Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-14 / 156. szám
(Trianon 18.) 1937 július hó 14. SZÄbolcsi HÍRLAP , IIQi A legdivatosabb női és férfi lenvásznak és tropikálok Ruha, kabát, kosztüm anyagok, kelengyék óriási választékban HARTOS LAJOS cégnél Takarékpalota. Szőnyeg, paplan és linóleum raktár. Olcsó szabott árak Ez már mégis sok! Panaszos levelet kézbesített ma számunkra a posta. Egy nyugalmazott Máv. altiszt írja és elpana szolja, hogy a napokban a lakására két ismeretlen férfi kopogtatott be, akik felszólították a feleségét, hogy hogy űzessen elő a közeljövőben megjelenő „A magyar segédtisztvi- selök és altisztek almanachjára.“ Az asszony nem akarta aláírni az eléje tett ivet, mire a két fiatalember kijelentette : ha nem fizet elő az almanachra, a férjétől megvonják a nyugdijat. Erre az ijeszgetésre aztán aláírta a rendeiőivet, sőt még előleget is adott. A levél Írója a nyilvánosság utján kér védelmet az erőszakosan akviráló ügynökök ellen, akiknek fenyegetése már mégis sok. Üvegcsiszolás, képkeretezés, csiszolt tükörkülönlegességek és üvegezés legolcsóbban Fischer József tükörcsiszoló és képkezetező üzémében: Kálvindér 2. Telefon 558 h újhelyiek Nyíregyházától Tárják a turistaház kibővítését A Sátoraljaújhelyben megjelenő „Zemplén“ nagy cikkben hívja fel Nyíregyháza város figyelmét, egy korábban tett ígéretére, amely szerint a Turistaegyesület turistaházá- zának a kibővítését vállalja. Visszaidézi néhai Bencs Kálmán polgár- mesternek a turistaház felavatása alkalmával mondott beszédét: „Az újhelyi turistaház emeletét mi akarjuk felépíteni, legyen az a nyíregyházi turistáké és ha a debreceniek is akarnak itt ezen a gyö- nzörü vidéken turistaházat, úgy építsenek ők külön. A lap megjegyzi, hogy Nyíregyháza és Ujhely uj vasúti össseköt- tetése, amely lehetővé teszi, hogy a síkságról másfél óra alatt ideérkezzenek az újhelyi hegyvidékre, még csak fokozottabb mértékben teszik kötelességünkké, hogy a szabolcsiakKeriskedfik részére legjobb beszerzési forrás fűszer,- gyarmat- és festékárukban olcsó árak mellett Blau és Reich nagykereskedők Bessenyei-tér 6 Teléfonszám 163 kai felvegyük az összeköttetést. A „Zemplén“ felhivja a nyíregyházi sajtót is, hogy foglalkozók ezzel a kérdéssel behatóan. Mi készséggel helyt adunk az Tegnapi számunkban részletesen foglalkoztunk Zilaihy Péter kir. ipari főfelügyelő, kerületi ipanfelügyelő sok érdekes és figyelemreméltó adatot feltáró jelentéséről. A jelentés külön fejezetiben foglalkozik a munkásbiztosítási kérdéssel. A jelentés rideg őszinteséggel tárja fel a kisiparosok panaszát, amelyet vizsgálatai során maga is tapasztalt. A jelentésnek ez a része ezt mondja: A Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap megírta, hogy az elmúlt szerdára virradó éjszaka izgatott tüzilárma verte fel Fehérgyarmat nagyközség csendjét és riadtan futott szét a hír, hogy ég a Frank és Goldglantz- féle vámőrlő-malom. A tűzoltóság gyorsan ott termett a tűz színhelyén s megfeszített munkával hamarosan megfékezte a dühöngő tüzet, amelynek tovaterjedését megnyugtatóan akadályozta a szélcsendes, nyugodt időjárás és az a kedvező körülmény, hogy a malomhelyiséggel összeépült gépházat és áramfejlesztő telepet erős, magas tűzfal védte attól, hogy a veszedelmessé válható tűzvész oda is átterjedjen. A malom évtizedek óta fennáll s most égett le — harmadszor. Legutoljára 1928-ban, amikor teljesen modernül rendezték be újra s ezzel az új berendezéssel az egész környéknek fontos malom-üzemévé vált; 10—f5 község lakói keresték fel őr ültetésre, úgyhogy az üzem állandóan foglalkoztatva volt. Tízjáratú búza, kétjáratú rozs, olaj ütő és daráló -berendezés, naponta 7—8 q őrlési teljesítményt adott járatonként s hajtóerejét 90 lóerős szívó-gázmotor adta. A tűz a malom-üzemi felszerelést teljesen elpusztította s bontás alatt állanak a régi falak is. Csak a gépház és az áramfejlesztő telep maradt sértetlen, ami lehetővé tette, hogy szünetelés nélkül el legyein látva a község a világításhoz szükséges árammal. Hajnali fél 3 óra tájban tört ki a tűz teljes erővel s mire észrevették, már lángban állott úgy a földszinti, mint az emeleti helyiség. A tűz keujhelyiek kívánságán keresztül a nyíregyházi turisták részére üdvös elgondolásnak, csak annyi a megjegyzésünk... hogy azóta nagyot változtak az idők és a viszonyok. ,,A munkaadók, főleg a kisiparosok részéről hangzottak el panaszok a kibírhatatlan munkásbiztosító terhek nagysága és az esedékes díjhátralékok kíméletlen behajtása miatt, -amelyek nem egy esetben a kisebb önálló ipar-osexisztenciák megszűnését okozták.“ Az iparfelügyelői jelentés megállapítása régen orvoslásra váró panasza az iparosságnak. 1 étkezésének okául gondatlanság vagy öngyulladás volna feltehető, ámde ezt a feltevést semmi se,m erősíti meg. Az üzem már este fél 8-kor leállóit, a mai omhelyis égben termény egyáltalán nem volt s az üzemi munka megszüntetése állítólag gondos körültekintés után történt meg. Gyanúját senki sem meri hangoztatni, nyilatkozatra bírni alig lehet valakit, mégis mindenki arról suttog és rejtélyesen mosolyog hozzá, hogy a legvalószínűbbnek a gyújtogatás látszik, de hogy kinek állott voLna -érdekében a malom leégése, arra senki sem tud -felelni. Annyi zavaros ügye van ennek a leégett malomnak, hogy a legbonyolultabb feladatot jelenti a csendőrkerület kiszállott nyomozóinak az eset kivizsgálása. A malom ugyanis teljesen el volt adósodva s legnagyobb hitelezőként a Gräpl Flugó Betéti Társaság budapesti malomberendezési vállalat szerepel. Ez a cég zárgondnokot is rendeltetett ki az üzemhez W-eisz Imre személyében s a teljes üzem fele-tulaj don a a GoJdglantz családnak is súlyos gondokat okozott. Frank Sándor is hozzájutott örökség révén a tulajdonjog egy részéhez, de annyi bizonyos, hogy a számos gazda között senki sem állíthatta magáról s a közönség köréből is alig tudhatta valaki, hogy kié hát a malom. A tűzvész több szegény munkás- családot súlyosan érint, károsan megérzi a malom pusztulását az ■egész környék s ma még senki sem tudja, mi lesz a malom sorsa? Telőfestéshez és vasfelüldekhez csak K PAYER gyártmányú Patin és Szabin rozsdavédő festéket használjunk 1 1935-ben a Lánchidat, most a Margithidat Szabinnal festették. Kizárólagos egyedárusiló: Böhm Jenő festékkereskedő Rákóczi és Kossat-utca sarok. 32 millió teher nyomja a városokat, ami az államat Illetőé Az állam f-olgalmiadőbevétele évről évre emelkedést mutat. Amíg az 1930—31. költség-vetési évben az állam forgalmiadóbevétele 75 millió pengő volt, addig tavaly 119 millió pengő. Ugyanezen idő alatt a városok bevétele -a forgalmiadóból, az úgynevezett forgalmiadórészesedés, 34 százalékkal csökkent. A vidéki városok elszegényedésében a részesedés csökkenése mellett -az átvállalt állami feladatok költsége játszik szerepet. Különböző intézkedések a törvényhatósági és megyei városoktól hat és fél millió pengőt vontak el, ugyanekkor még 32 millió pengő olyan kiadással terhelték meg az utóbbi években a városokat, amely voltakép az államot illetné. jüRfimh 3 filmszínház I TELEFON 11. SZ. “■ ' 1 11 g Julius 14—15. Szerda, csütörtök • Budapesttel egyidőben I 2 A szerkesztő ur barátnőid • « Ma kedden utolsó nap I Nem élhetek 0 muzsikaszó nélkül CLAUDETTE COLBERT legnagyobb filmje és a 5 budaörsi repüiönap ! teljes programmja 2 Előadások 5-7 és 9 órakor. 2 R kibírhatatlan munkásbiztositó terhek a dljhálrálákak kíméletlen behajtása sok önállá kisegzisztencla megszűnését okozta Titokzatos körülmények között égett le a fehérgyarmati Frank és Goldglantz-féle malom I tüzel állítólag gyújtogatás okozta
