Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-07-12 / 154. szám

4. oldal SZ. OLC S I hirLAP (Trianon 18.) 1937 július hó 11. iMiMaiflHMHBaaii Ruzsonyi Pál Nyíregyházán. Kossuth-tér 12. Kiskorona-épület. Frommer vadász fegyverek, Flóbert és Pisztolyok. Magyaróvári Hubertus, gyárilag készült vadásztöltények, mindkettőnek bizományi lerakata. Az összes vadászati cikkek raktára. Használt fegyverek vétele és eladása. Fegyverek javíttatását garancia mellett vállalom. Vidéki megrendelést azonnal eszközlöm. Hogyan áfS a Korona építkezés kölcsönligye — erről nyilatkozik Náaássy Imre dr. A Korona-szálló építkezésének mintegy két év óta húzódó ügye ál­landóan az érdeklődés homloktéré­iben áll. Megvan a pénz, — mondot­ták egy felöl; — nincs meg a köl­csön — mondották másfelől, úgy­hogy az egész építkezés ügye már valóságos talány volt, amiből csak egy volt biztos, hogy a Korona még mindig nem épül. A gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi szempont- hói egyaránt fontos kérdés megoldá­sa ügyében, mint már megírtuk — ijúniu9 16-án Thuránszky Pál főispán vezetésével küldöttség járt a bel­ügyminiszternél. A küldöttség a megnyugtató kijelentések után visz- szatért és várta az intézkedéseket. Néhány nappal ezelőtt a főispán intervenciójára idr. Nánássy Imre országgyűlési képviselő ismételten Budapestre utazott a szükséges köl­csön ügyében. Nánássy dr.-t haza­érkezése után felkerestük, hogy ma­ga mondja el, mikép áll az átalakí­táshoz szükséges kölcsön ügye és hogy milyen perspektívák vannak arra, hogy az építkezés tényleg meg­induljon. Nánássy dr. a következő­ket volt szives mondani: — A belügyminiszter a küldött­ségnek adott válaszát beváltotta. A belügyminiszter ür megvizsgálás után látta azt az egyhangú állásfog­lalást, amit ebben az ügyben Thu- ránszky Pál főispán, dr. Borbély Sándor alispán, az egész vármegye, ■város és Szabolcs összes képviselői tanúsítanak. A főispán újabb tele- Ifónkérelmére és az én személyes in­terveniálásomra július1 3-án kiadta utasításként, hogy Nyíregyháza ré­szére a Korona-építkezés céljaira az OTI és a MABI 93.000 pengőt soronkívül azon­nal folyósítson. Hogy mennyire nem kötelező a bü­rokratizmus, azt bizonyítja, hogy Lengyel miniszteri tanácsos, Széli József belügyminiszter úr utasítá­sát még azon a napon továbbította az OTLhoz. Az OTI soronkívül intézkedett, amennyiben még július 5-én, hétfőn megküldte iratait a Pénzintézeti Központhoz, miután az OTI és a MABI kölcsönöket a PK. mint bizományos folyósítja akként, hogy a kölcsönösszegeket oda fize­tik be, viszont a kölcsönök kihelye­zését a PK. végzi. A PK-nál már július 6-án felül­bírálták az OTI határozatát s mi­után kisebb felvilágosításra, s a MABÍ. hozzájárulása volt szüksé­ges, az iratokat újra visszaküldték az OTI-hoz. — Az OTI-nál Horváth vezér- igazgató fogadott, ki kérésemre jú­lius 7-én áttette az iratokat a MABI-hoz, ahol Barcza igazgató és dr. Haraszty Károly MABI-ügyé9z — kérésemre — ismét órák alatt intézkedtek s már július 8-án ismét a PK-nál voltak az iratok, ahol a távollevő igazgatót helyettesítő Tóth cégjegyző közölte velem, hogy az összeg folyósításának most már az OTI—MABI és a Pénz­intézeti Központ részéről min­den akadálya elhárult. A legrövidebb időn belül megküldik ■az iratokat Nyiregyháza város pol­gármesterének és körülbelül augusztus 1-re folyósítva lesz az összeg. Az eddigi soronkívüli intézkedések ezt az információmat mindenben megerősítik. — A soronkívüliségnek a lökést a csaknem két év óta húzódó ügy­ben kétségkívül az adta meg, — mondotta Nánássy dr. — hogy a Korona-építkezés fontosságát ma­gáévá tudta tenni a vármegye és a város egyeteme, a hatóságok és ma­gas vezetőik és ami két évig ered­ményt ellenül folyt, azt Széli József belügyminiszter úr június 16-tól kezdve úgy hajtotta végre, mintha bírói ítélet szerint 15 nap alatt tel­jesíteni kellene. — Az utóbbi időben csak két ilyen kölcsönt engedélyezett a bel­ügyminiszter úr, az egyiket a nyír­egyház,i Korona, a másikat a fü-zes- r ad vány i üdülő építkezése javára, — A hír bejárta az egész orszá­got, mert nagyon sok városnak lenne szüksége OTI és MABI-köl- csönre, akik most valósággal ostro­molnak bennünket, hogy mikép si­került ezt elérni. Természetesen erre a legkönnyebb a felelet: Nyír­egyháza mindent a saját erejéből csinált, s még eddig semmit sem kapott... — Mikorra várható ezekután, hogy megindul az építkezés? — tettük fel a kérdést. — Az építkezést szerintem már most augusztusban meg lehet kez­deni, mert a pénz rendelkezésre áll. A 93.000 pengőn felüli költségekre, ami kb. 30—40.000 pengőre rúg, a fedezetet — értesülésem szerint — már a polgármester úr megjelölte. Alkalmas fedezetnek látom, hogy hál’ Istennek, nagy áldozatok árán Nyíregyháza hitelképes lett. A formalitásokat is megoldhat­juk, nem köti meg a város kezét semmi, olyan jóakaróink vannak, hogy a rendkívüli közgyűlést, a kisgyűlést soronkívül összehívják ezen ügy le- tárgyalására és miután már a bel­ügyminiszter úr példát mutatott ar­ra, hogy mindazon dolgoknál, amit el akar és el lehet intézni, túlteszik magukat az összes bürokratikus for­mákon, az ő beleegyezése is rövid úton megszerezhető. — A munkálatok is minden zavar ■nélkül folytathatók, mert nagyobb­részt belső átalakításokról van szó, amely helységek napok alatt rendel­kezésre bocsáthatók. Nemcsak közérdekről, hanem munkaalkalom teremtéséről is van szó — folytatta nyilatkozatát Nánássy dr. De a Korona építése Nyíregyháza városának becsületbeli kötelessége, hogy egy megfelelő szállodával tud­jon a megyeszékhely kötelességé­nek is eleget tenni. — A Korona megfelelően átala­kítva, egy produktív jövedelmet adó vagyona és vállalata lesz a városnak és az a sok százezer pengő, amit ez az épület képvisel, nem megy tönkre, hanem megfelelően kamato­zik a városnak. A város polgársá­gának kezébe csorog át kenyér stb. formájában és nem lesz olyan tár­sadalmi réteg, amely a hasznát ne érezze ennek az építkezésnek. — Mindezek nemcsak a szellemieket ■reprezentálják, hanem egész csomó társadalmi osztálynak adnak mun­kaalkalmat. — Pirulnunk sem kell azért majd, — mondta emelt hangon — hogy egyes előkelőségek, különböző gaz­dasági vállalatok emberei bizalma­san megsúgják, hogy átmennek: Debrecenbe aludni, mert a Koro­nánk nem fedezi a huszadik század minimális követelményét. A nagy közérdeket bizonyítja az is, hogy ebben az ügyben minden városi, vármegyei és országos fak­tor a legjobb indulattal fejtette ki munkáját és én — boldog vagyok, hogy mások munkába Ima zásához gyenge porszemhull ássál én is hoz­zájárulhattam. Majdnem három millió az állam napi bevétele Hat 'éve nem fordult elő, hogy az állami bevételek olyan kedvezően alakultak volna, mint az idén. A pénzügyi év első tíz hónapjában bevételei ötmillióval haladják meg a tavalyi összeget. Az 1934—35-ös pénzügyi év óta fokozatosan emel­kednek a bevételek és tavaly már meg is haladták a bankválság' évé­nek eredményeit. 1931—32-ben az év tizenkét hó­napjából csak háromban sikerült el­érni az előirányzatot, idén viszont, az eddig eltelt tíz hónapból egyszer sem fordult elő, hogy a tényleges eredmény az előirányzatnak alatta maradt volna. Erre a tíz hónapra az előirányzat 672.3 millió, a tényleges bevétel viszont 706.8 millió pengő volt. Még 150 millió pengőre számí­tanak, a tényleges bevételek tehát meg fogják haladni a 850 milliót. A bevételek szempontjából az Fájdolomtól megtört szívvel, porig sújtva jelentjük, hogy egyetlen gyermekünk, életünk célja és reménysége 2 és fél éves korában Teremtőjének. Folyó hó 11-én, folyó hó 9-én ártatlan lelkét visszaadta vasárnap d. e. fél 10 órakor kisérjük utolsó útjára a nyírbátori izr. temetőbe. Dr. Szabó Sándor és felesége Minden külön értesítés helyett. utóbbi hat évben a november volt a legkedvezőbb hónap, az idén pe­dig — hat év óta először — a de­cemberi eredmény még a novembe­rit is felülmúlta egy árnyalattal. A leggyengébb hónap »bevételed viszont alig» felét alkotják a novemberi eredménynek. A bevételeknek ez az érdekes és nagy hullámzása az egyenes adók­kal függ össze, mely az állami bevé­teleknek aránylag legnagyobb tétele. Ezeket az adókat negyedévenként kell fizetni és mivel mindig a ház- béresedékesség hónapjaiban emel­kednek — nyilvánvaló, hogy azok nagysága elsősorban a házadóval függ össze. Mióta a lakbéreket úgy szabályozták, hogy ezeket havonta is lehet fizetni, az egyenesadóbevé­tel üteme az év folyamán egyenle­tesebbé vált. A többi adónemeknél nincsenek ilyen nagy hullámzások. Legnagyobb közülük a forgalmi adó összege. Az illetékbevételek, melyek 1932—33- ban 87.3 millióra estek, azóta szin­tén fokozatosan emelkednek és az idén előreláthatóan elérik a 110 millió pengőt. Az állam idea bevétele, 300 „mun­kanapot“ számítva, nyersen 2.8 millió napi bevételnek felel meg. Júliusban a napi átlag 2.8, novem­berben 3.4 millió pengő volt. A ki­adások természetesen nem válta­koznak ilyen nagy szélsőségek közt és így az eltérés az államnak át­meneti pénzügyi műveletekkel kell kiegyenlítenie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom