Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-13 / 9. szám

Ara 10 filler Nyíregyháza, 1938. január 13 (Trianon 18.) VI évfolyam 9 (1439.) szám. * Csütörtök .»íoSríy: Sxerkesztöség és kiadóhivatal Bethlen-uíca 1. sz. Pöfiíatakaréki csekkszám: 47.139. Telei ónszám: 77. * POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Magyarország erőforrásai j | kormányzó liiliyefiíSlál! Útja Budapestien tanácskozások foly­nak. pohárköszöntök hangzanak el és az osztrák-olasz-magyar szellem csssz elfogásának nagyszerű tényei bontakoznak ki. Kétségtelen, hogv a harmonikus együtt működés további erősödéséből a magyar jövő szem­pontjából is sokat remélhetünk. A történelemben azonban nem úgy ala­kulnak a dolgok, ahogyan a minden­napi életet élő egyén szeretné. Van­nak sokan, akik türelmetlenül fogad­jak minden tanácskozást, mert sze­rintük csak az volna az eredmény, am: kézzelfogható volna. Ez a kö­zönség külpolitikai tájékozatlanságra vall, aminek viszont nem a magyar közönség az oka, hanem az a múlt, amelyben magyar külpolitika nem is volt. De meg kell gondolnia a re­ménykedésben csalódottaknak, hogy a helyzet állandóan érik. Erre vall az a könyv is, amely most jelent meg olasz nyelven. A könyv címe: „Ungheria la grande mutilata“, — Magyarország, a nagy megcsonkí­tott. Szerzőije Gino Cu ehet ti, a ne­ves olasz újságíró, aki ötszáz olda­lon foglalkozik Magyarország tragi­kus megcsonkításával és bátor han­gon tör lándízsát mellettünk. Nem­csak azt követeli, hogy csatolják vissza az idegen uralom alá hajtott embereket, hanem azt követelj, hogy adják vissza az erőforrásokat je­> A Lengyel köztársaság elnöke feb- ] ruárra Horthy Miklós kormányzót ] vendégül látja vadászaton. A lengyel • sajtó nagy örömmel fogadja a kor- ! mám-zó látogatásának hírét. A Ga- | zetta Polska ezzel kapcsolatosan utal arra a több évszázados meleg kapcsolatra, amely a két nemzet között fennállott. Nagy .megelége­déssel ír a kormányzó útjáról az osztrák sajtó is. Ma délután szevaiezik meg a hármas találkozó jegyzőkönyvét A Magyarországon időző olasz és osztrák államiférfiaik ma délelőtt Vi­se grádra utaztak, ahol vadászaton vesznek részt. Délután térnek visz- sza. Délután történik a tanácskozá­sokról felvett jegyzőkönyvek meg­szövegezése és a hivatalos jelentés kiadása. Este az Opera díszelőadá­sán vesznek részt, utána pedig az Ausztria-bálra mentnek. Este az olasz követség ad tisztele­tükre ebédet. A bálból az államfér­fiak egyenesen a pályaudvarra haj­tatnak, ahol hálókocsi vár reájuk. Hivatalos búcsúztatás ilyenfor­mán nem is lesz. fi budapesti tanácskozás nagy pHüifeaf siker! jeles Schuschnigg kancellár és Schmidt külügyi államtitkár nagy megelége­déssel nyilatkozott a Reichspost bu­dapesti tudósítója előtt a budapesti tanácskozáson elért eredményekről. A kancellár kijelentette, hogy nem akar elébevágni a hivatalos jelentés­nek, de annyit máris megállapíthat, hogy a római jegyzőkönyvet aláíró államok politikai naptárában igen nevezetes napot jelent 1938 január hó 11-ike. Mussolini lapja, a Popoio di Roma azt írja, hogy az az egyezmény, amelynek következménye volt a .bu­dapesti értekezlet is, a három állam közötti teljes összhangról győzi \ meg a szemlélőt. A tegnapi pohárkö­szöntők pedig bizonyságot tettek arról, hogy a budapesti tanácskozá­sokon nemcsak azokra a kérdésekre terjeszkedtek ki, amelyeket a római jegyzőkönyv aláírásakor állapítottak meg, hanem más igen fontos kérdé­sekre is. Romániában tilos a magyar felirat íemtő területeket is. ,,Ha igazságot akarnak szolgáltat­ni Magya r országnak, akkor nem elég visszacsatolni az országhoz azt a négymillió magyart, akit a trianoni szerződésben egyetlen tollvonással elszakítottak az anyaországtól, ha­nem vissza kell adni Magyarország­nak azokat az erőiforrásokat is, ame­lyek életének és gazdagságának s jö­vő fejlődésének előfeltételei. Nem­csak Magyarország jövője, hanem az egész Duna-vidék boldogulása függ a magyar kérdés megoldásától. Mindaddig, míg a diplomáciai tár­gyalóasztal mellett el nem ismerik a Magyarország ellen elkövetett igaz­ságtalanságokat, nem lehat igazi és tartós béke Közép-Európában.“ Cuchctti emlékeztet arra, hogy Mussolini volt az, aki a magyar kér­désre elsőnek: felhívta a világ figyel­mét, majd ismerteti Magyarorszáig ■történelmi múltját és a nyugati civi­lizáció védőimében vívott harcait, •azután pedig így ír: „Nincs kizárva, bofjy Magyarországra vár az a fel­A kolozsvári rendőrfőnök a lapok tudósítói előtt nagy meglepetésének adott kifejezést afelett, hogy a ki­sebbségi újságírók a magyar cégfel­iratok mellett foglaltak állást. Sze­rinte az a feltűnő, hogy Kolozsvá­rott még egyáltalában található ma­gyar cégfelirat. Az országos magyar párt ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az 1919. évi alkotmány kimondja azt, hogy a kereskedelmi, magán és felékezeti életben anyanyelviét min­dönki szabadon használhatja. Nem­csak nemzetközi jog, hanem a ro­mán alkotmány is biztosítja a ki­adat is, hogy megvédje Európát a ■bolseviki veszedelemtől. Már csak azért is feltétlenül szükség van arra, hogy Magyarország minél erősebb és függetlenebb hatalom legyein“. Ez a hang a józan felismerés és értékelés rég áhított .hangja. Bizo­nyos, hogy nemcsak a publicisztika lelkesedése ez a magyar ügyért, ha­nem ez a legbelsőbb meggyőződése seb bségeknek ezt a jogát. Megemlítik azt is, hogy egyébként g is a magyar cégfeliratok ügye a | Népszövetség előtt áll, erről tehát jj egyelőre korai volna beszélni, mint végérvényesen elintézett dologról. Rí Igfist román állampolgár Több bukaresti lap megírja, hogv az állampolgárságok felülvizsgálása a Maré esc u-fél'e törvény alapján tör­ténik meg. E törvény alapján csak az lehet romáin állampolgár, aki 1918 előtt legalább 5 évig lakott a román állam jelenlegi területének bármelyik részén. magának a hivatalos Olaszország­nak is, amelynek feltétlenül ’érdeke a Duna-völgy erős, sziklákemény Magyarországa. Az erőt az elrabolt í területek kincsei adhatják részben vissza, nagyigyá azonban e termé­szeti kincseket még visszaadásuk esetén is csak fiaink szent akarata teheti. Japáft tovább folytatja s fsstíjargínt A tegnapi császári tanácskozáson elhatározta a japán kormány, hogy tovább folytatja a hadjáratot Kína ellen. Megállapodtak azonban abban is, hogy nem üzennek hadat Kíná­nak. A császári tanács kimondotta azt is, hogy csak január közepén lépteti életbe az erélyesebb rendsza­bályokat Kínáival szemben, a/bban a reményben, hogy Csangkaisek is meggondolja a dolgot 9 elfogadja Japán feltételeit. A császári értekezlet határozata nagy izgalmat keltett Angliában, mert most már valószínűnek tart­ják, hogy a japánok rövidesen el­foglalják Hongkongot, ahol nagy- mennyiségű lőszer és hadiszer -van felhalmozva. A Daily Herald szerint Anglia megkezdte védelmi berendezkedését s a Jóreménység fokot védelmi álla­potba helyezte, hogy a keleti vizek­kel való kapcsolatát ezzel is bizto­sítsa arra az esetre, ha talán a Szuezi csatornán a szabad közlekedésben akadályok merülnének fel. fi spanyol gpüMncsek árverése A Samt and erb öl és Asturiából el­hurcolt műkincseket most árverezik a párisi spanyol köztársasági követ­ségen. fi szovjet háborús készülődése Rigai jelentés szerint Sztálin a hadsereg vezetőivel bizalmas tanács­kozást folytatott. Hír szerint ez a tanácskozás a távolkeleti esemé­nyekkel áll összefüggésben. Szibé­riában a szovjet óriási mennyiségű hadianyagot halmozott fel, a,mi an­nak a jele, hogy a szovjet a tavasz folyamán meg akarja indítani a há­borút Japán ellen. Földrengés Japánban az éjszaka földrengés volt. A rengés 20 percen át tartott. A földrengés főfészke Osakától nyu­gatra 70 mérföldnyire volt. Qsziáiys&rsiáték Az Osztálysorsjáték mai húzásán a következő nagyobb nyereménye­ket sorsolták ki: 20.000 pengőt nyert: 2154. 10.000 pengőt nyert: 4796, 29783, 37400. 4000 pengőt nyert: 72610. 2000 pengőt nyert: 40294, 67461. 1000 pengőt nyert: 31604. 52921, 56627, 65090, 70959, 70965. (Felelősség nélkül.) Időjárás Élénk délnyugati, nyugati szél, változó felhőzet, sok helyen köd, ■egyes helyeken csapadék, nyugaton havas eső, a hegyekben főképpen hó várható. A hőmérséklet nem válto­zik lényegesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom