Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 197-247. szám)
1937-09-26 / 218. szám
(Trianon U8.) 1937 szeptember 26. 6% áíívdom;fpiw Ak/ A/SA1 A/ORD PALMA-OKMA TAKTÓSTALPAT: mSiÜLO&f Egy nyíregyházi rendőr- törzsőrmester bravúros nyomozása Több ízben történt, így annak idején a Prékopaház kárára elkövetett lopási esetben, most legközelebb pedig a Hatzel- téri permetező árus; leleplezése esetében, hogy a nyo- ? mczásban és a tettes elfogatásában f Orosz Illés nyíregyházi rendőrtörzsőrmester bravúrjának, nagyszerű szimatjának volt sikere. Az őrmester nyomozótehetsége több esetben előnyösen tűnt ki és szolgálata nagy mértékben segítette elő a bűnügyi nyomozás érdekeit. Miért sötét a Keresztutca? Az alábbi panaszos levelet kaptuk: Gyakran olvasunk a Nyírvidékiben felszólalást egyes utcák hiányos kivilágítása miatt és bizonyára meghallgatásra talál az illetékes hivatalnál, amely a bajt orvosolja is. Ezért bizalommal adom tudtára az illetékes hivatalnak, hogy a Kereszt-utcában már hetek óta nem részesülünk a villanyvilágítás áldásában. A gyönyörűen fejlődő gömbakácfák sűrű és magas lombjai teljesen eltakarják a villanykörtét, úgyhogy néha nem is tudjuk, vájjon ég-e vagy nem. Az utcát teljes sötétség borítja. Az ilyen elsötétített- utcákban keresnek rejtekhelyét azok, akiknek a világosságtól kell félndök ... vagy akik a sötétség leple alatt észrevétlenül húzódnak meg- és hirtelen lépnek a mitsem sejtő arra menő elél... Kellemetlen, sőt félelmes, ha a fal vagy a kapu mellett álló ember mellett kell a sötétben elhal adniok, hiszen nem tudhatjuk, milyen szánPadlólakkot Parkettpasztát Beeresztőt Parkettkefét és háztartási cikkeket vásároljon Czutrin Testvérek festék és vegyeskereskedésében Bessenyeí-tér 11. Telefon 458. SZ lYÍHSTTDÉK _ OJLCSI HÍRLAP 1 oldal FELSÉGES TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZHO 0Uj hongsiinsiabólyozó. o Rendkívül praktikus f e s z ü 11 ség-á tk a pcsoló ^ Automatikus szelekció-kapcsolás. s 'HtDtJLtIS KÉTPEHTODAS VAtlÓARAMÜÉS UHIVERZÁLÍS KÜIFOIPV t VŐ Kapható HORVflTHNÜL, Bethlen-utca 2. Díjmentesen bemutatja KIITZ MIKSA CÉG Takarékpalota I dókkal éü ott. Kérem tehát úgy a Kereszt-’Utcában lakók, mint az arra járó-kelők érdekében az illetékes ha-1 lóságot, nyeseget tesse le a villany- .1 körtéket eltakar.© ágakat, hogy ismét 1 nyugodtan, félelem nélkül lehessünk • és járhassunk a különben szépen ki- . világított Kérészt-utcáhan. A jövő- i >1 ben pedig az annak .a kötelességét ■ j képező közeg >b< jelentésére oszlás- í sák el a magában veszedelmeket i rejtő sötétséget. Vagy talán hatal- ’ mázzák fel az ott lakókat, hogy —í ! kihágás elkövetése nélkül — ők maguk végezhessék azt. Január elsején veszi át az állam a városok számvevőségét ; A városi .számvevőségek .'államo- i/witása befejezett doiogsmk tekint- Öt'.etö 3 a hírek szerint az új rend- Szerrfc való áttérés már 1938 január -l én meg is .történik. Az államosítás a .belső adminisz- tr icióit, a státuszviszonyi>kaí, íz ügyke zelés rendszerét természetesen kin végesein meg fogja változtatni s* éppen ezért mindkét részről, mi Ind a városok, mind az állam részéről megleli tó ős bonyolult helyzeteket teremt, amelyeknek megoldása a legközelebbi jövőben már Kiás Józt-ef dr., alá .első volt az állástalan ifjáíság elhelyezkedés'tvß irányuló mozgalom megindításában, J igen .figyelésire méltó .szózatban fordul az iíjústtgboz, az értelmiséghez a nemzet sor&döntő kérdésében, az ifjúság elhelverekedésének ügyében. Illés József dr. nyilatktkzaita an Évái inkább érdekel bennünket, „szabolcsiakat, mert lilt's dr. a vármegye egyik kerületének, a gávaí választó kerületnek országgyűlési képviselője, aki éppen nyiregyhá’A előadásában is foglalkozott az simult évadban az ifjúság elbelyezkedzésének próblé- májával. Illés dr. a következőket mondja: — A fiatalsághoz, a tehetségesekhez, a szorgalmasokhoz, a.kik komolyan érzik a maguk élethivatását, azt- a figyelmeztetést intézzem: jól gondolják meg, mielőtt vaianyely pályára lépnek s határozott irányt vesznek, hogy vájjon van-e tehetség bennük, alkalmasak-e arra a pályára, amelyet választanak. Menjenek az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági pályákra. Menjenek vissza a faluhoz! Az ő tanul tsar gukra, az ő értelmiségükre ott is szükség van. Szerezzék meg a fiatalok .már az iskolában azokat- a gyakorlati ismereteket, amelyekre ma elengedhetetlenül szükség van, mert ma mód van erre a középiskolákban és az egyetemeken is. A lenézett technikai tudást, a gyorsírást, ■ nyelveket igyekezzenek elsajátítani. Ezt mindenki megteheti. Én látok olyanokat, akik tényleg a legnehezebb .munkával, szerény eszközökkel szerzik meg ezt a tudást. Akkor majd sokkal gyorsabban elhelyezkedhetnek és akkor mindez nem fog olyan nehezen menni, mint amilyen nehezen most megy. esedékessé válik. Az elterjedt hírek szerint az állam csaä a fiatalabb számvevőségi tisztviselőket kívánja átvenni, a magasabb szolgálati idővel rendelkező tisztviselőket ellenben az államosításkor a városoknak nyugdíjaznia keli. Ez természetesen újabb terhet fog jelenteni a városoknak. A? állástalan dipíon&isok országos bizottsága — ÁDOB — 1933-ben indított akciója során, amelyben minden politikai 'párt Fésztvfítt, az állástalan diplomások közül 63%-ot, sőt 3ehet mondani, még többet is elhelyeztünk, vagy valami munkához 'juttattunk. A kormány most ennek a munkának sietett segítségére a íSiemzeti önállósítási Alappal- Ezzel tehát megmutatjuk, példát adtunk arrtf, hogy lehet pártközi megállapodás alapján, a koeymány teljes megértésével éljutni égiszén odáig vágyaink megvalósulásában, amelyek 1932-ben csak arra szorítkoztak, hogy néhány száz vagy néhány ezer fiatal embert .meg tudjunk menteni, hogy most már az intézményes megoldásról beszélhessünk. Én mindezt eddig úgyszólván! csak tüneti kezelésnek tartom, mert kétségtelen az, hogy akármennyit fáradoztunk is, akármennyi eredményt j tudtunk is elérni ezen a téren, ha a kormány ezeknek az állástalan diplomásoknak, a 80 pengősöknek most már a gyakornokok közé való felvételét is lehetővé teszi, amit szintén örömmel üdvözlők és ha azt látom is, hogy új állások kreáltatnak száI .mukra, amit szintén megelégedéssel veszek tudomásul, mégis a kérdést ezzel nem látom megoldottnak. A tulprodukoió ugyanis .megvan, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy | a háború után volt, amikor a hábo- ■ rúból visszatérőket és a megszállott 3 területekről ide Özönlőiteket helyeztük el elsősorban. Az igazi szerves és intézményes megoldást az iskoláztatás gyakorlativá tétele az életnevelés hozhatja csak. Ezzel tudjuk megoldani azt az erkölcsi válságot is, amely ma tapasztalható és ezzel az egész gazdasági válságot is, mely ! tulajdonképpen erkölcsi -válság és nevelésügyi probléma. Ha a kultúrpolitika ezeket a kérdéseket, amelyeket felvetettünk, meg fogja oldani, akkor a legolcsóbb, a legtökéletesebb szociálpolitikát biztosíthatjuk. A legtökéletesebb szociálpolitikát, mert nyugalmat teremt, mert megteremti a lehetőségét a jövő fejlődésnek, mert megteremti a nemzeti élet rendjét, a nemzeti élet egyensúlyát. Én azt látom, hogy a kultuszminiszter erélyes kézzel .hozzáfogott középfokú oktatásunk átállításához — tudatosan nem szervezést említek — a nevelésnek, a gyakorlatias nevelésnek, az életre való nevelésnek megindításával. Azt látom, hogy a kormányban megvan a teljes megértés eziránt a probléma iránt, teljesen tudatában van annak, mit jelent ■TÓnknézve az értelmiség. Egyet kétségtelennek tartok és ebben mind- I nyáján egyetértünk, azt, hogy az értelmiség visszafejlesztésével, elnyomásával nemzeti létünket veszélyeztetjük. Ez valósággal öngyilkosság volna. Ma is áll Széchenyi mondása, hogy nem pusztán a termékeny lapályok és hegyek gazdasági mértéke teszi egy ország gazdagságát, hanem a kiművelt fő, az értelmiség is. A föld értelmiség nélkül nem ér semmit, az értelmiség föld nélkül szintén nem. Nekünk, akik ezt a felfogást képviseljük, mindent el kell követnünk, hogy az egész agrárpolitika, az egész telepítési ügy e nagy szociálpolitikai kérdés, az értelmiségi kérdés megoldásának szolgálatába állíttassák. Minthogy meg vagyok győződve arról, hogy a kultuszminiszter ígv Uj üzlet! Olcsó árak! Fűszer és csemegeárukat, kávét, teát rumot stb. vásároljunk a most megnyílt Heringh Dexsö fiiszerházában Telefon 671. Bessenyei-tér 6. meffett irLrurLrunri Ilié» József dr. egyetemi talár, gávaí kerilet országgyűlési kégdseiéje ayilatkszik az ifjeság eltielyszkedésérál Hentesek az ipari, a kereskedelmi pályákra, menjenek vissza a falukor
