Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)

1937-12-25 / 292. szám

£ rjaaon 18.) 1937 dec ember 25. _ .Nyíjötidék jZAbolcsi hír hirLAF 19. oldal )C9H Bum Kiss Lajos tanár: Lángész és őrület A 'köz.tudatiban elterjedt az a véle­kedés, hogy a Lángész és az örült ro­kon, egy testvér le Lkjaikat. Vájjon mi itt az igazság? Már az ókorban is található megjegyzés, mely a lángész és őrület rokonságára vonatkozók. Maga Aristoteles mondja, hogy „Nincs nagy tehetség az őrület vala­milyen keveréke nélkül'4. Shakespeare szerint is csak vékony fal választja ©1 az őrültet és a lángelmét. A láng- ész és őrület kapcsolatát Lobroso tette népszerűvé. Ez az elmélet ha­talmas vitát produkált. Nehézzé te- »zi a tisztánlátást, hogy azokról, akik a múltéi, körülményes diagnózist megállapítani. Különben is nehéz felismerni a határt a beteg és a normális átlag között a különösen nehéz az elmebetegség pontos elhatárolása. Ezek ellenére is sok zseniben egészen világos a pato­logikus tünet, pl. Rousseau, aki korá- j ban szellemi lázba hozta a művelt * Európát, pszichopata, Mayer Róbert, j az energiamegma-radás elvének fel- j taláiója súlyos 'elmezavarban szén- l ved, Newton, minden idők legkivá- j lóbb természettudósa és matemati­kusa, 50 éves koirában elme zavarba esik, Nietzsche született pszichopata, beteges, nyughatatlan lélek, aki tel­jes elbutulásban hal meg, Tolsztoj öregségére zavaros vallásos miszti­cizmusba merül. Enyhébb pszichopata az emberi­ség egyik legnagyobb lángelméje: Goethe, Bismarck nenraszténiás, ex­centrikus lélek, Napoleon epilepti­kus lángelme, Kant schizoid különc, aggkori elmezavarban hal meg, az ifjú Bolyai elmebeteg anyának disz­harmonikus lelkű fia. Egészséges te­hetségek közül is sokan alkoholmá­morban, abnormis lelki állapotban hozzák létre legzseniálisabb alkotá­saikat. Alkoholista volt Nagy Sán­dor, Schubert, Beethoven, Ady. A luetikus fertőzöttség is gyakran elő­fordul. Ilyen volt Lenau, Nietzsche, Schopenhauer stb. Ezek a beteges vonások biológiai szempontból ne­gatív tényezők. Ezek nem szolgálják a faj egészségét. Hogy mi a százalé­kos összefüggés a tehetség és ezen bionegatívumok között, nem lehet megállapítani, de bizonyos együttjá- t'ás kétségtelen. Hogy itt valamelyes kapcsolat van, abban bizonyos cél­szerűségnek kell kifejeződnie. En­nek megértése végett fontos tudni, hogy az elmebeteg elméje bizonyos te­rületen egészséges megnyilvánu­lásra is képes. A beteg testnél sem szokott az egész szervezet, annak minden működése beteg lenni. így már érthető, hogy a döblingi Széchenyi megírta az Ein Blick zseniális sárgakönyvét, s hogy Rousseau paranoias állapotban írja a Vallomásokat. Az ilyen őrültség le­het tehát biológiai szempontból ér- j t ék ellenes, de kultúr ér tékák szem- I pontjából lehet előnyös is. Az ellen S tiltakozni kell azonban, hogy a be- i leges állapot és a lángelme szükség- j k éppen együtt járjanak. Az elmebe- j tegség még nem jog a zsenialitásra. ] Voltak egészséges lángelmék is, kik- 1 nek semmi közük nem volt a lelki betegségekhez, pl. Aristoteles. Leib­niz, Verdi, Arany, Prohászka. Vi­szont az elmebetegség sem zárja ki a zsenialitást, hiszen igen gyakran együtt járnak. Azonban csak olyan elmebetegségek kapcsolódnak a zse­nialitáshoz , amelyek az elmeműkö­dést szinte betegesen felfokozzák. A benyomások túlérzékenységét, a fantázia szertelen élénkségét, az ér­zelmek túlzott mélységét, a gondola­tok rapszódikus csapomig ásáé, lázas, nyugtalan tevékenységét, féktelen ambíciókat keltenek ezek. Olyan elmebetegséget ,nem találunk együtt a zsenialitással, amely az elmeműkö­déseket lefokozná pl. a kretiniz.mus. Ezek után az eredmény a követke­zőképpen adódik: a pszichopátiának nincs szükség­képi összefüggése a tehetséggel, de mivel a tehetség önmagában nem elegendő alkotásokra, a pszidhopatia szükséges erő, erjesztő anyag, .mely a tehetséget nem hagyja nyugodni, újabb és újabb alkotásokra serkenti. Az átlagtehetségben ez a hajtóerő a hivatástudat és más emocionális té­nyezők, de ezek nem olyan minden gátlást, akadályt leromboló ener­giák, mint a zseniknél a pszichózis. Ki tudna egészséges lelki alkat mel­lett versenyezni Michel Angelo bete­ges alkotás-vágyával, Napoleon kí­méletlen törtetésével, Kierkegaard dán filozófus aszkéta 'életével, Ma­yer Robert rögeszmés beállítottságá­val? A beteges rajongás, elvakult fanatizmus sok olyan hőstettre, ál­dozatra, önfeláldozásra is képes, mi­től a józan gondolkodású, egészsé­ges ember is visszariadna. Kretschmer szerint az egészséges ember a nyárs-polgár. Túlzott, meg­állapítás, de tény, hogy a szellemileg egészséges ember általában megelég­szik önmagával, környezetével, nem úgy, mint a pszichopata. Az égészsé- J ges ember biológiailag kétségtelenül a -pszichopata felett áll, de szociális é9 kulturális értékek szempontjából n-em mindig. A zseniben a pszichopátia csök­kenti a beszámíthatóságot. Ez az alapja annak a védekezésnek, hogy a zsenire nem kötelező a közmorál. Az igazság azonban az, hogy az egészséges •zs'enialitás nem jogosít­hat fel a lazább erkölcsi életre, sőt súlyosbítja a hibákat. A pszicho- pátiás vonások természetesen meg­értőkké tesznek a zsenikkel szem­ben. Imiktr Esterházy gróf megnyerte a 16.000 koronás fogadást Hárem hí alatt Rrireithiziril Budapestre hajlatait Rlllav Tamás vált az atltársa A régi boldog, gondtalan idők em­lékei idéződnek fel abban a fogadás­ban, amelyet éppen most 30 eszten­deje, 1907 december 10-én — egy át­mulatott pezsgős éjszaka hangulatá­ban Esterházy Pál gróf kötött a nyíregyházi Koronában. Esterházy Pál gróf, a mulatozásairól híres sza­bolcsi földbirtokos, vármegyei tb. főbíró, Budapestről hazatérése után, az otthagyott szépasszeny emléké­vel doppingolva a negyvenedik üveg pezsgő durranása közben kiadta a jelszót a pincérek hadának — most már lélek az ajtón se ki, se be. Éppen ebben a pillanatban lépett be ©gy huszárezredes. Esterházy Pál gróf mellett telepedett le. A fiatal gróf és az ezredes közöitt megindult a fesztelen beszélgetés, hogy miről beszélgettek, senki sem tudta. Haj­nal felé magukhoz intették a főpin­cért és egy cédulát nyújtottak át neki megőrzés végett. A hajnali fo­gadás írásba vett feltételeit. A foga­dás pedig nem babra ment, 16.000 koronáról szólt, ami abban az idő­ben tekintélyes polgári vagyont je­lentett. Reggel 9 órakor már ott állott Esterházy Pál gróf a Korona előtt négyes fogatával, hogy a fogadás ér­telmében bárom nap alatt eljusson Pestre. Az érdekes kiránduláson egyetlen útitársa volt: KóMay Tamás. A nagy feltűnést keltő fogadásról visszatérésük után Kállav Tamás a következőket mondotta el az akkori Nyír-vidék szerint: A vállalkozásnak szép idő kedve­zett és az ért is aránylag jó volt, nagy könnyűséggel érkeztek d esté­re Bodrogikeresztúrra, ahol Wolken- stein grófnál szálltak meg. I-nnen hajtottak be Miskolcra, majd Ko-m- polt-ra men-tek, ahol Károlyi Mihály gró-f vendégei voltak. Kompoltról reggel indultak el és délben értek Hatvanba, ahonnan már egy hajtás­ban mentek Pestig. Este 9 óra 05 perckor futottak be a külső kerepesd úti vámon. Az egész úton a gróf hajtott, egyetlen egy pillanatra sem adta át a gyeplőszárat a kocsisának, legfeljebb csak akkor, ha közhen kedv-re kaptak egy kis puskázásra. A 365 kilométeres utat sikerült lefut­nunk három nap alatt. A fantasztikus fogadást Esterházy Pál gróf megnyerte és hazatérése után készpénzben felvette a 16.000 koronát... A XX. század közszükségleti cikke az Írógép. Ha írógép, legyen Mercedes mert megbízható, gyorsjáratú, nagy­teljesítményű. Minden erszénynek megfelelő modellek. Előnyös fize­tési feltételek. Kérjen még rsa díj­talan ismertetést. Díjtalanul bemutalja a körzeti képviselet Szilt! Er»® cég Nyíregyháza, Zrínyi Iiona-utca 2. szám Telefon 118. Nyomtatvány renddé» előtt H- »ejtse el cégünket felkei isai. Merkwr­nyomda, Be?csénv!-»ica X

Next

/
Oldalképek
Tartalom