Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-31 / 24. szám
(Trianon 18.) 1938 január hó 30. S2ÄJ BÖLCS! HÍRLAP tónusai 5. oldal A «Vitézi Bállal» kapcsolatosan még néhány $%ó a magyar és magyaros nőt ruhákról Hajszólponfros minden egyes Aspirin-tabletta adagolása. Ugyanilyen pontos a hatékony alkatrészek összetétele és — a nyersanyagok kémiai tisztasága mellett — ezen alapul biztos hatása és ártalmatlansága is. ASPIRIN TABLE TTÁK SR DE ÜGYELJÜNK MINDIG A BAYER-KERESZTRE! DE OGYEUQNK MINDIG A BAYER XERESZTREI Q Az elmúlt héten lapunk hasábjain már kifejezésre juttatjuk a vitézi bál rendezőbizoítságának óhaját, melyben felkérték hölgyeinket, hogy a ftbruár hó 19 én tartandó vitézi bálon minél többen jelenjenek meg magyar, vagy magyaros ruhában. A széleskörben megértésre talált mozgalmunkra visszatérünk most abból az alkalomból, hogy a legelső magyar asszony, a vitézek fő kapitányának főméltóságu neje, a Szent István király emlékére rendezendő ünnepségeken magyar ruhában fog résztvenni. Most a gyászos Trianon 18 ik évében, amikor a honalapító nagy király dicső emlékét a 900. jubiie umi esztendőben az egesz világ színe előtt méltók ppen készülünk megünnepelni, mint megcsufolt magyar igazságunk és tiprott jogaink legfőbb bizonyságtételét, főméitó (Kedden este 6 órakor érdekes misszió-előadást tartott Nyíregyházán az ev. templomban Tuure Vapavuori finn evangélikus missziód lelkész', aki már hat év óta végzi emberfeletti munkáját a Délnyugat- AifríkáhoiZ tartozó Amibo-földön, az ambo-négerek között. Tuure Vapavuori hatévi távoliét után Finnországban volt, szülővárosának meglátogatására s most indul vissza missziói állomására. Ütját megszakította Nyíregyházán s felújította azt a kedves ismeretséget, amelyet a nyár folyamán Finnországban kötött az ott tartózkodó nyíregyházi kiránduló társasággal. Vele jött Kunos Jenő magyar evangélikus misszionárius is, aki most indul első útjára, Kínába. A misszionáriusok mégha Ugatására nagy közönség gyűlt egybe az ev. templomban. Közének és Hulvej István kerületi másodlelkész imája után Krecsák László .karnagy éne1 kelt, majd Tuure Vapavuori tartotta meg finn nyelven előadását, amelyet Joób Olivér püspöki titkár tolmácsolt. Lakásviszonyok az ambo négereknél Az előadó lelkész bevezető szavaiban a misszió nagyszerű gonldolatáJanuár 24-től a kiárusllás ideje alatt divatselymek gyapjú kötött áruk MÉLYEM LESZÁLLÍTOTT flRBHH Stern Sándor dlvatOzlatében, Városházépület. ságu asszonyunk igazi magyar lelke és szive az elfelejtett, alhtnyagolt magyarruha viselet felé fordult, hogy azt magára öltve, egyéniségével an~ mk uj fényt, szint, megbecsülést adva, megcsillogtassa a hősi múlt pompás ruháit magyarok és külföl diek előtt. Példáját követni fogják. Divat lesz a magyar ruha viselet 1938-ban, ünnepélyes alkalmakkor minden bizonnyal, Aki a vitézi bálra elkészítteti magyar ruháját, az készen lesz minden alkalomra. Olvassuk, hogy Debrecenben „Magyar Est ‘-et rendeztek magyar ruhában. Ne maradjon el a Nyírség ezen a téren sem a szomszédos Hajdúságtól, hadd lássa mindenki, hogy a szabolcsi hölgyeink magy rr szive magyaros ruha alatt dobog az idei vitézi bálon. ról beszélt, majd vonatkozásba hozta a mai élettel s utána áttért rnisz- sziöi helyének ismertetésére. A missziói állomások kivételével az ambo-négereknél — mint mondotta — európai értelemben vett lakásról nem beszéLhetünk. Az ambo- négerek rendszerint a szántóföldjeiken építik meg elszórtan álló lakásaikat, amelyek inkább fészerhez hasonlíthatók, mint lakó épületihez. A lakáshoz közeledő ember ku- tyafalkák csaholása fogadja. A ház ajtajában a ház gazdája 'érdeklődik a vendég személye iránt 9 amikor kérdésére feleletet kapott, beléphet az ember az épület zeg-zugos labirintusába, amelv a lakórészhez vezeti az embert. Azért építik ilyen zeg-zugosan a bejáró folyosót, hogy a rossz szellemek ne találjanak be a ■lakásba, A lakás belsejében a gazdán kívül 5—6 felesége, egy csomó gyermek s még több háziállat fogadja a belépőt. A gyermekeken semmiféle ruha nincs, a felnőttek is csak egy k.is szeméremövet viselnek. Az ambo-néger a fehérembert kevés bizalmatlansággal és némi tiszteletté! fogadja, mert benne felsőbbrendű szellemi lényt lát. Véleményük 9Z érint az egész világ csak annyi, amelyet ők ismernek s a világon élő minden ember fekete. Mikor a tanítás során megismertetik a négerükkel a világ képét, hitetlen- kedve fog aid ja, hogy más föld is van az Ambo-földön kívül s ott is emberek élnek. Az ambo-ember lakása hihetetlenül piszkos. Európai embernek fogalma sinc9 ehhez a piszokhoz. Ennek a magyarázata részben abban rejlik, hogy állataikkal együtt Laknak s ezért a lakásban a férgek hihetetlen tömege hemzseg. A piszok másik tényezőije pedig az, hogy az amtbo-néger iái a víztől. Az emberi élet értéke Az aimbo-négereknek egészen különös és a keresztény társadalom felfogásával merőben ellentétes fogalmai vannak az emberi élet értékéről s az em/berszeretetről. Az életnek addig van értéke számukra, amíg az ember dolgozná tud. Az ambo-inétgerek házatáján ritka jelenség az öreg ember. Ha az apa vagy anya megrokkan s nem tud már dolgozni, még a leg emberségesebbnek nevezhető az a bánásmód, ha a gyermekek az öregek számára valahol a szántóföldijük széfén kalibát építenek s kegyelemkenyérre utalják az öregeket. De gyakoribb eset az, amikor kiverik a háziból a szülőket), vagy elviszik valami pusztaságba, esetleg beűzik az őserdőbe és sorsukra hagyják őket. Hogy mennyire nem nagy értéket tulajdonítanak az életnek, apróbb esetekkel világítja meg. Az egyik annak megvilágítására is alkalmas volt, hogy mennyire félnek a víztől a négerek. Sétája közben egyszer megpillantotta, hogy egy néger fiú beleesett a folyóba. A gyermek már menthetetlennek látszott. Utána ugrott, fciAmiq Oh alsxih a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. Kellemes p- ii rí' 1 11 hashajtó: ái mentette s. az elalélt gyermeket mesterséges légzéssel visszaadta az életnek. A négerek egykedvűen nézték a jelenetet. A gyermek pétiig nyugodtan hazatért. Másnap megdöbbenve értesült ártól, hogy a gyermeket a szülei agyonverték, mert a vízbe eső embert nem szabad bántani, az már a szellemeké. Nagyon különös felfogásuk van az amJbok-nak az ikrek születéséről is. Vallási felfogásuk szerint az ikreket meg kell ölni. Egy különös gyermekgyilkossági esetről is beszámolt az előadó. Egy asszonynak gyermeke született, de a szülés pillanatában az anya meghalt. Másnap a misszionárius a feleségével meg akarta látogatni az árvává vált kis újszülöttjét, hogy a missziói telepen gondozásba vehessék s elszömyülködye láttáik, ho~- a szerencsétlen kis cseppséget agyonverték. A gyermekbüntetések sorában nagyon gyakori az agyonverés. Hz anya |oga a gyermekhez Az ambo-négerek házasságában a gyermekhez az anyának van egyedül joga. Az apa a nevelésbe nem folyhat be. Ha az apa megsérti az anyát, az anyának jogában áll a gyermekekkel együtt elhagynia a házat. Örökösödési szőkítek Igen érdekes az ambo-négerek örökösödési szokása is. A családfő elhalálozása alkalmával a rokonság tagjai valamennyien összegyűlnek s főként az asszonyok éktelen sírásba kezdenek, ho^y ezzel elkergessék az ártő szellemeket. A holttestet azután a ház közelében temetik el. A temetés után a rokonság valósággal szétszedi a halott hagyatékát. Különösen nehéz sora van U yenkor and ah az özvegynek, aki keresztyénné lett. Egy alkalommal egy keresztyénné lett néger tanító halt meg. A tanítót egész életében kerülték a pogány rokonok, amikor azonban meghalt, valamennyien eljöttek a halottas- házhoz s úgy szétszedték a halott értékeit, é le Lm i sz erk é s zletét, bútorzatát, hogy az özvegynek és gyermekeiknek csak egy takaró maradt Általában a keresztyénné lett négereknek keserves a sorsuk. Nagyon gyakori, hogy valaki felkeresi a törzsfőnököt, akinek korlátlan hatalma van a törzs tagjainak élete felett s panaszt tesznek a keresztyénné lett néger ellen s egyben arra kérik a törzsfőnököt, hogy adja nekik a keresztyén néger vagyonát A törzsfőnök megfelelő kenés (egy pár ív pc'tvfy' íwív ! TUNGSR A M CV kryptonUw. Missziói előadás a délnyugat- afrikai ambo négerekről
