Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-18 / 13. szám

(Trianon 18.) 1938 január hó 18. SZaj BOlcsi hirläP í 153111 3. oldal Hit köszönhetnek a románok a magyar református egyháznak? Iiyc n címen tart előadást dr. Révész Énre debreceni egyetemi Lná , a városunkban is általánosan ismert és szereiéit nagy tudásu előadó 19 én a Kálvineum januári „szerda délután­ján. Ma a kiélezett nemzetiségi törek- vé.ek idején, nem érdemtelen visz- szatekinteni a múltba és mélyebben belenézni a jelen életének sok szín­ben kavargó forgatagába, hogy meg bizható vezető segítségével megke­ressük azokat a kapcsolódási pon­tokat, melyek bennünket a legna gyobb utódállam n pével, a román sággal, bizonyos kuiturértékek ío- vábbpiántáiása révén egymás mellé álli anak. Dr Révé;z|Imre ezen a téren mélyreható egyéni kutatásokat vég“ zett, léhát nála hivaíoltabb vezetőt alig kereshetnénk magunknak. Min­den remény meglehet reá, hogy akik meghallgatják, nagy lelki meggaz­dagodással távoznak majd el elő­adásáról. Az előadás a Kálvineum tornater­mében d. u. 5 órakor kezdődik. Be lépődij nincs. Minden érdeklődőt szeretettel hiv és vár a Kálvineum vezetősége, 22-én lesz a dísz- táborozás Múlt számunkban hírt adtunk, hogy a nyíregyházi Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók „Szabolcs vezér“ B. E. január 22-én. .szombaton ren­dezi meg hagyományos dísztá'boro- zásá't a Korona-szálló termeiben. Az a széles körökben megnyilvánuló ér­deklődés, amely a baj társak által rendezendő dísztáborozás iránt mu­tatkozik, egy minden tekintetben nagy sikerre számottartó estet sej­tet- magáiban s amint az előjelek mu­tatják, az idei dísztáborozás ötle­tekben, leleményességben, sikerben és jó hangulatiban gazdagabbnak ígérkezik az előző évieknél. A korosabb és ifjabb nemzedék ad találkozót ezen est keretében egymásnak, hogy megértő 'baráti légköriben kicseréljék gondolataikat, érzésben közelebb kerüljenek egy­máshoz. Bizonyítéka kíván lenni ez a dísztáborozás annak a nagyjelen­tőségű ténynek, hogy napjainkban korosok és fiatalok nemzedékének csakis összefogva, egymást támo­gatva, .vállvetett munkával kell résztvennie a nemzeti célok szolgá­latában. Ilyen szellemben fog lezaj­lani a dísztáborozás offidális része, amelyet gaud hím és hajnalig tartó tánc fog követni. A műsor részletes ismertetésére még visszatérünk. A díszes kiállítású meghívók szét­küldése, in yom da technikai okok miatt csak ma kezdődött meg. — Meghívókat az Egyesület 'hivatalos helyiségében (Luther-utca 13. sz.) le­het igényelni délután 5—7 óráig. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyekről igen ajánlatos előre gon­doskodni. Jegyei ővét élezések dél­előtt 9—12 óráig az Újságból than esziközlendők. A zenét városunk el­ismerten kitűnő Körmendy jazz­együttes e szolgáltatja, amely ez al­kalomra neves tővárősi szakszóié- nost fog lehozatni. A.z Izr, Nőegylet je Imezesbálja a tradiciózus siker jegyében zajlott le. A bálterembe sürü egymásután érkezett a közönség, meri mindenki érezte, hogy a mai Ínséges nehéz időkben, ki kell vennie a részét azok­ból a megmozdulásokból, amelyek a szegényeknek, az Ínségeseknek a sorsát vannak hivatva rnegkönnyi teni. A nagyszámú közönség sorai­ban ott láttuk Szohor Pál polgár- mestert a feleségével, a társjőtékony- sági egyesületek a vezetőit, tisztikar több tagját, társadalmi és gazdasági éle.ünk számos kiválóságát. Tíz óra után kezdődött a jelme­zes felvonulás, amelyet magyar ru. hás kis gyermekpár vezetett be. Tarka szinpompis tabló, ötl.tes jel­mezek és á'arcok tették érdekessé és felejthetetlenné az estét. A feivonu lás után felhangzott a bált nyitó csárdás és megkezdődött a tánc, amely a kora hajnali órákig tartott. A nagy körültekintéssel megrende­zett bál sikeréért a Nőegylet agilis vezetőségét illeti az elismerés. A társadalmi jótékonyság sokszor színpadias és hatásvadászó — mondana dr. Grünspan Armin a jótékonyság és koldus kérdésről tartott előadásában Rendkívül érdekes előadás kere­tében ismentette a napokban dr. Grünspanm Ármin ügyvéd, a sokat vitatott és táléin soha aktuálisabb problémáit: a jótékonyság és koldus- kérdést. Az előadás éles meglátás­sal és a kérdés alapos ismeretével mutatott rá ennek a nagyjelentősé­gű társadalmi és szociális kérdésnek a gyakorlati tapasztalataira, aminek alkalmazását ma már semmiféle kul- túrközösség sem nélkülözheti, ame­lyek könnyen kiegyenlíthetik a gazdasági diszharmóniákat és elsi­mítják a társadalmi súrlódásokat. Az előadó rendkívül érdekesen mutatott rá a jótékonysági rend- > szer mibenlétére, amely a világné­zeti szempontból így határozható meg. Az optimista szerint: Szívbe­vésett erkölcsi parancs, emberi szo­lidaritás. A pesszimista szerint: A társadalom telibe, a civilizáció és minden haladás kerékkötője, az ön­magától szüntelen rettegő társada­lom passzív védőiegyvexe, a forron­gó indulatok és elégedetlenségből származó veszélyek biztosítéki sze­lepe. A cinikusak epéskedése sze­rint: a társadalom gyógyíthatatlan betegségeinek narkózisa. Objektív szempontból talán, az közelíti meg legjobban az igazságot, hogy a jóté- kon'-ság társadalmi feladat, amely­nek megoldása vagy legalább is an­nak megkísérlése a társadalomnak önös érdekből is kötelessége, mert ■anélkül egyetlen .emberi közösség sem érezheti magát biztonságban. A jótékonyság problémája olyan régi, mint maga az emberiség. A szegénység és az ezzel járó nyo­morúság miniden idők társadalmá­nak velejárója, a társadalommá szer­vezett emberi közösség állandó kí­sérő jelensége. Ha már most azt ku­tatjuk, a jótékonyság mikor közelíti meg a tökéletest, röviden úgy fog­lalhatjuk össze, ha logikailag, lélek tanilag és emberi szolidaritás tekin­tetéiben teljesen kifogástalan. A társadalmi jótékonyság sok­szor színpadias és hatásvadászó, ezért van az, hogy ezekből a szá.v- nélikül.i, de látszat-társadalmi akciók­ból a segély tkér ők ábrándulnak ki a legjobban. A jótékonyságot szívvel és bölcsességgel kell szabályozni, amelynek alapvető tana, hogy mind- ———mm nyájunk kötelessége a támogatásra szorulót tehetségünkhöz mérten tá­mogatni. A jótékonyság nagy hátránya, az egyenlőtlen költségmegosztás. Sú­lyos hiba, hogy a társadalmi jóté­konyság1 terheit csak kevesen vise­lik és igen sokan vannak, akik még aránylagos áldozatot sem hoz­nak. így azután a jótékonyság egy­részt 0 jóság és lelkiismeretesség bün­tetéspénze, másrészt az önzés és a fogyatékos érzés prémiuma. Az egyházak és hatóságok jóté­konysági szervezetei mellett a mai gazdasági rendszer az egyéni jóté­konyságot nem nélkülözheti, már csak azért sem, mert a közjótékony­ság nem mozgékony, rendszerint bürokratikus és mindig csak a nyo­mor enyhítésére és nem a .megelőzé­sére irányul. Grünspann dr. rendkívül érdekes fejtegetése során rámutatott a kol- dúsprobléma rendezésének nehézsé­gére, — Bátran elmondhatjuk, bogy a koldúskérdés a társadalom könny- csatornája, amelyeken keresztül az anyagi szenvedésektől gyötört tár­sadalom legkeserübb könnyei gör­dülnek az emberiség arcába. De amint sóba senkinek eszébe nem jutna embertársának fájdalmát ak­ként enyhíteni, hogy könnycsatorná­ját mesterségesen elzárja, akként a kold'úsfcérdést, ezt az emberiségnek időtlen idők óta fennmaradt nyúlt sebét s minden emberi közösség szűnni nem akaró lelkáismeretfurda- lássá erősödött problémáját soha semmiféle rendszerrel igazán meg­oldani nem Lehetséges. A koldús­kérdés minden emberi közösség egyik legszuibjektívehb kérdése. De éppen azért, mivel az adakozás mindkét oldalról főképpen érzelmi m otívumokkal t éli t e tt, iMyrrtartorivn i f-i az objektív törvényhozás nem bír a kérdéssel megbirkózni. bármennyire is jóindulat nyilvánul­jon meg szándékában. így a legjobb indulat vezette a hatóságokat a leg­utóbbi koldúsrendezésnél is, hiszen segíteni akart az elesetteken, ugyan­akkor a társadalmat meg akarta szabadítani a zaklatástól. Hogy azonban a legnemesebb elgondolá­sokkal teli intenció sem hozta meg a kívánt eredményt, az már a társa­dalom és az egyének hibájából ered. Az adakozásnak ugyanis leglé­nyegesebb indító oka a szánalom. Ennek a szán a lom ér zésnek közvet­lennek kell lennie, mert mint a Nor­ma-gyűjtések is igazolják, az ember- társiaimk iránt érzett részvét a távol­sággal csökken. A koldus közvetlen panasza, kérése, szánalmas jajszava adakozásra késztet, míg a távoli sorsüldözött embertársaink helyzete sajnálatra indít anélkül, hogy a szá­nalom kővetkező fázisára, a segítés­re sor kerülne. Ez az oka annak, hogy a társadalom a koldust, akit a /hatóság vett oltalmába s közvetett úton kívánja a társadé lom általi meg- segíittetni, általános és személytelen jótékonysági szimbólumnak tekinti az adakozó, akinek a kirótt vagy .elvállalt járandóságot a közvetlen szánalom érzése nélkül, egv összeg­ben, tehát terhesebben kell lerónia. Hiányzik tehát a közvetített koldus- pénz fizetéséből a lélek, amely nél­kül az emberekből áldozatot, legke­vésbé anyagi áldozatot tartósan vár­ni nem lehet. — Felvetődik tehát a kérdés: hogy mi és hol a megoldás, mert hisz nem fér kétség ahhoz, hogy a koldulás az adakozástól függetlenül is terhet jelent az adakozónak. Saj­fHUKmoa ™ fURRMIR ; filmszínház 2 TELEFON tt SZ, Január 17-18 Hétfő, kedd Budapesttel egyidőbe i! Egy leány elindul... Zilahy Lajos „Urilány‘‘ cimü hatalmas si­kert aratott vígjátékinak filmváltozata. — Előadások : Hétköznapon 3-5-7 és 9 óra előtt 2 10 percei. * « HUNGÁRIA FILMSZÍNHÁZ Ez&íőtt: Városi Filmszínház Teleíoszám : 503. Január 17-18. Hétfő.'kedd Budapesttel egyidőben! Egy leány elindul... Zilahy Lajos „Urilány“ ciinő hatalmas si­kert aratott vígjátékinak filmváltozata. — V Előadások : Hétköznapon 3-5-7 és 9 óra után 15 perccel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom