Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-08-10 / 179. szám

2. oldal 3BS J^YÍRVIDÉK „ pZAbolcsi hirLAP (Trianon 18.) 1937 augusztus 10. Thuránszky Pált hatalmas lelkesedéssel fogadta a kemecsei kerület népe A Kállay Miklós .ny. miniszter le­mondása folytán megüresedett ke' mécséi kerület választását augusz­tus 22-ére tűzték ki. A kerület vá- lasztópolgársága osztatlan lelkese­déssel Thuránszky Pált, a vármegye közszeretetben álló főispánját kérte íel a választókerület hivatalos jelölt­ségének elvállalására. ^ A 14 nap múlva megtartandó választás első etapja tegnap már megkezdődött. Thuránszky Pál megkezdte a kerü­let községeinek a látogatását. Reggel fél 8 órakor indult el Thu­ránszky Pál Zsindely Ferenc, Nyíri István, Ujfalusai Gábor országgyű­lési képviselők és vitéz szent ka tol­nai Elekes Gábor vm. h. elnök kísé­retében nyolc községbe, hogy meg­tartsa programbeszédét. A másik csoport, amelynek Bárczay Ferenc, Miskolczy Hugó, Kölcsey István és dr. Nánássy Imre országgyűlési képviselők voltak a tagjai, a kerület- másik nyolc községében tettek hit­vallást Thuránszky Pál mellett. A kerületben a választások izgal­mának nyoma sincs, csak Thuránsz­ky Pál plakátjai visznek egy kis színt a falusi vasárnap szürkeségébe. A pótválasztás nem sok szóbeszéd­re ad okot, nincsenek szenvedelmek, nincsenek széthúzások, nincsenek pártoskodások, mert a nemzeti egy­ség nagy gondolata talajra talált a szabolcsi magyarok között és valamennyi községben határtalan lelkesedéssel fogadták Thu­ránszky Pált. Rz első állomás Oros volt ahol megjelentek az ellenzéki érzel­mű választópolgárok is, jeléül an­nak, hogy Thuránszky Pált párt- különbség'nélkül támogatják. Biró Sándor ref. lelkész megnyitó sza­vai után Zsindely Ferenc a Nép. or­szágos alelnöke emelkedett szólásra. — A fényes Budapest és a magyar falvak közt igen nagy a szakadék — mondotta. — Nem a fényét irigyel­jük a fővárosnak, hanem azt szeret­nénk, ha közelebb jönne hozzánk életmód és kereseti viszonyok tekin­tetében. Minél több embernek nagyobb kenyeret, ez a mi politikánk, ezt a gondolatot szolgálja a miniszterelnök, a kor­mány és a Nemzeti Egység Pártja. Ehhez a magyar falu sorsát előbbre­vivő munkássághoz kéri a támoga­tást. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Thuránszky Pál mondotta el tüntető tapssal és éljenzéssel fo­gadott programbeszédét. Köszönetét mondott a személye iránt megnyilvánuló bizalomért, majd beszédét így folytatta: — Ilyenkor, választás idején, min­denkor igémi szoktak a jelöltek. Én nem Ígérek semmit, csak azt, hogy mindenütt ott leszek, ahol a faluról lesz szó. A legjobb hitem, tudásom és meg­győződésem szerint fogom szolgálni a falu népeinek érdekeit, de szol­gája akarok lenni minden igaz ma­gyar ügynek. Ha így kellek nektek, fogjunk testvéri szeretettel kezet — mondotta tüntető lelkesedés köz­ben. — Dolgozzunk közösen váll­vetve, mindnyájunk legszentebb ü gyéé rt, Na gy-M agy a r őrs zá gé r t. Hatalmas éljen és zúgó taps fo­gadta a beszédet, majd Nyiry István és V. Elekes Gábor lelkesítő szavai zárták be az ülést. Őrösről Thuránszky Pál és kísé­rete Nyirpazonyba ment, ahol Uj-fa- lussy Gábor mondott nagyhatású beszédet, majd Túra, Senyő és a többi községek következtek. A második csoport első stációja I Bárczay Ferenc, a Nemzeti Egység gazdacsoportjának a vezetője szó­lalt fel először. Bárczay az új idők új szellemének szenvedélyességtől mentes joviális hangját ütötte meg és rámutatott arra, hogy néhai Göm­bös Gyula és a független kisgazda- párt vezére, Eckhardt Tibor békét kötöttek azért, hogy közös összefo­gással elősegítsék azokat az akció­kat, amik elősegítik a tömegek jó­létét. Nyíltan és őszintén ki kell je­lentenem, — mondotta — hogy Eck­hardt Tibor képességére, értékére, becsületességére szüksége van a nemzetnek, ezt vallja Darányi Kál­mán miniszterelnök is, aki néhai Gömbös Gyula elgondolásainak hű­séges követője. Ez a politikai béke és összefogás hatalmas értékkel bír a tömeg szempontjából, mert a par­lamentben egymást megértő alkotó munka folyik és Eckhardt Tibor nem gáncsolja, legfeljebb csak kri­tikával illeti a kormány tevékenysé­gét. Éppen ezért volt csak lehetsé­ges, hogy egy év alatt több szociális intéz­kedést tett a kormány, mint megelőzőleg évtizedek alatt. Ezután nagy vonalakban ismertette a kormány szociális intézkedéseit, az 1—2 szobás lakások adómentessé­gét, a folytonosan csökkenő kamat­terheket, a gazdaadósságok rendezé­sét, a gazdasági alkalmazottak most készülő kötelező rokkantbiztosítását, a telepítési törvény végrehajtását, a búzaárak tartottságát stb. Azt, hogy ezeket mind meg lehetett teremteni, csak annak köszönhető, hogy a nem­zetgyűlés rájött arra, hogy össze kell fogni a tömegek érdekéiben. Ezt az erőt, ezt az ősze tartást ne bont­sák meg, tegyenek meg mindent, — fordult a gyűlés felé — hogy a Nép. gazdasági csoportjához tartozó Thu­ránszky Pált támogassák, aki a leg­nehezebb időktől kezdve ott volt a sorainkban 'és önökért dolgozott. Az alvilági szellemek, akik ránkboritották a világháború!, ma is itt leselkednek Kölcsey István, a határszéli fehér­gyarmati kerület becsületes, de so­kat szenvedő magyarságának üdvöz­letét tolmácsolja. — Igen néhéz időket élünk — mondotta többek között. — A lehe­tetlen alvilági szellemek, akik a nya­kunkba borították a világháborút, még ma is itt leselkednek saját önös érdekükben. A nagy világégés még ma sem ért véget, mert a há­Kemecse volt. Sokszáz ember így ült össze reggel 8 órára, amikorra a gyűlést meg­hirdették. Zúgó éljenzés fogadta a képviselőket ami csak akkor ült el, amikor Juhász Lajos párttitkár meg­nyitotta a gyűlést. borús szenvedéseknek nincs meg a gyümölcse. Az óhajtott független Magyarország megvan, de 20 millió helyett alig 9 millión vagyunk. Ezért kell barátokat szereznknk Európá­ban, hogy becsülni tudjanak. Ezt csak úgy érhetjük el, ha összefogva, egymásra találva fe­gyelmezetten vigyázunk a rendre. Ha keletre, ha nyugatra .nézünk, azt látjuk, hogy testvér a testvért, ro­kon a rokont öli s köbben elsüllyed a nemzet. A magyar nép józanságán meg­tört minden sátáni kísérletezés. Ezután gazdasági, bel- és külpoliti­kánk helyességére mutatott rá. Majd a frontharcos törvényjavaslatot is­mertette. — Amilyen magyar szívvel jöt­tünk, olyan magyar szívvel kérjük, hogy támogassák Thuránszky Pált — fejezte be beszédét szűnni nem akaró tapsok kíséretében. Nagyhalászban dr. Mikuska An­tal, a helyi szervezet elnöke nyi­totta meg a mozi hatalmas termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt a gyűlést, innen Tiszarádra, majd Vas-, megyerre mentek, ahol .mindenütt nagy érdeklődéssel és lelkes ünnep­léssel fogadták a szónokokat. APOLLO filmszínház Nyári helyárak Ma, hétfőn utoljára KALÓZOK KINCSE és POSTRRRBLÓK Kedden-szerdán-csütörtökön Általános közkívánatra 1 II MESEMJTÓ minden idők legmulatságosabb magyar filmje, világ­siker. Főszereplők: KABOS GYULA PERCZEL ZITA MAGYAR RAPSZÓDIA Ezen előadások kozdete: 5-7 és 9 órakor Thuránszky Pál nemcsak mutatja, hanem követ! is az utat Nánássy Imre dr.-t mindenütt nagy szeretettel fogadták és amikor szólásra emelkedett, melegen ünne­pelték. — Egyszer már jártam itt, de ak­kor más párt szolgálatában, — mon­dotta — de akkor is azt vallottam, amit most, mint ahogy mindegy, hogy ki melyik templomban dicséri az Istent, épúgy a politikában is mindegy, hogy ki melyik pártban szolgálja a nemzet ügyét, a nemzet érdekét. Ma már jóformán nincs el­lenzék, mert megértették, hogy í a viszály kodás sírját ássa a nem­zetnek. Történelmi példákkal igazolta, hogy *a magyar nemzet mindenkor rendel­kezett tehetséggel, történelmi és földrajzi adottsággal, csak nagyjait nem tudta megbecsülni, ezért volt az, hogy a hatalom és a boldogság tetején nem tudott megmaradni, csak akkor találta meg egymást, mi­kor már nem volt más út előtte. A Nép. gondolatának fontosságát hir­dette, utalva Olaszország és Német­ország példájára, akik felismerték a nemzeti gondolat szükségességét és ma az elnyomottságukból egyszerre Európa legnagyobb hatalmai lettek. A nemzeti gondolatért áldozatot kell hozni és az egyéni akaratot alá kell helyezni. Ebben a gondolatban benne van, hogy miért- állottam a Nemzeti Egy­ség gondolata mellé, — .mondotta Thurínszky Pál az uj szabadságharc első rohamossá volt — Az öntözés nagy problémája elszőlította új posztjára Kállay Mik­lóst, akinek helyét annak a Thu­ránszky Pálnak kell betöltenie, aki azt írta zászlajára: „Tenni, dolgoni a magyar faluért!“ Amikor a vergődő magyar föld életrehívta a reform-parlamentet, — mondotta — Thuránszky Pál az el­sők között volt, akik átérezték az adott helyzetet. Ott volt az- új sza­badságharc rohamosai között, ezért arra kéri a választókat, hogy állja­nak az új szabadságharc rohamosai között, ezért arra kéri a választó­kat, hogy álljanak az új szabadság- harc zászlaja alá és adják vissza | emelt hangon — mert ha cél ki tű zé- 1 seit az ördög fia vetette volna fel, ! akkor is mellé szegődtem volna! (Nagy éljenzés.) Sok kritika és tá­madás után beláttam, hogy téved­tem, mert Gömbös Gyula és utóda, Darányi Kálmán megteremtették azt, ami célkitűzéseimben mindig vezérelt: minél nagyobb darab ke­nyeret adni a népnek. És ezen a té­ren a mostani kormány pótolta az elmúlt évtizedek mulasztásait. A magyar falu sorsközösségétől függ a nemzet sorsa. Földet kell adni, — ezt a célt szol­gálja a nemzeti földbirtokreform. A kormány ténykedéseinek ismerteté­se után Thuránszky Pál érdemeit méltatta Nánássy Imre dr. — Ellenfelek voltunk, úgy .küzd- tünk, mint két férfi, nem bántottuk egymást személyében és amikor rá­jöttünk. hogy egyet akarunk — ösz- sz elfogtunk. Thuránszky Pál főispáni ajtaja mindig nyitva volt a föld népe, a falu kisembere előtt, legyen az kereskedő, vagy iparos. Thu­ránszky Pál a nép hű és igaz barátja. Nagyobb szájú követe lehet, de népét jobban szerető követe sohasem lehet Szabolcsnak, mint Thuránszky Pál, aki nemcsak mutatja az utat, hanem követi is. Nánássy Imre dr. nagy hatást keltő beszéde után Miskolczi Hugó, a nagylétai kerület követe tartott gon­dolatokban gazdag beszédet. | Thuránszky Pált a magyar parla- ; mentnek, iahol nélkülözhetetlen szükség van rá. A kerületet járó képviselők kis csoportja ezután Mezey Balázs kéki főbíró vendéglátó házánál ebéden vet­tek részt, azután folytatták útjukat, — amely Thuránszky Pál szellemé­nek diadalát ja volt. — A hűséges kiskutya tragédiája. Tegnap délután a Sóstóról kisvona- ton bejövő utasokat egy kiskutya tragédiája döbbentette meg. Két kisleány mellé, akik német nevelő- nőjükkel a vonat nyitott kocsijában, ültek, felugrott kis szürke pulikutyá­juk. Miután a villamoson kutyák' számára érthetően nincs hely, a hű-* séges kiskutya a vonat mellett futva kísérte apró kis gazdájukat. Ami­kor a hídhoz értek, a kis puli lába a szűk korlát között a vonat alá ke­rült és a kerekek levágták a lábát és a kis kutya vonítva-űvöltve ott fetrengett a sínek mellett. A közön-, ségben megbotránkozást keltett a nevei őnő viselkedése, aki a gyere­kekkel mosolyogva tárgyalta meg az; esetet. Ügylátszik, nem olvasták a budapesti rendőrbíróság szigorú íté­leteit, amit az állatkínzók ellen ho­zott. Akik nem tudják gondját vi­selni az állatnak, ne tartson kutyát! EckSiadt Tibor képességére, értékére és becsületességére szüksége ven a nemzetisek

Next

/
Oldalképek
Tartalom