Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)
1938-03-31 / 72. szám
(Trianon 18.) 1938 március 31. 'íz&X-'V&Imi timt oust u i cLSmí t^cvté-crt! IV.PROHÁSZKA O.-U.Ö. VI.TER£Z”KRT. 8- 6YÄR BUDAPEST, XI.LENKE-UT 117 Kardos István az siti elfiiir|sszlfi|e a SziekiBfl karsskadelml Iskila Isnréaek Megírta a Njriryidék-Szabolcsi Hírlap, hogy a nyíregyházi felsőkereskedelmi iskolát Széchenyi István grófról nevezik el. Margócsy Emil c. főigazgató ezzel kapcsolatban felhívta figyelmünket arra, hogy az iskolának a legnagyobb magyarról való elnevezése már 1925-ben felmerült a városi közgyűlésen, Akkor a százéves fennállásának ünaepi tervezései között foglalkozott a közgyűlés az elnevezés gondolatával, amelyet Kard s István kultvrtanács- nők, a minden szép és jó eszme lelkes barátja formált indítványba. A javaslatot nagy örömmel fopdta annak idején a Bencs Kálmán kir. kormányfötanácsos elnökletével tárgyaló képviselőtestület. A terv azonban most vált csak szép valósággá az egész város örömére. Tavaszi gyürbatetien férfi nyakkendők P 0 98 Csak amíg a készlet tart! Tegnap a főispán kezébe letették az esküi a nyíregyházi államosított városi számvevik Tirös Pál siámmdségl fitaaácm lelt A hivatalos lap keddi száma közölte az államosított városi számve- v ős egeknél történt kinevezéseiket. A belügyiminiszter Nvir egyháza város föszámvevőjét, Tőrös Pált, városi számvevőségi főtanácsossá nevezte ki. Ugyancsak kinevelte Szántó József számvevőt városi számvevőségi tanácsossá, Nagy Gyula és Maár Mihály a Iszá.mv evőket városi számvizsgálókká és Joó Károly alszámvevőt városi számellenőrré. A kinevezés tegnap érkezett meg Nyíregyházára és az újonnan kinevezett számvevőségi tisztviselők délután 3 órakor már le is tették a hivatali esküt vitéz dr. Jékey Ferenc főispán kezébe. Az ünnepélyes eskütétel a főispán hivatalos helyiségében folyt le. Az eskü szövegét dr. Benyó Bertalan tb. szolgabíró, főis- pánd titkár olvasta elő. A kinevezések városszerte osztatlan örömet keltettek. Tőrös Pál, valamint többi kinevezett munkatársai minden időben a legnagyobb hozzáértéssel és a város iránti szeretettel intézték a sokszor nehéz feladatot képező városi háztartási ügyeket és különösen Tőrös Pálnak van .nagyrésze abban, hogy Nyíregyháza kuszáit anyagi pénzügyei rendeződtek. A városi számvevőség április elsejével végleg megszűnik és az, mint a város mellé beosztott állami számvevőség működik tovább. Reméljük, hogy a régi, kipróbált, minden idejüket és munkabírásukat a város ügyeinek szentelő volt városi tisztviselők továbbra A jelenlegi állomáshelyükön, Nyíregyházán maradnak, mert a kinevezés egyelőre még nem közli a kinevezettek szolgálati helyeit. Rajtik Miklós tanácsnok cikke a lirigkalalikK pSspiki szikhely kérdéséről Raj tik Miklós városi tanácsnok érdekes és minden adatával meggyőző erővel ható cikket írt a Gö- rögkatolik'us Szemlében a hajdúdorogi püspökség elhelyezésének kérdéséről. A cikk döntő súllyal esik latba annak mérlegelésénél, hogy egyáltalán lehet-e a püspöki székhely kérdésében másról szó. mint a Nyírség fővárosáról. Az érdekes és értékes fejtegetést tartalmazó cikk a következő: Még fel sem ocsúdtunk főpászto- runk elhalálozása miatt bekövetkezett m'ély. fájdalmunkból, máris felvetődött a székhely-kérdés, hogy a görögkatolikusokat, mint negyedszázaddal azelőtt pártokra bontsa. Nem tettek jó szolgálatot azok, akik ezt a kérdést ismét felvetették, mert a széthúzás csak árt a görögkatolikusok ügyének, de meg a székhely-kérdést magasabb nézőpontból és nem a lokálpatriotizmus szemszögéből kell nézni. Ha tárgyilagosak akarunk maradni, meg kell állapítanunk, mi volt az oka annak, bogy az egyházmegye székhelye Nyíregyháza lett s miért mellőzték már akkoriban a székhely kijelölésekor az egyházmegye megszervezésénél kétségtelenül nagy érdemeket szerzett Hajdú dór ogot s íennállanak azok az okok, amelyek Nyíregyházának püspöki székhellyé való kijelölését eredményezték. Hogy azokat az okokat megismerhessük, amik a székhely-kérdésnél döntőek voltak, ismernünk kell a székhely-kérdés történetét. A görögkatoliikusság szellemi vezérei akkoriban Szabó Jenő főrendiT&&SW üRftM FILMSZÍNHÁZ Telelonszám 11. ▼ Március 30 31, Április 1. Szerdától péntekig Budapesttel egyidóben ! Hindu síremlék 5 A néma filmek legnagyobb sikere uj hangos feldolgozástan. íz ausztriai események híradója A film rendkívüli terjedelmére való tekintettel az előadások Figyelem! 3!43, 3i46 és 3|49 órakor kezdődnek. házi tag és Melles Emil apátplébános voltak; egyiküket sem fűzték különös érzelmek egyik kiválasztott helyhez sem s így véleményük pártatlan volt. Szabó Jenő a székhely- kérdésről írott cikkében kulturális szempontból másodsorban (első helyen ebből a szempontból Debrecent tartotta), de központi fekvésénél elsősorban tartotta alkalmasnak püspöki székhelyül Nyíregyházát. — Ugyanez volt Melles Emil álláspontja is. De nem lehetett elfogultsággal vádolni Borsod, Szatmár vármegyék és több törvényhatóság bizottságának a székhely-kérdésben Nyíregyháza melletti állásfoglalását. De nem lehet állítani azt sem, hogy a munkácsi egyházmegyéből 64 egyházközség közül 48 felsőbb nyomásra foglalt állást Nyíregyháza mellett, mert ez az állásfoglalás olyan időben történt, amikor a püspök személye ismeretlen volt. Budapest, Debrecen, Szatmár, Nagykároly, Sátoraljaújhely egyházközségei is minden befolyástól mentesen foglaltak állást Nyíregyháza mellett. Nem akarom Miklósi István főpásztorunk beszédének azon részét idézni, amit a székhely-kérdésről mondott 1914 március 29-én Debrecenben az őt üdvözlő töhbszázas küldöttség előtt, pedig ez a beszéd a „Nyirvidók“ 1914 április 2-iiiki számában szóról szóra jelent meg, hanem ehelyett idézem a könnyen ellenőrizhető 1914 szeptember 19-iki „pásztorlevelének“ a következő részét: „A székhely-kérdés egyházmegyém papságának — mondhatni — egyértelmű óhajához képest, a magas államkormány jóakaraté hozzá- ■BBRSBBlSBHnHnHflinHHBHns A szabülcsmsgyeiek Budapestéi a Metropokban találkoznak, Rákóczi ut 50 Pompás uj kávéháza, János-vitéz sörözője, gyönyörű télikertje a főváros látványossága. Olcsó, kényelmes szobák, előnyös penzióárak. Cigány szegedi Farkas Jóska, Jazz-tánc Virány swing orchestra. Próbája meg egyszer ön is a METROPOLE-t. járulásával, már f. évi március 21-én szerencsés megoldást nyert: amely napon gróf Tisza István kormányelnök úr és Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őn a g y mél t ő s á g a ik. k a 1 sz érnél y esen folytatott tárgyalásunkon abban állapodtunk meg, hogy a hajdúdorogi p üsp öks ég N y i regyháza vá rosáb an vesse meg székhelyet. Nyíregyháza városának az egyházmegyére nézve központi fekvése, vasúti előnyös összeköttetései, lendületes fejlődése, jó vize, egészséges levegője, nemes s kulturális haladás iránt kiválóan fogékony polgárságának odatelepítésünkkel szemben tanúsított határtalan lelkesedése: szinte predesztinálják e várost püspökségünk székhelyéül.“ Ez volt boldog emlékű püspökünk beköszöntője s ezen nézetét nem •változtatta meg soha és ha a halál el nem szólítja közülünk, püspökké szentelésének 25. évfordulójára szánt adományával a nyíregyházi templom 'bővítésének terve is megoldást nyert volna és akkor nem mondhatták volna, hogy „zsellér az ecclé- sia házában“. Ha így az előzményeket ismerjük, akkor megállapíthatjuk, hogy 25 évvel ezelőtt a székbe!ykérdést a következő tényezők döntötték cl: 1. központi fekvés, 2. jó vasúti ösz- szeköttetés, 3. kulturális szempont, 4. fejlődési lehetőség. Nézzük már most, mit hoznak fel ezekből Hajdúdorog mellett? Figyelmesen olvastam a székhel y-kérdlés- ben Hajdúdorog mellett ál 1 ás tifog- laló cikkeket, azonban meg kell mondanom, hogy a fentebb feltüntetett indító okok egyikére sent hivatkoztak, de nem is hivatkozhattak a cikkírók, mert a központi fekvést, a jó vasúti összeköttetést, a kulturális fölényt és a fejlődési lehetőséget m.i még kevésbé lehet elvitatni Nyíregyházától, mint 25 évvel ezelőtt. Az 1930. évi népszámlálásról 1932. évben kiadott könyv szerint: „a görögkatolikusok zöme Szabolcs, Ung, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Abauj-Torna, Hajdú, Borsod, Gő- mör és Kishont és Bihar vármegyék Összefüggő területein, továbbá a fővárosban helyezkedik el. „Ha most még ehhez hozá vessz ük azt, hogy a görögkatolikus lakosság száma az 1930. évi népszámlálás adatai szeK rés kai Rádió Service TOMPA MIHÁLY UTCA *. 9*akM»rfl«a javít, mod«e*i*áL TELEFON 7-77. Szolgálat kétó estig luieuui FILMSZÍNHÁZ Ezftótt: VíroH FHsnfniiá? Telefoszám : 508 v Március 30-31, Április 1. Szerdától péntekig Budapesttel egyidöbe»! Hindu síremlék A néma filmek legnagyobb sikeje aj hengoi feldolgozásba«. Az ausztriai események híradója I PiflVQlom T A hím rendkívüli terjedelmére való riyJCICllI i tekintettel az előadáson \4, y és ‘L10 dakor kezdődnek,
