Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-02-22 / 42. szám
4. oktal SZ OLC8I hirLAP (Trianon 18.) 1938 február hó 22. közönyösség meliert sem szabad úgy felfogni, hagy üres cifraság, frázis- piiffogtatás, szóvirág vagy szereplö- viszketeg. Hisz ha (holnap megszűri ünik ápolni irodalmi nagyjaink emlékét:, olyan sötétséget hagyunk magunk után, amihez fogható erre a szegény hazára még sohasem borult. HázóriásoJcat, gyárakat és aszfaltútokat építeni, katonáskodni, sportolni, földet túrni, közigazgiatni és gépeket halmozni tudnak Oroszországban is. Készséggel elihi&zem akár azt is, hogy többet és jobban, mint nálunk. Méglis roiietik a kiegyen Hihetetlen fajsúlybelii fölény, mert a szellemi többlet a mienk! Kulturális tőkéink nagyobbak s jobban kamatoznak, mint az övék. Ha megszűnünk ápoígatni a szellemi nagyjaink emlékét s nem beszélünk többé nyilvánosan soha, sehol róluk, hamarább, mint hinnénk, Oroszország színvonalára süllyedünk. Politikában, műszaki alkotásokban, népjóléti berendezkedésben ott Is szédületes a lendület, de szellemi, lelki színvonaluk, nem keli ecsetelni, mennyire alacsony. Mi itt, Nyíregyházán, 60—80 kilométernyire vagyunk a csabektőd és az oláhoktól. Kultúránk szavának hangosabban kell harsogni, mint a fővárosiban, vagy a ben több fekvő középpontokban. Szükségünk van rá, hogy a helyi hatóságok hozzánk szegődjenek reléállomásnak. Nyúljanak a hónunk alá, erkölcsi, szellemi s amikor az kell hozzá, anyagi erővel támogassák törekvéseinket. Máskülönben különleges szabolcsi kultúránk is a bakenszegi pusztán kerül egy jeltelen sírba. Még ott is a feledésibemeiiés Berettyója fogja — elmosással fenyegetve — ismeretlen helyre magával sodorni. Ezek a keserű gondolatok jutottak eszembe a mai-jubiláns estén és nem bírtam szabadulni tőlük. Nagyon fáj, hogy a nekem oly drága kultúránkról nem mindenki úgy gondolkozik, ahogy én és az a néhány lelkes munkatársam, aki körülvesz. Remélem, műsorunk további részei kárpótolni fogják önöket azért a fájdalmas pár percért, amit én okoztam. Hukiss Jáiis Ér.: Bessenyei a tűrhetetlen magyarság, a szlv- láság, az alkalaiazkedol tudás ás gyors alkalmazás magyar ételtípusa A nagy hatást kiváltó megnyitó után Hamkiss János dr. egyetemi tanár, a világhírű magyar tudós előadó beszélt Bessenyeiről, mint magyar élet,típusról. Az író — mondotta többek között — nemesak művész, akinek tollából örök mondatok folynak, hanem é'lettitkok teremtője, kit ünnepelnünk kell, mert erre szükségünk van. Petőfi élete erősebben ■ szuggeralt, mint versei. Jókai nagyságát főként abban látjuk, hogv elképzelhetetlen magas életcsúesra lendült. Ma sokat dobálóznak az élettípus fogalmával és beszélnek barokk, gótikus st'b. élettípusról. Itt az ideje, hogy a feltétlenül szükséges új osztályozási fogalmat tudományosam rendszerezzük. Az élettípusnak van külső armatúrája, de van belső élettípus is, mirt pl. az- ember hite, viszonya a természethez, halálhoz, szerelemhez, jellemének állósága vagy hajtásai. Ide tartozik, hogy mily kép lebeg előtte állandó fant ómként, sugaras táj-e vagy talán bidermeier fénykúp szőke, barna gver.mekfejek- kel, esetleg a csatába rohanás képe, amikor elhagy otthont, gyermeket. Beszélhetünk faji élet típusról is. Ennek közÓ9 nevezőre hozása nehéz. . Vakmerő miszticizmus vagy misztikus vákmerőség volna válaszolni arra, mik a közös vonások. De bizonyos, hogy akikben ez a stílus él. azokban a magyar életsors isimétlő6 évi törlesztésre eladók a Rákóczi-utca végén lévő VÁROSI KISLAKÁSOK néven ismert tiszta téglából épült AD ÓMENTES HAZAK 1 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 2.800 2 szoba, előszoba és mellékelyiségekből álló ház P 3 600 3 szoba, előszoba és melléhelyiségekböl álló ház P 4.200 Ugyanott kaphatók 5 évi részletfizetésre házhelyek négyszögölenként 6-10 P ős árban. Eladással megbízva: Csillag Nándor ny. banktisztviselő, M. kir. Főldmi- yelésügyi Minisztérium által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, Nyíregyháza, Nyirvizpalota, Széchenyi ut. 1. szám Telefon 601. dik. Bessenyeiiben azok típusát látjuk, akik a káoszból maguk teremtettek életet szenvedésük árán is. Taton Kazinczy életstílusa hasonlatos hozzá, de míg Kazinezyhoz a levelezések telefoniul zalai vezetnek. Bessenyei a borzalmas hallgatás magányosságában küzd. Olvan csendben, amelyben a pusztába kiáltó szó-' ra a prófétáé is megdöbbentő csend, a szél, a sívó homok, az ördögszekerek gördüLése az iszonyú válasz. De a pusztáiba kiáltó mögött mégis- ott az a felséges hit, hogy a pusztát termékenyíti szavával. A szép szó eleinte csak a kiválasztott kevesek magas tornyára telepszik, magányos szívekbe hullanak a súlyos magyar magok, de előbb-utóbb leesnek és televénybe jutnak. Csak látszat az, hogy ezek a magyar magvetők minid elölről kezdik. Bessenyei egyem esen járt a szakadékok szélén, magyar embernek esik bele, Bécsben villámgyorsan átalakul, huszáros tempóban művelődik. Az, ahogyan az idegen nyelveket megtanulja, magyaros készenlétet, ötletességet mutat, mintha ez a lovas ősök öröké volna. Szívósságot, aktív alkalmazkodni tudást, amely azonnal alkalmaz is. Ez a régi magyar szívósság. És magyar élettípusra vall benne a keserűség, a dacos lelkesedés is. A sok műfajba, műibe fogás mutatja, hogy a tollat sokszor előlbb ökölbe fogta, míg végre Iesíklott a finom ujjak közé. Elmondhatjuk róla is, hogy vérrel ír. Bessenyei sokszor akadályt jelentő szívóssága azt jelenti, hogy mindenki tanítványa, akii nem is olvasta őt a magyar glóbuszt mozgatók között. Meghasonlása jellegzetesen magyar. Bátor kiállása, kemény, törhetetlen magyarsága mellett máskor önkínzás embere. Madách Adáimjálhoz hasonlít, aki látszólag „az ember“, de típusa a magyar szívósságnak, optimizmusnak, amellett a folytonos csalódás emberének, aki annyiszor ül le tört oszlopokra. Bessenyei is ismeretlen rengetegben tört előre álom- utait vágó pionírként. Óriási erőtől duzzad, de kétségek gyötrik. Belső magyaros tűz emészti s ez abban kap jelentőséget, hagy fel lehet emelni az általános érzések síkjába, amely már Isten téridén fekszik. A magyar ember érzi, hogy az élet nem játék, komoly életkérdés. Külföldi előadásaiban sokszor utal Vörösmarty Szózatának sírjára, a magyar sírra, amelyet népek vesznek körül. Furcsa, naiv, de magyar gondolat, amely a magyar sorsot nem tudja másként elképzelni, csak ú'ö.y, hogy ez a sors Európát is érdekli. Bessenyeinek, ennek a nagy magyarnak igénye van az utókorra. Azt írta, hogy beszéde koporsón túl is hangzik. Meg keil hallanunk ezt a koporsón túl terjedő beszédet. A magyar nyelv, amelyet ő még védett, ma .már engedelmesen simul a remekművek finom mondatainak kaes- karingós vonalaihoz. De magyar lelkesedésre, sokoldalú, szívós alkalmazkodás készségre és dacos küzdeni tudásra, aktív optimizmusra ma Í9 szükségünk van, hogy hagyjunk a jofcib korban és tegyük e jobb korhoz méltóvá lelkünket. Bessenyeiinek e stílusa átível műveire is és így kitárt karral szakad a korszerű élettií- pusból a remekmű végtelenségébe. Hankiss János mélyen járó és finom érzésbeli árnyalatokat, fogalmakat művészi ihlettel megnevező előadását. ünneplő tapssal fogadták, majd a- Szent Gergeily-kőrus két gyönyörű dalszámot adott elő nagy hatással. Utána Belohorszky Ferenc dr. olvasta fel Bessenyei és Kölcsey c. értekezését. Kölcseyről halálának százéves fordulója alkalmából emlékezett meg. A két íróban közös vonásként méltatta a felelősségérzést:, a hivatástudatot és hivatásszeretetet, a komoly népi érdeklődést, az aktív j nacionalizmust és a szociális érzést. | Fejtegetését azzal fejezte be, hogy | — Ülőfoglalkozású egyének, akik idült székrekedésben és aranyeres bántalmakban szenvednek, vegyék a természetes „Ferenc József“ keserűvizet egy pohárnyi napi adagokban, esetleg kissé felmelegítve, de mindig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát. mmíme sibille a világhírű grafológusul) fogad mindennap reggel 9 töl 20 óráig. Jókai utca 8. felhívta a hallgatóság figyelmét a Bessenyei Kör fennállásának negyven éves fordulójával kapcsolatos ünnepségek re. A magasszínvonalú előadást lelkes tapssal köszöntötték, majd Horthy István dr. mondott köszönetét az előadóiknak, továbbá Török Dezső kanonoknak a Szent Gergely énekkar szerepléséért, Szobor Pál polgármesternek a terem átengedéséért, az énekkar vezetőijének, Jakab József karnagynak és az énekkar tagijainak a lelkes és nívós szereplésért, majd a Himnusz imájával végétért a mely szépségekben gazdag emlékűn népség. Egy debreceni postafőtiszt eladta „megunt" sorsjegyét, mire kihúzták 20.000 pengővel Megálmodta, hogy kihúzzák a sorelemét, de már akkor kési roll Kél postaaltisztnek látott a nyeremény A sorjegy kabalistái bizonyára „hátborzongva“ olvassák az alábbi történetet, különösen azok. akik már hasonló helyzetben voltak. Egy debreceni postatiszt, Forrás Zoltán főellenör már kilenc cikluson keresztül játszott ugyanazzal a sorsjeggyel, de sohasem nyert egy fii lért sem. Most a nspokban ismét 'ekflidte a pesti árusító a scrjpgyet de Forrás Zoltán meglehetősen bosz- szankodva fogadta a küldeményt. Megunta, hogy mindig csak fizeti a sorsjegy árát és sohasem néz iá a szerencse. Forrás főellenőr a csomagfelvételnél teljesít szolgálatot. Amikor megérkezett a sorsjegyet hozó levél, odaadta Juhász László altisztnek, aki a csomagfelvételnél a mérleget kezeli s azt mondta neki: Küidje vissza Juhász ezt a sorsjegyet, én nem tartom meg, eleget játszottam, vagy ha akarja vegye meg. Juhász átvette a sorsjegyet és bement a raktárba Lovas Imre posta- aiiiszth z, akivel megbeszélte, hogy együtt és közösen tartsák meg a sorsjegyet. Az eladott sorsjegy min dig jó kabala volt, most is annak bizonyult. A legérdekesebb a dologban az, hogy a húzás napján reggel Forrás azzal ment be a hivatalába, hogy álma volt, bizonyosan kihúzzák a sorsjegyét. A becsületes Juhász László erre megszólalt: — Főellenör ur, tessék betársulni, nagyon szívesen vesszük. Forrás azonban már nem akart „társulni“ sem az eladott sorsjegy- kéz. Délben, amikor hazament, hallgatta a rádión a huzási eredményt és legnagyobb meglepetésére az álma valóra vált, kihúzták az ő eladott sorsjegyét húszezer pengővel. Délután bement a hivatalba és tréfásan azt mondta az altiszteknek: — Na visszaveszem a sorsjegyet... Az altiszteknek fogalmuk sem volt róla, hogy milyen nagy szerencse érte őket, de azért a főellenőr kijelentését nem vették komolyan, mint ahogy nem is szánta annak. Meg is mondta az embereknek, hogy csak tréfált, hiszen kihúzták a számukat 20.000 pengővel. A két derék altiszt nagyon izgult, alig győzték kivárni az újságokat, amelyekből aztán tényleg látták, hogy valóban kihúzták a sorsjegyüket. Tegnap már megérkezett a pesti *or§- jegyárusitótól a levél is, melyben közli velük, hogy a nyolcad sorsjegyet 20.000 pen ős nyereménnyel kihúzták. Ügyvédek részére a legújabb fldó és becslési bizonyítvány (Ingatlan árverés kéréshez) kapható a Nyirvídék-Szabolcsi Hiriap kiadóhivatalában Bethlen urca 1. szám. Telefonszám 77.
