Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-02-28 / 47. szám

(Trianon 18.) 1938 február hó 27. SZÄbÖlcsi HÍRLAP 7. oldd A gondolat hidján Leültem az este, — kék füstkarikák fonták be az arcom — alázatosan lesve, hogy fogy el egészen olcsó cigarettám, hogy glóríáz lassan büszke királlyá kék-szürke ezüstje ... így ültem oz este; — ringatva merengtem a gondolat hidján, korlátnak dőlve néztem alattam a zaj habok útját; lent mélyen kegyetlen dührohamokkal egymást szipolyozták ... Jól volt e magasban büszke fölénnyel elmosolyodni, hogy élet-ZGjukból már nem jut el hozzám csak halk csobogásuk. így ültem az este a gondolat hidján kék füstkarikák közt, lázasan lesve, hogy fogy el egészen olcsó cigarettám, hogy glóriáz lassan büszke királlyá kék-szürke ezüstje. AR ADV ARI LÁSZLÓ A tavaszi cipőujdonságaink megérkeztek. — Az összes márkás nő»', féifi és gyermek cipők nagy választékban lichtenbergnéi Tekintse meg tavaszi kirakatainkat! Hétfőn, 38-án lesz a Magyar Kultur filmbemutató a Hungária mozgóban Függöny és szőnyeg Hallosnál Nagytakarékpalofa. 4 reakedésöe a ház javításához szük­séges anyagot megvásárolni, az 25-— 30%-os felárral számol neki épúgy, mihi az az iparos, aki az anyagot feldolgozza a házhoz. Ma jóval töb­be kerül egy vázvezetéki hiba kijaví­tása, mint egy-két évvel ezelőtt. A ' kutat is drágábban javítják. A festék is megdrágult, de a festő sem dolgo­zik olcsóbban ezen aránynál. Ugyan­ez a folyamat állott elő a bőr- és a ruhaáraknál is. Emelkedett a cipő, a szövet és egyéb anyag ára. Ezzel szemben a lak- és üzletbérek 1930. évtől állandóan csak csökkenő irányt mutattak. A háztulajdonosok jelen­leg ezzel az általuk eszközölt néhány százalékos béremeléssel csak lassan kullognak az egyéb áremelkedések ■mögött és a rohamos korábbi bérle­szállítással szemben egész jelentékte­len a mai emelkedésű tendencia. A háztulajdonosokat egyáltalában nem izgatja a lakók tömörülése. Sőt ez a legnagyobb megértésre talál. —• Ügy gondolják a háztulajdonosok, hogy a lakók tömörülése esetén job­ban képesek megérteni a házbártok mai súlyos helyzetét, amelyet első­sorban a közadókkal való túlterhe­lés okoz. Mert .amikor minden 100 pengő lak- és üzfletbérből azonnal le kell adni az adóhivatal részére 60— 80 pengőt, amely terhelve van kése­delmi adók amatokkal és behajtási illetékkel is, akkor a bérlők szövet­sége is látni fogja, hogy a ház jöve­delmezőségét csak a bérem el éssel le­het ma elérni, vagy adóleszállítással. Miután pedig -a házvagvonnak is megvan az a természetes joga, hogy pozitív jövedelmet igényeljen a be­fektetett tőke arányában, sokkal he­lyesebben c-selekszi az a megalakuló jbérlők szövetsége, ha a háztulajdo­nosokkal kairöltrve kiharcolja a köz­terhek nek az egyenlő adóztatás el­ve alapján való megfelelő leszállítá­sát, hogy ezzel módjában legyen a háztulajdonosoknak is a béréket le­szállítani. Emellett a nőm rentá,bi­lis építkezésnek lendületet, a munka- nélikül ácsorgóknak pedig munkát ..adni. DÖHUlYPBITfl, 55 méter hosszú, kifogástalan állapotban NYIRGELSÉN jutányosán ELADÓ. Felvilágosítás: Ma- - gvar Olasz Bank Rt. Ingatl nértékesitési Osztályában, Budapest, V. Nádor-u. 16 — Az osztrákok miatt a műfa drá­gulása várható. A magyar és osztrák műfaérdékeltség állandó közös bi­zottságának ülésén az osztrákok azt a követelést terjesztették elő, hogy az ezévi Magyarországba irányuló kivitelüknél úgy a gömb-, mint a fű- részeltfa árát átlagosan 20%-kai fel­emeljék. Az osztrák árak emelcse nemcsupán évente 3—4 millió pen­gővel drágítaná behozatalunkat, ha­nem veszélyeztetné a rom .in és cseh faárak alakulását is és azoknak eme­lésére is serkentőleg hathatna. A to­vábbi tárgyalások során az osztrá­kok legalább 15%-os emeléshez ra­gaszkodnak s valószínű, hogy a ma­gyar érdekeltség kénytelen lesz elfo­gadni az osztrák áremelési javaslato­kat. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal i február 28-án a Hungária Filmszín­háziban mutatja be azt az ország­szerte nagy feltűnéstkeltő küitúr- fhímjét, amelv nemcsak tanít, de bi­zakodással önt el mindnyájunkat egy jobb jövőbe vetett hitben, mert a film mindent szakszerűen mutat meg, amit az áldott magyar föld ad­hat, termelhet belső és külkereskede­lemre. A film propagandacélra készült, de ennél több. Élvezetet nyújtó, hozzáér tők tökéletes munkája, mely két órán át leköti a nézőt é9 azzal a megelégedett boldog érzéssel hagyja ott a közönség az előadást, hogy a kiválóan megszervezett Külkereske­delmi Hivatalunk hivatása magasla­tán áll. A filmen elvonul előttünk a ma­gyar állattenyésztés minden ága. Nemcsak a fajta és a pusztaszerinti tenyésztést, de a termelést, illetve az állattenyésztéssel kapcsolatos iparo­kat is olyan nagyszerű összeállítás­ban, amire aligha volt erre magyar filmnél példa. A vadászati film olyan .mesteri, amely nemcsak a vadászok érdeklő­dését köti le, hanem mindazokét, akik érdeklődéssel fordulnak az iz­galmas vadászkalandok felé. Különö­sen megkapó a vaddisznó, szarvas- biika és víz is z á rn y asv a dás zat nak egyikimásik izgalmas jelenete. A film az eddigi magyar kultúrfál- mek között páratlannak tekinthető a maga nemében. Egy teljes vadászév eseményeit és különböző jeleneteit mutatja be. Mindegyik jelenet a sza­bad természetben lezajlott vadászati élményt örökíti meg. A felvételek egy teljes érven át készültek a Hor­tobágyon, az Alföld különböző ré­szein, Gödöllőn, Visegrádon., Tatán, a Bakonyban, a Balaton mellett és vadászati szempontból a legjellegze­tesebb magyar vidékeken. A magyar bor, gyümölcs és ba­romfitenyésztés is méltó helyet kap a mindvégig érdekes filmben. Külö­nösen nagy sikere van a Berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon rendkívüli sikert aratott vadászati kiállítás gazdag és világszerte feltű­néstkeltő anyaga. Az előadások iránt, amely 5, 7 és 9 órakor kezdődnek a Hungária Filmszínházban, igen nagy érdeklő­dés nyilvánul meg, azért ajánlatos jegyekről idejekorán gondoskodni. Állami ellenőrzés alatt álló telepünkről Szőlőoltványok Ripária Portális alanyon és hazai sima és gyökeres vesz- szők, mindenfajta őszibarack­fák rendkívül leszállított árban kaphatók. EUÖOI S1ÖLÖTE ÉPÍTŐ R. T. Budapest, Gróf Tisza István utca 8 - 10. sz. IV. emelet. Telefon: 18-39-43. Csodásán szép arcbőrt biztosit a világszerte ismert nagyenyedi Kovács krém Már rövid idő múlva etünnek az arc szépséghibái, a bőr csodála- san szép, üde, hamvas lesz. Egy próba meggyőzi önt is! Éjjeli használatra kék csomagolás (zsíros) Nappali használatra sárga csomago­lás (száraz) Figyeljen a védjegyre! Fehér orosz ing rajta, keze remeg, szavát alig érteni. Hu­szonhárom évig nem beszélt magya­rul, csaknem elfelejtette az anya­nyelvét. — Jónap Isten, kezét csókolom,— így köszön szegény, nem tudja pon­tosan, mit jelentenek szavai. Lassanként megszokja kiejtését a. fül és meg rajzolódik beszéde nyo­mán az a nehéz 23 esztendő, amely­nek szenvedései a földi poklot jelen­tettek Varga Balázsnak. Alpáron élt a Varga-család, ami­kor a világháború kitört. 1914-bert vonult be Varga Balázs a 29. honvéd gyalogezredhez és 22 éves volt, ami­kor 1915-ben a lucki áttörésnél orose fogságba esett. Földomlás alól ásták ki, egy gránátrabban ás eltemette, a légnyomástól eszméletét vesztette s mikor kihúzták, csizmái ott marad­tak az omlás alatt. Mezítláb, féli# öntudatlanul indult befelé Oroszor­szágnak, hat napon át hajtották őket s emberroncs volt, mire a kievi fo­golytáboriba ért. Az orosz forradalom Moszkvától' 250 kilométerre, Kriluvka városká­ban érte, mint mezőgazdasági mun­kára kiadott fogoly ált itt egy orose földmű vese sa Iád' mindeneseiként. Rossz sora volt. Élete akkor javult valamennyire, amikor a forradalom után szabadonengedtéJk s elvett fele­ségül egy nála idősebb asszonyt, akinek háza és földje volt. 1930-ban megszűnt a földek magántulajdona, jött a szovjetgazdálkodás é9 leírha­tatlan nyomor szakadt a parasztság­ra. Varga Balázs beállt gyári mun­kásnak és élte a kizsákmányolt szov­jet or ősz gyári munkásság szomorú életét. Közben sokszor írt haza, de választ sohasem kapott. Itthon meg­halt apja, anyja, őt is rég halottnak hitték, holttányilvánították és a va­gyont felosztották. Az ő részét ás, 38 hold földjük volt Vargáéknak, az háromfelé ment s Balázs most úgy áll, mint az ujjam. — Emiatt szomorú a szegény Ba­lázs — meséli Varga Jánosné — ma is, amikor leültünk ebédelni, egy­szerre csak sírva fakadt és azt mon­dotta, fáj neki, hogy a ,,má nyakun­kon“ kell élnie. Csendesen bólogat rá Varga Ba-r lázs, megkínzott arcán keserű vonás, kék szemei nedvesek. — Hát tehet róla az ártatlan? —* folytatja Varga Jánosné. — Nem, nem tehet, — hagyjuk rá. Étkezés előtt igyunk „Hangya“ gynronrkeserü likőrt! Vés Minern 74 fllór Kittel Szövetkezete Bessenyei tér 7. Telefon 16 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom