Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-31 / 24. szám

(Trianon 18.) 1938 január hó 30. Szfi^lAP 9. oldal \ák\Szezonvégi kiárusítás ideje alatt Í51 Szabolcsi Ruhaipar □ |W| árengedményt ad Téiikabát, bundák, 10 szörmebekecsek szabott áraiból d nun Nagykorona épület. Kossuth tér 3. szám. El Orion RÁDIÓ ZENEGÉP — villany gramofonnal egybeépítve 550 P-tőI Gramofonok és legújabb hanglemez SLÁGEREK RAKTÁRON. — Kuharek-nái Az ORION rádiók nyíregyházi kizárólagos egyedárusitoja Zrínyi Ilona utca 8. Telefon 4 76. ||| RÁDIÓ SZOMBAT, január 29. 4.15: Jáno­si György mesél. 5.00: Mit üzen a rádió? 5.30: Megyeri Gyula jazz­zenekara játszik. 6.30: Kállay Miklós dr. előadása. 7.00: „Dóczy^est.“ Ba­lázs Árpád előadása. Nagy Izabella és Pilinszky Zsigán and énekel. Kísé­ri Sárai Elemér és cigány zeneikara. 8.00: Közvetítés a Szegedi Városi Színiházból. „Kati gyere ki.“ Operett három felvonásban. 9.15: Hírek. 10.30: Idófjárásjalentés. 11.30: Rácz Béla cigányzenekara muzsikál. 12.05: Hírek. Budapest II. 5.00: Hanglemezek. 6.00: Mezőgazdasági félóra. 7.00: Előadás. 7.30: Előadás. 8.00: Hírek. 8.25: A rádió szalonzenekara. 9.45. Magyar vonóshármas. VASÁRNAP, jan. 30. 9.30: Hírek. 10.00: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi templomból. 11.15: Ev. istentisztelet a Deák-téri templom­ból. 12.20: Időjelzés, időjárásjelen­tés. 12.30: A Magyar Szimfonikus Zenekar műsora. 1.05: Előadás. 2.00: Hanglemezek. 3.00: Gazdasági elő­adás. 3.45: A rádió szalonzenekara. 4.30: Közművelődési előadássorozat. 5.00: Horváth Rezső és cigányzene­kara. 5.50: Ravasz László előadása. 6.15: Szedő Miklós dr. énekel, zon­gorán kíséri Polgár Tibor. 6.45: Kar­de ván Károly csevegése. 7.15: Szabó Kálmán jazz-hármasa. 7.50: Sport­eredlményök. 8.00: „Szuihay.“ Vígijá- ták 3 felv. 9.30: Hírek, sporteredmé­nyek. 9.55: A Magyar ökölvívó Szö­vetség esapatbaljnoiki versenyének döntő mérkőzés közvetítése. 10.40: A József nádor 2. honvédgyalogez­red zenekara. 11.30: Lászlóffy Mar­git zongorázik. 12.05: Hírek. Budapest II. 11.20: Hanglemezek. I 3.00: A rádió szalonzenekara. 5.50: Hanglemezek. 6.15: Előadás. 6.45: Hanglemezek. 7.15: Előadás. 8.00: Hírek, ügetőeredmények. 8.30: Got­ten berg György jazz-zenekara ját­szik, Székács Elemér énekel. HÉTFŐ, január 31. 4.15: Diákfél­óra. 5-00: Előadás. 5.30: Hangleme­zek. 6.00: Felolvasás. 6.30: Lakatos Fláris és cigányzenekara muzsikál. 7.25: Elbeszélések. 8.00: A Filharmó­niai Társaság ihangv er senyének is­mertetése, majd a hangversen y köz­vetítése az Operaháziból. 9.00: Híreik. 10.10: Idő járásjelentés. Majd: Hang­lemezek. 11.00: Hírek német nyel­ven. 11.05: Szailónötös. 12.05: Hírek. Budapest II. 6.00: Hanglemezek. 6.35: Német nyelvoktatás. 7.25: Zon­goraszólók (hanglemezek). 8.10: Ná- dai Pál csevegése. 8.40: Hírek. 9.00: Kalmár Tibor jazz-zenekara játszik. Röntgennek és tudós társainak munkája nem volt hiába való, nevük az emberiség jótevőinek sorában ragyogó — mondotta Báthory Bruder Olga dr. az Egyetemet Végzett Nők előadó délutánján léstől. Az előadó valóban megérdemelte a teljes elismerést, mert igazi ront- genológushoz illően magát a Ront- gén-kérdést is „át világi tóttá“. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint ____ telekkönyvi hatóságtól Az Egyetemet és Főiskolát Vég­zett Nők Világszövetségének nyir- egyiházi csoportja pénteken délután fél 6 órakor a városháza kistermé­ben összejövetelt tartott dr. Gaiz- ler Gyuláné dr. Csegezy Noémi el­nökletével. Az összejövetelen ott volt dr. Borbély Sándomé, vitéz Bél- dy ALaijosiné, Szobor Pálné, Juhász Miihályné és az Egyetemet és Főis­kolát Végzett Nők csoportjának több tagja. Az összejövetelt d'r. Gaizlerné dr. Csegezy Noémi elnök bevezető előadása nyitotta ímeg, amelyben a fővárosi csoport életé­nek főbb eseményeit ismertetve kö­zölte, hogy a nyíregyházi csoport vitéz Somogyváry Gyula és Lauri- sin Lajjo9 lejövetelére és szereplésé­re számíthat ebben az évben. Ezután Báthory Brúder Olga dr., a kiváló röngenológus tartotta meg feszült figyelemmel fogadott értékes előadását ,,A Röntgen-sugár szerepe az orvostudományban“ címen. A Röntgen-sugár felfedezése — mon­dotta — új korszak eljövetelét je­lentette az orvostudományban. A felfedezésben nagy része van a ma­gyar származású Nőivel-dí jas tudós- inak, Lén árt Füiöpnek, aki a katód- suöarakkal és az elektronokkal fog­lalkozott és e téren ért el szenzációs eredményeket. Lén árt „hozta ki“ a katódsugaralkat az üvegzárkából. A sugarak a „ Lém á r t - ablakok on‘ ‘ már ki tudtak lépni a levegőbe. Wilhelm Röntgen würtzburgd professzor kí­sérletezett tovább a Lén árt-sugaraik­kal és 1895 novemberében egy este észrevette a sötét szobában, hogy a kisülés alkalmával a távolabb eső kristályok fluoreszkálni kezd'enek. — Egy új, láthatatlan sugárzás hatolt át a vastag könyvön .is. Röntgen ettől az időtől kezdve laboratóriu­mában étkezett és aludt és 1896-ban bemutató előadáson ismertette fel­fedezését. Az új sugarakat, amelye­ket szerényen „X-sugaraknak“ neve­zett, ezen az előadáson róla Rönt­gen-sugárnak nevezték el. Ismertette Röntgen pályáját. Mint gimnáziumi diákat kicsapták és Zü­richben gépészmérnöki diplomát szerzett a politeclhnikumon, ahová érettségi nélkül is beiratkozhatott. Később würtzborgi, majd müncheni egyetemi tanár lőtt és világhírű fel­fedezésével megszerezte a Nobel- díjat. Excellenciá'S címet kapott, de szerényen elvonultan, a tudós életét élte. lEzután az előadó ismertette a Röntgen-sugarakat, amelyeket Rönt­gen-lámpában, csőben állítanak elő, amelyen antikatőd-akadály, fémlap vain. A sugár ebbe ütközik, amikor a Röntgen-sugár keletkezik, amelyet érzékszerveink nem vesznek észre. A katódsugár elektromos jelenség, a Rön tgen-sugá r az elektromágne­ses jelenségek csoportjába tartozik. Ismertette a Röntgen-sugarak rez­géshull ám ait, a kemény és lágy su­garakat, a fotograifál ásnál nyert Röntgen-kép keletkezését, majd' az elnyelő anyagokat. A lágy testrészek árnyéka olyan, mint a vízé, a tüdő­szövet látható, a mésztartalmú ré­szek különösen. Éppen azért, mert a különböző anyagok másként mu­tatkoznak a sugaraik hatása alatt, egyszerre csak egy szervet lőhet jól megvilágítani megfelelő előkészítés után. Az idegen tárgyat, ha fém, előkészület nélkül is jól láthatóvá tehetjük. Előadásának bevezető része után a Röntgen-sugaraknak a gyógyítás­ban való jelentőségéről beszélt az előadó érdekfeszítő fejtegetések so­rán. Ismertette a sugarak élettani hatását. Az elektronok elektromos •töltéseket hoznák létre a szervezet­ben egyik elmélet szerint. A beteg semmit 9em érez. Ha pirosság támad vagy bámulás a sugárzás után a bő­rön. később elmúlik. M^id sorra vette az egyes bajokat, a bőrbeteg­ségeket, rosszindulatú daganatokat, a rák eseteit és kimutatta, hogy a Röntgen-besugárzás milyen sok •esetben hoz gyógyulást. Két fény­képfelvétel azt igazolta, hogy a rosszindulatú daganat valósággal el­tűnt a besugárzás hatására, mint a napsugár hatására a hó. Azt, hogy alkalmazható-e eredménnyel a be­sugárzás vagy operatív beavatkozás szükséges, szakorvos döntheti csak el. Az előadó meggyőzött mindenkit a Röntgen-súgarák diagnosztikai és terápiái jelentőségéről, mert ez ese­tek egész sorát felemlítette, amikor a sugárzás gyógyító vagy fájdalmat csillapító, illetve szüntető hatású. — Azzal a kérdéssel is behatóan foglal­kozott, hogy mi igaz a Röntgen- sugarak veszélyes voltáról az orvos­ra vagy a betegre. A mai felszerelé­sek mellett az orvos teljesen védve van s a betegnél mutatkozó bőrérzé- kenységek vagy sebek esetén Rönt­gen-szakorvoshoz kell ford ülnünk. Előadását azzal fejezte be, hogy Röntgen és tudós társai neím fára­doztak hiába, nevük ott ragyog az emberiség jótevőinek sorában. Az előadás után Báthory Brúder Olga dr. Röntgen-felvételeket muta­tott be. A felvételek tipikus csont­töréseket, tüdő, gyomor, petefészek átvilágításokat mutattak be igen szemléltető n. Az előadónak Gaizlerné Csegezy Noémi dr. mondott a hallgatóság és az egyesület nevében hálás köszöne­tét, kiemelve, hogy Báthory Bruder Olga dr. évek óta kiváló röntgenoló- gus a kórházban és hogy mennyire veszélytelen a Röntgen-soigár, ő ma­ga igazolja, akinek soha semmiféle sérülése nem volt a Röntgen-keze­18184-1937. Ik. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONAT Magyar Általános Takarékpénztár végrehajtatnak özv. Borbély Sá- muelné Simonits Margit végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következiében az 1881. LX. t. c. 144, 146, 147. §§. érteimében elrendeli a végrehaj­tási árverést 400 P tőkekövetelés, ennek 1932. október 10 töt járó 6 százalékos kamata, egyharmad szá­zalék váltód j, 63 P 90 fillér eddig megállapított per és végrehajtási és az árveréíí kérvényért ezúttal meg­állapított 21 P 30 fillér költség, va­lamint a csatlakozottnak kimondott Nyíregyháza megyei város 1032 P és 272 84 P, Sas és Bauer 120 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság te­rületén lévő Nyíregyháza városban fekvő 8 a nyíregyházi 6341. számú tkvi betétben A. -f- 1. sor, 525/2. hrsz. alatt felvett 92 négyszögöl te­rületű a Beltelekben fekvő kert és házra 2448 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek hivatalos helyiségeben (Bocskai utca 2. szám, 31. ajtó) megtartására 1938. évi február hó 15. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árve­rési feltételeket az 1881. LX t. c. 150 §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénei alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t. c. 26 §) A telekkönyvi hatóság azt a leg­kisebb vételárat, amelyért az ingat­lan a fedezeti elvre tekintettel elad­ható, ha az árverés megtartását a csatlakozottnák kimondott Nyíregy­háza m. város végrehajtató kérné, 7689 P 97 fillér, ha pedig a Sas és Bauer cég csatik. végrehajtató kérné, 9277 P 84 füléiben állapítja meg. Az árverést kérő Magyar Általá­nos Takart kpénztár r. t. kérelmére megtartandó árverésen az 1. bekez­dés rendelkezése irányadó. 2 Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c’ 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX t. c. 147, 150, 170. §§. 1908. XLI. t. c. 21. §.) Nyíregyháza, 1937. szeptember 20. Dr. Nagy sk. kir. jbiró A kiadmány hiteléül Benedek irodaigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom