Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)

1937-12-25 / 292. szám

/ 0 .Nyírvidék SZABOLCSI HLK hírLAP 11. oldal Olcsó újévi vásár divatcikkekben, kötött áruk, pulloverek, gyermek mackó garnitúrák és rövidáru cikkekben ■“- .,, 4 * Friedmann T estvéreknél 1 .van alkotmány, csakhogy az abszo­lút alkotmány, csakhogy az olyan' al­kotmány, amely nem alkotmányos. E-zért jegyeztem meg előbb, hogy a magyar történelmi alkotmánynak van' egy állandó, lényeges, ebből ki nem vonható tulajdonsága. Én, visz- szamegyek a mi első történetírónk­hoz, akinek azt az idézetét, amelyet én fogok most használni, a legna­gyobb magyar történetírók egyike, Pauler Gyula könyvének mottójául használta: Bölcs Leó — Leó sapiens — úgy szól rólunk, mint a többi szittya nép akel szemben különösen a haditaktikában kiválóról: mert egy főnek hódolnak és rendezett csa­tákat vívnak és az ő arűhonjaik ke­gyetlen büntetésekkel fékezik a há­borúban a népet. Miért? Mert béké­ben „szabad és független ez a nép, ez a nemzet“. Ez volt Bölcs Leó karakterisztikus feljegyzése és az végigvonul egész életünkön. Mit jelent a Szent Ist- ván-korszakban az aranybulla, mit jelent a rendiség korszakában az a gyönyörű politikai alkotás, amit Szentkoron a-t annak, Szentkorona- eszmének vagy elméletnek neve­zünk? Mindig egyet és ugyanazt jelenti: a szabadság védelmét a nép számára és ha mi a mi alkotmányos küzdelmeinket nézzük, végesvégig azt fogjuk találni, higy mindig pro libertate folytaik alkotmányos küz­delmek. És ha a történelmi alkot­mány kifejezi — aminthogy az al­kotmány általában kifejezi — vala­mely népnél annak jogi géniuszát, teremtőerejét, individualitását, egyé­niségét, karakterét úgy nálunk azt ez fejezi ki. Az alkotmány az, amelyben — amint az megterem t e­tett, amint a nép és a nemzet kivá­lasztottjai részéről létrejött — az ő egész politikai életét éli. Az alkotmány olyan, mint a nyelv. A magyar nveiv első nyelvemlé­künkben a Halotti beszédben, Páz­mány Péter hatalmas, erőteljes ma­gyar prózájában, a. XIX. és XX. szá­zad nagy költőinek a nyelvében, egy Petőfinek, egy Vörösmartynak, egy Arany nyelvében él. Ez a nyelv .mindig ugyanaz, bár erejében, szí- nességében úgy fejlődik, hogy szinte alig ismerünk reá arra a régire, az ősire. c 1 HUMQQRia W[—----— |»1 É- -'jr It V--­eps ^síooö*»* A modern irógépgyarias remeke! Képviselet: Ufságboli NYIREGHÁZA. Kedvező fizetési feltételek Nyíregyházi értékek: A JSd. A Nemzeti Színházban Két immár fénylő nyíregyházi név. Érték, jövő a magyar művészi teremtés magasságában ... Rigó Magda, a M. Kir. Operaház művész­nője, Juhász Ferenc a Nemzeti Szín­ház művésze. Kérésünknek, hogy ír­janak nyíregyházi emlékeikről, ben­sőséges, szabolcsi szívvel tesznek eleget. Rigó Magda ír ja : Kissé megkésve válaszolok kedves soraira, de sajnos, nem jutottam előbb hozzá, mivel jelenleg is egy nagy díszelőadásra készülök, most 28-án a Dolinányi Vajda-tornyában éneklem a főszerepet s mint mindem új dologgal, úgy evvel is rengeteg dolog van, tehát nem tudtam előbb válaszolni. Ön, kedves Szerkesztő úr, azt kéri tőlem, hogy egy cikket írjak karácsonnyal kapcsolatban magam­ról. Hát sajnos, újságírói tehetség­gel nem áldott meg az Isten, így csak talán a kérdésére fogok vála­szolni. Hogyan is lettem művésznő? Nem tudom, hogy születésem helye Má­ra,maros, vagy a Nyírség bája volt rám hatással, melynek édes akácil­latos légkörében töltöttem el leg­boldogabb gyermekéveimet. A ked­ves nyíregyházi leánygimnáziumi évek után a kereskedelmi iskolába kerülve, a sóik számokkal és a tar- tozik-követel rovattal alig tudtam megbarátkozni, de szerencsére ott volt az én kedves festőtanárom Szalay Pál, aki először lebbentette fel előt­tem a művészet titkos fátyolét s felébresztette bennem a vá­gyat, hogy a rideg számok fölé emelkedjem, ezért őneki, bár az ő művészetéhez hűtlen lettem, sok-sok köszönettel tartozom. Tehát, hogy rövid legyek, amikor éppen a festészetet tanulmányozva Münchenben és Becsben jártam, ott élő rokonaim biztatására énekeltem egy híres mesternek, de természete­sen csak kis dalocskákat, mivel a komoly énekről még fogalmam sem volt. Azután egymásután jött min­den, zeneakadémia, majd egy kis bécsi tanulás és végül az opera, köz­ben minden nyarat Olaszországban • egy híres énekesnő társaságában töltve, mert hiszen tanulni állan­dóan kell. Bár sokat kell dolgoznom, a pályámat nagyon szeretem s min- | den siker egy újabb buzdítás a még jj nagyobb után. S most úgy a Szerkesztő úrnak, | mint a kedves nyíregyháziaknak víg t karácsonyt és sok Jézuskát kívánok j sok szeretettel és üdvözlettel. Juhász József, a Nemzeti Színház művésze üzen Mélyen tisztelt Szerkesztő U.r! Megvallom őszintén, nem a leg­könnyebb probléma elé állított, mi­dőn arra kér, hogy írjak egy inter­jút önmagámról. Azonban az ötlet érdekes és megpróbálok eleget tenni kérésüknek. Egyik kérdés, amit levéléiben fel­tesz: milyen a művészi sors? Nem emlékszem, hogy valaha az életben is találkoztam volna olyan emberrel, aki ne azt a tanácsot adta volna a fiatalabbaknak: csak azt a pályát ne válaszd, mit én. Azt hiszem, ez így van, mióta ember mozog a földön. A pályájával miért legyen éppen a színész megelégedve, mikor talán ez a pálya, ez a hivatás kíván a leg­több küzdelmet, ez gördít a leg­gyakrabban nehézségeket az ember elé. És mégis szép és mégis nekünk a legszebb hivatás és ha újra kezd­hetném, újból ezt választanám. Ezután vessünk fel egy másik kérdésit. Beszélgessünk pár szót a Hímről. Azt hiszem, ez olyan kér­dés, ami az én szűkebb hazámat is érdekelni fogja. Hiszen a filmgyár­tás segítségével, a vetítőgép fény­sugarán és a hangszóró beszédén keresztül annyi mérföld távlatán ke­resztül is találkozhatunk. Milyen is az az út a színész számára, míg a szövegkönyv eljüt a vetítővászonig. Bizony a színészt új és érdekes fel­adatok elé állítja a technika fejlő­désének eredménye: a fényszínpad. Itt nem hosszú napok próbáin ke­resztül kiforrt .alakítást tudunk adni, hanem egy-egy rövid jelenet­nek néha órákon át való próbája a jó alakítás egyetlen lehetősége. Igaz, hogy a film újszerű feladatok elé ál­lítja a technikai rendezőt is a lehe­tőségek nagyobb kihasználhatóságá­val, de igazi újszerűséget a színész számára jelent. A felvevőgép és a mikrofon nem emberi szemmel és füllel lát és hall. Ezek a tökéletesség sokkal magasabb fokán állanak és kritikai meglátásuk nagyobb, mint a legszigorúbb újágíróé. A színész­nek nem szabad egy percre sem el­felejtkezni a műterem vakító Fény­szórói alatt, hogy it egészen mást kell adnia, mint a színház színpa­dán. Míg a színpad a szabad moz­gás, a szabad hang helye, addig a ifel vevőgép előtt a színész száz kor­lát között mozog. Itt a legapróbb mozdulat levetítve a legnagyobb groteszkséget adhatja. A hang leg­kisebb árnyalatát sokszorosra felfo­kozva mondja vissza a hangszóró, így a színész, aki a szerepet alakítja, alig ismer önmagára, illetőleg arra, amit ő igazán akart adni. Kritikát és főleg vádat rengeteget haliunk a magyar filmgyártás ellen. Szeretném megkérni az én kis ha­zám lakóit, nézzék szeretettel azt a titán! küzdelmet, amivel a magyar filmgyártás harcol. Hiszen mögötte csak egy kilenc milliós nép és egy kis ország szegénysége a támasz. És nem szabad behunyt szemmel kriti­zálnunk, hanem észre kell vennünk azt a felfelé irányuló haladást, amit a magyar filmgyártás mutat. Befejezőül még pár szót arról, akivel gyakran találkozom itt a pesti színházi világban az othoniak közül. A'bájos és tehetséges Tolnay Klári, aki a nyíregyházi Angolkis­asszonyok intézetének a növendéke volt, akivel a „Tisztelet a kivétel­nek“ és a „Kölcsönkért kastély“ c. filmekben 'játszottam együtt. Sok­szor szeretném, ha sokan lennének itt körülöttem az otthoniak közül, akikkel elbeszélgethetnék gyermek­korom színhelyéről. Hiszen most számomra csak hazai újság betűi je­lentenek valami ta szülőföldemről, midőn cifra betűi mögül az otthoni ■erdő mosolyog rám. És ha most búcsúzom Ls mind­azoktól, ajdk olvasták soraimat, a viszontlátás reményében búcsúzom, hiszen viszontlátjuk egymást az új filmben, a „Marikában“. Búcsúzva tehát igaz baráti szere­tettel kívánok minden f didimnek bold ok karácsonyt. Kereskedők részére legjobb beszerzési forrás fű­szer,- gyarmat- és festék- árukban olcsó árak mellett Blau és Beleli nagykereskedők Bessenyei-tér 6 Telefonszám 163 — Gyorsír óórákat ad Nagy Irén oki. tanárnő, Kállói-u. 25. (x) VADÁSZ-JüGY | bejelentő- Isp kapható a Nyirvidék-Szabolcsi l-f S fí o kiadóhivatalában Bethl en­ftliridjp utca 1. sz. Telefon: 77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom