amely akkor nyugat kultú­ráját jelentette. Bessenyei történelmi szerepe és értéke azonban akkor kezdődött, amikor visszatért s szellemét' itthon sugároztatta szét. A .magyar szellemnek át keld ven­nie az új gond óla tokát, de az új gon­dolatoknak a magyar szellemhez kell idomúiniok. Ne a magyar já­ruljon. az idegen eszméhez, ne aláz­za meg magát a magyar, a szellem­Székrekedés a vért beszennyezi. Ennek következményei: émelygés, fej- ét deréktájié és mát bajok. Ilyenkor önnek Is nek kell hozzásimulnia minden idő­beni a magyar élethez. Bessenyei ennek igazságát meglátta. Szent István szelleme, Szent Lász­ló korának lovagszelleme, az An­jouk hübérrendszere, Mátyás rene­szánsza s a reformáció is mind .cin­nek az átalakító folyamatnak voltak a kifejezői. Valahányszor az idegen hatásokat átvettük, mindig egy más rendet építettünk ki s az .eszme­áramlatokat a magyarság lelkivilá­gához alakítottuk. Besenyői volt a nyugatos eszme- áramlatnak az első hirdetője. De Bessenyei nyugatossága egészen más volt, mint a háborút közvetilé­nül: megelőző és azt követő myuga- tosok iránya. Bessenyei célja az volt, hogy az idegien eszmét .ma­gyarrá formálja s ne csak gáncsolja, gúnyolja azt, ami magyar. Szellemi forradalmár és reformpolitikus volt, de a.z irigységet kizárta fegyver­tárából. Szociális gondolkodása egé­szen modern volt s ennek bizony-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom