Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-12 / 154. szám
«. oldal RasHM U ft i * jl/ a»» ä ÖZAbolcsi hír Lat i81311 (Trianon 18.) 1937 július hó 11. A legdivatosabb női és férfi lenvásznak és tropikálok Ruha, babát, kosztüm anyagok, kelengyék óriási választékban MARTOS LAJOS cégnél Takarékpalota. Szőnyeg, paplan és linóleum raktár. Olcsó szabott árak A íalu és a cserkészek in. Ma nagyon divatos a faluról beszélni. Nemcsak a szociográfiád munkák egész sora foglalkozik a falu problémájával, hanem ez a kérdés egyre jobban tért kap a politikában és a közigazgatásban is. A cserkészetnek kezdettől fogva egyik fontos feladata volt az, hogy míg maga is módot nyújt a fiúknak a vidékek és embereinek megismerésére, kötelességévé teszi azt is, hogy igyekezzék belekapcsolódni a vidéki, falusi ember életébe. Ennél a táborozásnál is meg lehetett állapítani, hogy a falu népének lelke nagyon tele van érdeklődéssel minden új gondolat iránt s ha van •valaki, aki kezét .nyújtja a falusi kisembernek, ő ezt a kézszorítást százszorosán is kész visszaadni s megnyitja a szívét, házát. Sőt, éppen azt tapasztaltuk, hogy magában a községben elsősorban ezeknek az egyszerű embereknek a tetszését és szeretetét nyerték meg cserkészeink a táborozás ideje alatt. Az intelligencia sokkal kevésbé érdeklődött a mozgalom iránt, mint amilyen nagy szeretettel állt mellettünk a falu apraja és nagyja, a sok kérges kezű, de melegszívű magyar. Az első tábortűz után, amelynek galy- lyait csak nagy üggyel-hajjal tudtuk összehordani, szinte lelkesülten ajánlották fel a következő tábortüzek rőzseszükségletét a falubeliek, pedig nagyon jól tudjuk, hogy maguk Í9 szűkében vannak a tüzelőanyagnak. És ha visszagondolok a törvénybíró házában tett látogatásunkra szinte azt kell hinnem, hogy az eladó sorban levő szépleánytól a nagymamáig és a törvénybíró nagyapáig mindenki csak azt kereste, hogy mivel tudna kedveskedni a cserkészeknek. Nem volt olyan kérdése a cserkészeknek, amelyet ők egyenesen ne kérésnek tekintettek volna s ők is és más is ne igyekeztek volna nyomban teljesíteni. Ha ezt megértik a cserkészek, aminthogy kevés kivétellel meg is értették, akkor a cserkészet valóban betölti nemes hivatását s megérdemli azt ás, hogy felülről is élvezze a támogatás biztató, bátorító erejét. Valamit a Millenniumi emlékoszlopról Legyen szabad most egy pár percre visszatérni a millenniumi emlékoszlophoz és hangomat úgy hallatni, hogy meghallják sokan, azok is, akik •ezzel kapcsolatosan tehetnek valamit. Ott álltam fiaimmal az emlékoszlop körül. Fényképező gépjeink lencséjét is rászegeztük az oszlopra, amelyen az ezeréves múlt évszámait TRAKTOR és autóhütők készítése, Jayltása, tisztítása jól és szakszerűen Barcsik és Varga bádogos és vízvezeték szerelőknél Nyíregyháza, Bencs László-tér 18. jegyezték fel emlékeztetőül. A képeket majd eltesszük kedves emlékül. De valahányszor reá fogunk gondolni a táborra és magára az emlékműre, kissé meg fog keseredni a szánk íze, mert nincs szomorúbb látvány annál, mint mikor egy ezeresztendős múlt emlékkövéhez még csak tisztes kőlépcső sem vezet fel, hanem csak úgy a földbe vájt lépcső, amely minden nagyobb esőzéskor, szélben, viharban kopik s las- san-lassan mind járhatatlanabbá válik. É9 valami bántó van abban is, ha az emlékmű környékét felveri a gaz, a gyom. Valahogyan így nem tudjuk nevelni fiainkat a hűségre, valahogyan így olyannak tűnik fed az egész magyar múltúnkra való visszaemlékezésünk, hogy az nem más, mint üres szavalat, nagy szólam és p uff o gás. Bármennyire is őszinték legyenek a szavak, a tettek mást mutatnak. Azt mondom a fiúknak, ez az emlékmű ezeréves múltúnk, régi dicsőségünk hirdetője, akkor a fiúk tekintete hirtelen lecsúszik a vár belsejében levő horpadt sírokra, amelyek már csaknem egyenilőek a földdel s önkéntelenül is arra gondolnak, hogy az ezer múlt emlékeinek ilyen megőrzése nagyon emlékeztet a temető kegyeletére é9 nem az új élet harcaira. •És miért ilyen ez az emlékmű, illetve a környéke? Ki a gondozója? A község, a vármegye, a nemzet vagy talán a Műemlékek Országos Bizottsága? Nem hinném, hogy egy alapos és még akkor sem nagy ösz-L szeget igénylő rendbehozatal után rendszeres gondozás mellett nem lehetne méltóképpen jőkarban tartani azt az emlékművet és környékét. És akkor valahogyan jobban beszélne is az a hely múltúnkról és serkent ene kötelességt eljesít ésre. Baklövés és halászat Első beszámolómban megemlítettem, hogy Mezőssy Béla ny. főispán úr engedélyt adott a tábornak arra, hogy vadászterületén egy őzbakot lőjön valaki. A flinta meg is érkezett. Bandi bátyánk hajtőt is fogadott Zoli bácsi személyében (no, ez ugyan nem sokba került neki) és lesbe állt. De hát a nemes vad csak nem akart jönni. Az egy külön tábortűzi szám lehetett volna, hogy Bandi bátyánk hogyan magyarázta a passzát szelekkel és a takarmányozással a nemes vad távolmaradását. Volt is szegénynek a le nem lőtt vad miatt mit hallgatnia. Sőt városiunk érdemes főpeinnája még külön rigmusokban meg is verselte a vadászatot, erősen állítván, hogy Gida volt az a Bak, amit Bandi bátyánk látott. No, dehát Bandi Bátyánk sem maradt adósa a föpennaforgató Miska barátunknak. Miska barátunk ugyanis állítólag azért, mert a fia cserkészem és mert igen kedveli a cserkészetet, meglát ogat ott bennünket a táborunkban. Azt azonban az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy még ki jövetele előtt előre küldte horgászó felszerelését. Lévén valójában szenvedélyes horgász. Most már kezdjük érteni, miért olyan nagy cserkészbarát. No9 hát, amikor Bandi bátyánk sikertelen kirándulást rendezett a bak erányában, Miska barátunk letelepedett a Tisza partján, hogy horgásszék. És fogott is. Hogy mit? Erre Bandi bátyánk így válaszolt: A bot végét. Ezzel vissza is adta a kölcsönt a versezetért. Miska barátunk azonban mégis csak lefőzte Bandi bátyánkat, mert szemtanúk állítása szerint fogott is egy 117 milliméter és egy 49 és fél milliméter hosszúságú halat. Ezt már magam is láttam, amikor ezt a két kis ártatlanságot kellő mennyiségű pirított szalonna társaságában bekebelezte. Jaj, de eltértem a beszámolótól. Már nagyon is intim dolgokat kezdek elmondani, amiért reámhúzhat- ják a vizes lepedőt. Jobb lesz, ha takarodót fúvók és én is éji pihenőire térek az írásban, mint a cserkészek a capistráng szavára. Hát ilyen a tábor. Vidám is, szomorú is. Az emlék is az. Reméljük, hogy ami bántó volt benne, az jóra fordul. Myl. F D SON traktorhoz alkatrészek legolcsóbban Rutó-Traktor Műszaki Vállalat Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 9. szám. Ezt olvassa, Nagyságos Asszony I Az újságíró privát minőségben, gyümölcs vásárlás céljából megjelent a Bessenyei-téri gyümölcspiacon, ahol a háziasszonyok hangos szóval törtek reá: — Ezt írja meg, Szerkesztő úr! Tessék csak megírni, hogy a gazda- asszonyok a meggy kilójáért 80—90 fillért kérnek ... És a kajszinbarack drágább, mint a francia barack... Azt is írja meg a szerkesztő úr, hogy az igazán szép őszibarack ki- jlója 1 pengő. A kis aprókörte 60— 70 fillér, a sárga, apró tengeribarack kilója pedig 20—24 fillér... A sárgadinnye kilója 30 és 40, a görögdinnye kálója 25—30 fillér. Akkor, amikor a termelők saját bevallása szerint dinnyéből annyi a termés, hogy később még fillérekért sem lehet lesz eladni a hatalmas termést. Az újságíró szerette volna azt felelni, hogy gyümölesvásárlói minőségben jelent meg, ceruzát, papirost otthon hagyott, csak pénzt hozott magával, mert a gyümölcsárusok ragaszkodnak az ellenszolgáltatásnak ehhez a formájához. Kitűnt azonban, hogy az újságíró mégiscsak hivatalosan jelent meg a Bessenyei-téren mert az árak toronymagasak voltak, erszényében a pénz kevés és így a vásárló ismét riporterré degradálódott. És ha már így van, ha már megírta „ezt“ és „azt“, amit a háziasszonyok — közérdekre való hivatkozással — publikálni kértek, hát írja ide a hivatalos nyíregyházi piaci gyümölcsárakat, amelyek tegnap érvényben voltak s amelyek, ha nem is fogja >a gazdasszonyokat és gazdákat árengedményre hangolná, de arra mindenesetre jó lesz, hogy a nyíregyházi úriasszonyok irigységét a maximumra fokozza és feltüzelje alkudozási hajlamukat. íme, boldog Nyiregyháza városában tegnap reggel a következők voltak a gyümölcspiac árai: őszibarack la kilója 1 pengő! A szép meggy ára 80—90 fillér. Körte 60—70 fillér. Kajszinbarack 40—70 fillér. Tengeriibarack 20—24 fillér. Paradiicsomszilva 10—12 fillér. Apró alma 10—40 fillér. Ribizke 24—26 fillér. Sárgadinnye kilója 30—40, görögdinnye 25—30 fillér. Sikk! Elegáncia! Olcsóság! Rétikül, pénztárcá, nőidivatőv, utibő- rönd stb. “EZ“ SZOKOLAY FERENC bőrdíszműves szaküilete, Nyiregyháza, Bethlen-utca 4. szám. Debreceni Gvogylürdö jódos gyógyforrásának vize rheumás megbetegedéseknél, izületi gyulladások, izületi csuzos megbetegedéseknél kiválóan gyógyhatású. A gyönyörűen parkírozott és berendezett nagyerdői fürdötelepen langyos és hideg strandfürdő, fedett uszoda, gyógyfürdő, iszap pakolások, gyógytorna van. A gyógyvíz kitönő ivókúra gyomorbajok és . légcsőbántalmaknál. Havonta 50.000 ember látogatja a gyógyfürdőt 1
