Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 197-247. szám)

1937-09-12 / 206. szám

mmawa—ai iMrkttxttiség éa kiadóhivatal Bethien-utca 1. sz. ^ p/Aj jTllífll MÜPIS ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. ^«•tatakflréki csekkezám: 47.139. Telefónszám: 77. r V» LI I f\H1 ilMrLHr Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. Magyarok, ide nézzetek irta: Nénássy Sínre okunk senki előtt, legkevésbé az örök kicsinyeskedők előtt pirulni. Szépet, nagyot, hatalmasat, szabolcsi magyarokhoz méltót alkottunk. Nemcsak érdemes, de kötelessége is megnézni, tanulmányozni minden­kinek, aki a magyar közérdeket s nem az önző magánérdeket hordoz­za szívében. Munkánkból ismerje­nek meg. Bíráljanak, biztassanak, korholjanak, ahogy megérdemeljük. ] Mindenre jogosítva van .mindenki. I de csak egy esetben, ha a „Szabolcsi I Gyümölcsvásár, mezőgazdasági, ke- j reskedelmi és ipari kiállítási 1937 I szeptember 12—19-ig megnézi. Lá- ] tatlanban, hallottak után nincs joga | senkinek semmiféle nyilatkozatra! ! Ha dícsér, fecsegő; ha bírál, hazug : lesz!'Mi egyiket sem óhajtjuk. A ha­társzélen lakó szabolcsi mezőgazda­ság, ipar és kereskedelem és szellem példát akar adni a megszállott terü­letek felé, hogy mire vagyunk ké­pesek, hogy ma is érdemesebb hoz­zánk, mint máshoz tartozni, hogy vezetőképességünket nem vesztettük el és nem is fogjuk elveszíteni soha! Befelé példát akarunk adni arra, hegy csak a csügged ők lelkében ve­szett el a magyar munkába, szere- tetbe, megértésbe vetett hit a re­ménykedők leikében: „Magyarország nem volt, hanem le9z!“ Ebben a tu­datban a szabolcsi mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és szellem nyu­godtan kiáltja a testvérek felé: Ma­gyarok, 1937 szeptember 12—20. napjain ide nézzetek, hogy akinek van szeme a látásra, lásson, okuljon, tanuljon és tapasztaljon, főleg tudja meg, hogy kik, hol, miként és mivel állnak őrt az ideiglenes magyar ha­tárokon s mi a jutalmuk: megértés, vagy részvétlenség?! Lázár Undor igazságügyminiszter Mikecz Ödön államtitkárral Nyíregyházára érkezett Négyszázezer szabolcsi torkon ci­kázik ez a vágy. Keresi a kifejezést, a megfelelő hangot, hogy méltó le­gyen a tetthez. A tett: 800.000 hold szabolcsi iföld krémjének, színe- javának .mintája, 278.000 szabolcsi őstermelő 55Ó.000 karjának minden munka-eredménye! Eredménye an­nak a 800.000 hold földnek, melynek területe csaknem a legutóbbi száza­dokig futóhomok, malária ba.cillus- tenger, könnyeket fakasztó, fájdal­mas panaszokat susogó nyírfarenge­teg volt. Ha az őszi szél fellibben­tette az úszó békanyálat Nyíregy­házán, az Nagyecseden szállt le, ho­mok, malária, szegénység, pusztaság, ember- és állathiány mindenütt! Hiá­nyoztak az erdők, ligetek, a szőke Tisza mellékfolyói, ahol a munkában elemyedt emberek felüdülést talál­tak volna. És mit csináJt ebből a munka, a tett, az 556.000 őstermelő szabolcsi kar? A pusztaság kietlen világát ragyogó magyar élet váltotta fel. A futó szél erejét roskadozó gyümölcsfák szelik keresztbe, tépik és szórják szellővé lágyítva milliárd és milliárd felé. A „barack Kecske­mét“ után az „alma Szabolcs“ kacé- ran, mérhetetlen bőségben, kéjelegve kínálja a világ legüdítőbb zamatját ott, ahol eddig csak édeskés nyínfa- ievelet, néha a nádasokban fészkelő méhes gyér nektárját találta a hideg­leléstől megkínzott, láztól kicserepe- seídett magyar ajak. Búza- és rozs­táblák ringanak, burgonyaföldek zöl­déinek, gömbölyödő káposzta erdők lustálkodva ülnek, szőlőgerezdek nyújtózkodnak a napfényben, gulyák kolomp ja szói és nyájak legelésznek a dús réteken, falvak emelkednek és karcsú tornyok borulnak az örök lédet alapján mozdulatlan templo­mokra, ott, ahol az északi, déb, ke­leti és nyugati szelek hívták bírókra egymást és egymásnak rontva, sü­völtő hangokkal rázták meg a ma- dárfészkelésre sem alkalmas nyírfa- erdőket és a lakásra is alig alkalmas bogárhátú kunyhók seregét. Ha ezt a változást, ha ezt a haladást filmre lehetne varázsolni?! Most .itt van minden, ami szemnek, szájnak in­gere, ami munka, érték, múlt, jelen és jövő: az alma Szabolcs! Ide tele­pítette a fáradhatatlan szabolcsi munka! A 278.000 szabolcsi őster­melő munkája! Hozzájárult ehhez az 50.000 szabolcsi iparos, a 16.500 sza­bolcsi kereskedő, a 10.000 szabolcsi .vasutas, a 15.000 szabolcsi szellemi munkás, a 3000 szabolcsi katona, a 8000 szabolcsi nyugdíjas, a 4000 sza­bolcsi vegyes foglalkozású, a 7000 szabolcsi cseléd, a 6000 szabolcsi is- ? mere ti en foglalkozású. Mindegyik \ tett hozzá valamit. Ki gyenge por- ] szemet, ki kiklopszi kősziklát, ki, t amit tudott, mindegy, hogy ki volt, gyermek, beteg, felnőtt, rokkant, munkakerülő, mindegyiknek volt egy mozdulata, mindegyiknek volt egy szava, gáncsoskodása, oktató vagy rosszaló bírálata, mely okszerű cselekedetre ösztönzött. Az eredmé­nye a földművelő kasza, kapa, villa, az iparos kalapácsa, a kereskedői biztatás, a szellem teremtő diadala! Oly szép győzelme ez a,z életnek a halál, a hitnek a kétségbeesés, a re­ménynek a csüggedés, a nagylelkű­ségnek az alacsony!elkűség, a jónak a rossz, a munkának a lustaság, okosságnak a butaság felett, hogyha még annyira is ver a sors, örök re- f ménykedéssel mondhatjuk el a köl­tővel: „Az nem lehet, hogy ész, erő s oly szent akarat hiába sorvadoz- zanak egy átoksúly alatt“. Minden magyarok elé tárjuk hát a szabolcsi gazda, iparos, kereskedő és szellemi munkás összefogó munká­jának az eredményét, illetve azok­nak azt- a részét, melyre módunk, al­kalmunk és tehetségünk volt. Nem kérkedni, nem dicsekedni akarunk velük, bár okunk volna rá. Még az­zal a panasszal sem rontjuk a ma­gunk ünnepét, hogy mit tudtunk volna, ha hagynak munkálkodni és nem akadályoznak, iha támogatnak 9 nem gyöngítenek, ha szeretnek s nem gyűlölnek, ha segítenek s nem támadnak, ha adnak s nem elvesz­nek, ha egymást megértjük, nem pedig viszálykodunk?! Büszkék va­gyunk rá, hogy kaviccsá tudtuk mor­zsolni az emberi hitványság eme kő­szikláit s darabokban és nem hegy- omlásokban engedtük rázúdulni a szabolcsi népre. Mi másért dolgoztunk, másért munkálkodtunk. Be akartuk bizo­nyítani minden, magyarnak, hogy mi, szabolcsiak, 1937-ben is vagyunk olyanok, mint ők, he akartuk bizo­nyítani, hogy versenyre tudunk kel­ni és kelünk is minden magyarokkal abban, hogy ki szereti jobban a há- zatáját, ki tud érte többet, jobbat cselekedni. Nem azért, hogy a gyen­gébbeket legyőzzük, hanem hogy meggyőzzük a jobb magyar munká­ról. Nem azért, hogy a nálunk kü­lönbeket becsméreljük, hanem hogy tanuljunk mindnyájan hazánk javá­ra 'é9 üdvére! Fejünket azonban nem dugjuk ho­mokba. Érezzük, tudjuk, mert meg vagyunk róla győződve, hogy nincs A Máv. fellobogózott pályaudva­rára ma délben, 1 órakor érkezett meg Lázár Andor dr. igazságügymi­niszter Mikecz Ödön dr. államtitkár kíséretében, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök megbízásából meg­nyissa a Nyíregyházi Gyümölcsvá­sárt és Kiállítást. Az érkező minisz­tert és államtitkárt az állomáson a hatóságok, intézmények, egyesületek küldöttei élén Juhász Mihály helyet­tes polgármester és vitéz Elekes Gá­bor üdvözölték a szeretet és hála szavaival, majd hat gyönyörű ma­gyarruhás leány lépett elő és virág­csokrot nyújtottak át Lázár minisz­ternek és Mikecz Ödön dr. államtit­kárnak. A nyíregyházi ág. hitv. ev. leánygimnázium festői csoportja nagy hatást keltett. A fogadás után Lázár miniszter és kísérete a közönség lelkes élj énétől fogadva, az iskolák növendékeinek sorfala között a város ötösfogatán vonult a Gyümölcs vásár területére, ahol Szohor Pál polgármester mon­dott üdvöalőbeszédet. A szabolcsi nép új kenyérkeresetihez jut a gyü­mölcstermelés útján. Azért rendez­tük ezt a gyümölcsvásárt, hogy a termelés eredményeit ismertessük. A polgármester hálás köszönetét mondott Lázár miniszternek és Mi­kecz dr. államtitkárnak hitet erősítő megjelenésükért. Lázár AndoF dr. miniszter vála­szában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elnöke, Darányi Kálmán élénk figyelemmel kíséri és öröm­mel látja a magyar föld minden, élet- jelét, a magyar nép minden meg­mozdulását. A miniszterelnök szere­tettől áthatott üdvözletét tolmácsol­ja a Nyírség népének, amely meg- | érezte annak az igazságnak jelentő- * ségét, hogy a nemzetet csak a ter­melő munka teheti nagygyá. Hiszi, hogy a pirosló, szép szabolcsi alma a mindennapi kenyér gyarapodását jelenti a Nyírség népének és ebben a reményében megnyitja a kiállí­tást. A miniszter ezután, akinek sza­vait lelkes élj enne! fogadta a kö­zönség, megtekintette a kiállítást és nagy elismeréssel nyilatkozott a gyümölcstermelők gyönyörű teljesít­ményéről. A kiállítás megtekintése után Lázár miniszter, Mikecz Ödön dr. államtitkár és kíséretük társas ebéden vettek részt a Sóvári -Bácska i vendéglőben. A bankett lapzártakor még tart. Két embert elütött az autó Kozner Emil Szabadka közelében elütött egy Korec nevű embert. Koz­ner a súlyosan sérült embert autó­jába vette s beszállította a szabad­kai kórházba. Amikor az autója be­fordult a kórház kapuján, elütötte Toronyi Ottó orvost is. Az orvos sérülése életveszélyes, Korec hal­doklik. Időjárás Az ország nyugati részein északi, északnyugati szél, az ország középső és keleti részein délkeleti, déli szél, több helyen eső várható, főleg az ország nyugati és déli részein. A hő­mérséklet nem változik lényegesen. Budapesten ma délben a hőmérsék­let 22 Celsius fok volt, a légnyomás 751 mm, gyengén süllyedő irány­zattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom