Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-09 / 152. szám
Trianon 18.) 1937 július hó 9. B£3< Bejelentene a polgármester: Mit mondntt a belügyminiszter a küldöttségnek a villamossági koncesszió és a Korona építkezése ügyében Mint .ismeretes, a város február 26-iki közgyűlésén dr. Nánássy Imre országgyűlési képviselő indítványt terjesztett elő a város által 1918-ban megkötött konaessziószer- ződés megszüntetése érdekében. A közgyűlés akkor kimondotta, hogy a koncessziószerződést és az árszabályszerződést semmisnek nyilvánítja és felterjesztéssel fordul az illetékes kormánytényezőkhöz, hogy a szerződés megkötésétől a jóváhagyást tagadja meg és az árak felülvizsgálására árelemző szakértőket küldjön ki. A közgyűlés határozatát a Villamossági Rt. megfellebbezte. A kis- gyűlés a fellebbezésnek a koncesz- sziószerződés hatálytalanítására vonatkozó részében helyt adott, de a közgyűlési határozatot a további részében jóváhagyta és felkérte a főispánt, hogy utasítsa a polgármestert egy küldöttség megszervezésére, amely a város kívánságait a belügyminiszter tudomására hozza. A polgármester a közgyűlésen bejelentette, hogy a küldöttség június 16-án eljárt a belügyminiszternél. A küldöttség, amelynek Thuránszky Pál főispán vezetésével Borbély Sándor dr. alispán, Szohor Pál polgármester, Juhász Mihály főjegyző, dr. Nánássy Imre országgyűlési képviselő és vitéz Elekes Gábor, Báthory István bankigazgató, dr. Kerekes Pál voltak a tagjai, maga Széli József belügyminiszter fogadta. Dr. Nánássy Imre terjesztette elő a város polgárságának eminens érdekét szolgáló kívánságokat, majd átnyújtották a mindenre részletesen kiterjeszkedő memorandumot, amely feltárja a való helyzetet. .Széli József belügyminiszter kijelentette a küldöttségnek, hogy a kérdéssel alaposan kíván foglalkozni és csak az ügy áttanulmányozása után lesz módjában érdemlegesen nyilatkozatot tenni. A küldöttség tagjai ezután a Ko- r on a -s z álló épít k e z é sé n ek j el en t ő - ségére hívták fel a belügyminiszter figyelmét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül érdemleges intézkedés fog történni ebben az ügyben. A kijelentés alapján most már remény van rá, hogy rövidesen megjön a kölcsönre vonatkozó kedvező döntés. iKováeh Elek arra kéri a polgármestert, hogy már most gondoskodjék arról, hogy a tatarozási adókedvezményt megszerezze. Pisszer János arra kér felvilágosítást, hogy miből kívánja fedezni a polgármester az időközi anyagár- emelkedés folytán előállott mintegy 40.000 pengő differenciát. A polgár- mester a felszólalásokra válaszolva, bejelentette, hogy ennek fedezetére szolgál egyrészt a tatarozási adó- kedvezmény, másrészt a hiányzó összeget rövidlejáratú pénzintézeti kölcsönből akarja fedezni, amire vonatkozólag már tárgyalásokat is folytatott. Az építkezésnek már elvi jelentőségű akadálya ninc9, — mondotta — csak gyakorlati. Ha a pénz rendelkezésére áll, a szükséges jóváhagyások után megkezdődik az építkezés. Háborúság a szomszédok között egy nyakkendő miatt Szokó Lajosné telepi asszony könnyű testisértés vétsége címén tett feljelentést szomszédja, Gazi P. János ellen, előadva a feljelentésben, hogy Gazi le akarta harapni az orrát, — igaz, hogy ez nem sikerült s csupán az arcát érte a harapás. Egy szombat este történt az ösz- szezördülés a két szomszéd között, amiért most a bíróság előtt állottak. A szereplők elbeszéléséből úgy lehetett rekonstruálni az egész ügyet, hogy a kérdéses napon a kerítés mellett beszélgettek, miközben Gazi dicsekedve emlegette, hogy vasárnap leánynézőbe megy s ekkor felveszi az új nyakkendőjét. Ekkor mondta állítólag Szókóné, — ©lég vigyázatlanul — hogy nem parasztnak való a nyakkendő, meg aztán azzal is tódítotfa, hölgy úgyis úgy állana rajta, mint a tehénen egy bizonyos fehérnemű. Gazi erre megsértődött s parasztnak titulálta az asszony öregapját, az asszonyban felforrt erre a düh s szembeköpte állítólag a napszámost. Gazi sem hagyta azonban magát, — s amiint Szókóné panaszolta — neki ugrott a kerítés felett s ha el nem kapja a fejét, talán még le is harapja az orrát. így is megsértette az arcát. A járásbíróság előtt Gazi P. János viszontvádat emelt az asszony ellen s már úgy látszott, hogy tengerikígyó lesz a nyakkendő-ügyből, mikor a bíró kibékülésre hívta fel a pereskedő feleket. A felek Í9 úgy látták ezután, hogy ez a leghelyesebb út s bejelentették rövid tárgyalás után, hogy mindketten visz- szavonják a vádat. Ezekután a bíróság az eljárást megszüntette. Mfl, csütörtökön este HALVACSORA Róth Jóska Fészek Kertiében Rossz idő esetén az étteremben. A r. kát. egyháztanács és egyház- község közgyűlésén mutatták a nyugalomba vonuló Vargha Ferenc igazgató érdemelt iSzombaton tartotta a róm. kát. egyháztanács és képviselőtestület gyűlését. Török Dezső apátkanonok, főesperes plébános ez alkalommal jelentette be Vargha Ferenc igazgató-tanító nyugalombavomulá- sát. Meleg szavakkal és mélyen- szántó gondolatokkal ecsetelte azt a kiváló- tanítói munkát, amelyet Vargha Ferenc'34 évi működésének ideje alatt mind egyházi, mind nemzetépítő téren kifejtett. Indítványára az egyháztaíiáiC9 és képviselő- testület ernye delien, nagy eredményű munkásságát jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezután dr. Korompay Károly igazgató-főorvos, világi elnök magassz árnyalásé, gondolatgazdag szavakkal méltatta Vargha Ferenc érdemeit. Utalt arra, hogy Vargha Ferenc mind egyházi, mind pedig világi főhatóságától a legméltóbb elismerésben fog részesülni. A képviselőtestület őszinte örömmel vette tudomásul ezt a bejelentést, mert ezzel nemcsak Vargha Ferenc hervadhatatlan érdemei jutalmaztatnak, hanem követő példaképet is nyújtunk az utókornak. Vargha Ferencnek iskolai és isko- Jánkívüli ténykedése oly nagy és sokoldalú volt, hogy szinte fel sem sorolható. De hiszen nem is szükséges. Ki nem ismerte Vargha Ferencet, a szigorú, de mindig jóságos lelkű és őszinte szívű igazgatót? Ha megszólaltatnánk az egyszerű polgárt, az elemi iskolások kicsiny gyermekihadát, majd a hozzátartozókat, előkelő, állású urakat, nem kevésbé az iparostársadalom és annak ifjúságának hatalmas táborát, azt tapasztalnánk, hogy mindenki hálás szeretettel emlékezne meg Vargha Ferencről. Évtizedeken át szíve-ilelke volt a népiskolai és tanonciskolái oktatásnak. Utóbbit ő szervezte és teremtette meg városunkban. A távozó igazgatót az Isten nagyon szerette, tanítóvá tette. Oly tehetségekkel áldotta meig, aminőkkel kevés halandó dicsekedhet. Ékesszólása a leghatásosabban terjesztett néma fogadalmat a kicsiny, ifjú, nagyon gyakran a felnőtt hallgatók lelkében is. BámulafüRHSIIR § FILMSZÍNHÁZ 2 TELEFON 11. SZ. Julius 8—9. Csütörtök, péntek Magyar Kabaré} Válogatott kabaré számok és két pompás $ kis vigjáték ■ Tik-Tak és Galambdúc tos kézügyessége nemcsak az Isten virágoslkeírtjében az elemi és iparos- tanoneiskolában volt kimagasló, hanem teljes elismerést aratott az igazi műértők körében is, mert az ő művészi leik öleiének alkotásai, örökértékű festményei, plasztikus szobrai minden szónál szebben beszélnek. De nemcsak az igének, az ecsetnek és a formáló pálcának volt bámulatos kezelője, hanem igazi mestere, formálója volt az isTetőfestéshez és vasfelüktekhez csak K PAYER gyártmányú Fatin és Szabin rozsdavédő festéket használjunk! 1935-ben a Lánchidat, most a Margithidat Szabinnal festették. Kizárólagos egyedárusitó: Böhm Jenő festékkereskedő Rákóczi és Kossut-utca sarok. teni szikrának, a gyermeki léleknek is. Iskoláit a régibb szellemű tanító- képzés alatt végezte még és csodálatos, hogy az ifjabb nemzedék mégis az ő nagyon helyes útmutatásai alapján ismerte meg rajta keresztül az új tantervét és élte magát bele annak szellemébe. Tiszta, önzetlenül szeretni tudó lélekkel nevelt mindig. Ezért iskolája mindig mintaszerű volt. Világító fáklya volt ő a fiatalok számára. Boldogok azok, akiket a Gondviselés az ő iskolájába vezérelt és az ő szellemét szívhatták magukba. Bőségesen szórta azt a vármegye területén a pedagógiai szemináriumokban és kiadott könyveiben az új tantervvel kapcsolatos nyelvi magyarázatokban, a minta- tanításokban, a gyermeknevelés pedagógiájáról szóló pályadíjnyertes művében és kisebb írásaiban. A nyugalomba vonuló igazgató pedagógiai nagyságát legjobban úgy jellemezhetjük, hogy Vargha Ferenc az Istentől megáldott különösen sokoldalú tehetség, a tanítók tanítója volt.
