Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-08-04 / 174. szám
6. oldal (Trianon 18.) 1937 augusztus 4. _ , J^YÍRVIDÉK 5ZÁBOLCSI HÍR hirLAP Szezonvégi olcsó lci»ru>it»»8 MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT SZIGORÚAN SZABOTT ARAK! MARTOS gyapiuszövetházában NYÍREGYHÁZA, VAY ÁDÁM-UTCA 2. TAKARÉKPALOTA Mit tud a tanyasi Jancsi és mit nem tud a városi Bandi Hát ez is .balatonfüredi üdülésem idején történt. Az üdülőben, ahol én tanyáztam, egy fővárosi jómódú családnak nyolcadikos gimnazista fia is lakott. Komoly, képzett volt a legénybe; több nyelvet beszélt. Egy kis mozgókönyvtárat hozott magával. Minden szabadidejében — komoly könyveket olvasott. Na, gondoltam magamban: ez aztán jól felkészül az élet harcára. Egy délután sétára mentünk a határba. Séta köz bear szólok: de szép ez a répa. — Ez répa? Nem is tudtam —válaszolt ő. — Hát ez mi? — mutattam egy krumplib ok or ra. — Nem tudom. — Igazán nem tudja? — Nem. Hihetetlen volt előttem. Hát lehetséges, hogy egy művelt ember ne ismerje .meg — lábon — a legmindennapibb terményeinket? Kérdeztem és magyarázgattam én még sokfélét a határban, de csodálkozásom csak fokozatosan nőtt, hogy mennyire nem tudja, nem ismeri ez a műveltnek hitt tanuló a természetet és annak áldásait. Hát bizony, ez nem egyedülálló eset a városi emberek életében. Vájjon hányán vannak, akik — csak a legismertebbekről és legfontosabbakról szólok — a gabonaféléket lábon meg tudják különböztetni. És miért mindez a tudatlanság? A városi gyerek állandóan a gyalogjárót rója, nézegeti a kirakatokat, figyeli az autókat, azok márkáit. Alig eszmél, képeskönyvet kap. Ebből ismeri meg az állatokat, növényeket, embereket stb. Tehát a világot, mint olyat, csak képekből és képekben ismeri. Mikor a gyerek először iskolába lép, képzetei nincsenek vagy alig vannak. (Tudom, hogy ezt sokan tagadják, de én állom, mert tapasztalatból tudom.) Jó festéket Jé lakkét Jé báztartási eikket legolcsóbban Czutrin Testvérei! festéküzletében vásárolhat. Bessenyeí-tér 11. Telefon 458. Játékai alig vannak. Főkép a nagyo- két utánozza. (Lásd: futball, brid- zselés.) Tanyasi Jancsi ott nő fel a természet ölén. Még csak pólyás, édesanyja máris kiviszi a mezőre. Zaj daruin ából — két végét két fához köti — készíti el bölcsőjét; járja a szabad levegő, sír a csicsergő madárral ... Alig cseperedik fel, -megismeri a körülötte és vele élő állatokat. Még pöttömnyi, meg tudja állapítani, hogy ennek a lónak kardiába van, amaz járás közben kaszál.. . Tudja, mi a keh. Ismeri a növényeket, mezei virágokat. De ki tudná tanyasi Jancsinak mind a nagy tudományát itt felsorolni... Játékai természetesek, sokfélék. De sportolni is tud ám. Nem tanította őt úszómester, de azért úszik, mint a csík... Sőt, a parton álló fűzfáról fejest ugrik. Mint a mókus mászik a jegenyefára. (Igaz, itt egy kis baj is lehet a szarka fészekkel.) Mikor belép az iskolába, egy sze- redásra való képzetet, fogalmat hoz magával. Ezekből, a természet ölén felnőtt fiúkból lesznek aztán a Móra Fe- reneek, Móricz Zsigmondok, Illyés Gyulák stb. Mi tehát a teendő a városi gyerekekkel?-Vigyük sétálni mennél gyakrabban, de nem ám a gyalogjáróra, hanem ki a mezőre, a rétre. Szedjük -a mező vadvirágait, figyeltessük meg a szánt ást -v etést, az ekét, boronát stb. Álljunk szóba János bácsival: a kanáaszal, a gulyással, hadd hallja a szépen szóló, romlatlan magyar szót, -hadd járja át a fülét... Kérdezzük -meg Péter bácsit, lesz-e eső? Majd megmondja ő a felhők járásából. Kiránduljunk a tanyára. Istenem, mennyi mindent lát, tanul majd ott Bandiba. Hátha még a szűzgulyát meglátja a büszke, tekintélytartó bikával. Itt csak kapásból (félek a szerkesztő úr piros plaijbászától) soroltam fel, mi a teendő a városi gyerek nevelése körül. Goldberger M. SZEZONVÉGI ÁRAIM most u.okká”41 olcsóbbak! SCHWARTZ DEZSŐ selyem, szövet és rőfös versenyüzlete KS5ÄE» Miért nem akadt vállalkozó Büdszentmíhály utcakövezésére A Vállalkozók Lapja írja az alábbi cikket: „Házilagos munka tüzön-vizen keresztül“ címen Szokatlan versen y tárgyalási hirdetmény jelent meg Szabolcs vármegye hivatalos lapjában. A versenytárgyalási hirdetményben Tiszabüd község elöljárósága szólítja fel a vállalkozókat, hogy tegyenek ajánlatot több utcájának kőburkolathal való ellátása céljából föld- és burkolási munkák elvégzésére. Ebiben nem Í9 Lenne semmi különös, de annál több furcsaság van a versenytárgyalási hirdetmény megjelenésének körülményeiben és a feltételek egyes kikötése« bem. A versenytárgyalási hirdetményt ugyanis a község elöljárósága nem publikálta úgy, ahogy azt a Közszállításd Szabályzat megMélyfúrású kutak fúrását, javítását, fürdőszoba berendezéseket, lakatos munkát, asztaltüzhelyeket, AUTOGÉNHEGESZTÉST megbízhatóan és pontosan készít RADOSZTA BÉLA ■; - ■ « í -Oqíí \7Í7<7p7Ptéki szerelő és kútfúrási vállalkozó mülakatos, képesített vízvezeték szerelő Telefon 243. Nyíregyháza VaY Adám-utca áj. Fürdőberendezési tárgyak raktáron! követeli. Ellenben megjelent a vármegyei hivatalos lapban július 18-án ez a versenytárgyalási hirdetmény, amely kimondja, hogy az ajánlatok zárt borítékban legkésőbb július 20-ig adhatók be a község elöljáróságánál, így azután érthető, hogy a verseny- tárgyalás eredménytelen volt, arra ajánlat nem érkezett be, hiszen nagyon kevés vállalkozó van, aki olvassa a vármegyei hivatalos lapot, de még ha el is olvasták, csak csodával határos módon tehettek volna ajánlatot 48 óra alatt egy olyan, munkára, amely alapos előkészítést és kalkulálást igényel. Sok mindent megmagyaráz azonban a hirdetménynek egy szokatlan fejezete, amely így szól: „ha arra jogosított kövező iparosoktól nem érkeznék be megfelelő ajánlat, akkor elsősorban helybeli munkásokkal, házilag készíttetjük el a megépíteni tervezett gyalogjárdákat“. Ami meg is fog történni, ment hiszen sem jogosított, sem jogosítat- lan kövező iparosoktól nem érkezett, de nem is érkezhetett be ajánlat a versenytárgyalásra. Amiből nyilvánvaló, hogy már a versenytárgyalási hirdetmény .megszövegezésekor számoltak azzal, hogy házilagosan végzik el a járdaépítéseket. Tüzös-vizen kenesz-tül, házilagosan akarták elvégeztetni ezt a munkát, ami meg is történik — hogy milyen, kvalitásban, az persze más lapra tartozik. A község elöljárósága tehát elérte, hogy ismét kikapcsolnak szakképzett vállalkozóiparosokat egy közmunkából, amely/ részben az ő adó filléreiből fog elkészülni. Városaink pétadAJa A póf adószáza lékról rendszerint következtetni lehet a városok helyzetére is. Most összeállították a városok pótadószázalékának statisztikáját, mely érdekesen szemlélteti, hogy egyes városok milyen magas- pótadókulcesal igyekeznek -a költségvetésükben mutatkozó hiányokat, eltüntetni. Az ilyen magyar városok között Kiskunfélegyházának van ezidő- szerint a legmagasabb pótadója: 162 százalék, utána Hódmezővásárhely következik 135 százalékos pótadóval. Még öt városnak száz százaléknál magasabb a pótadója: Kecskemét 124, Jászberény 120, Kalocsa 100, Kisújszállás 117, Makó 114 százalék. Nyolcvan százaléknál nagyobb pótadóval dolgozik: Szentes, Debrecen, Miskolc, Csongrád, Esztergom, Hajdúnánás, Gyula, Nagykőrös, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szekszárd, Túrkeve, Zalaegerszeg. Hetvenszázalékos pótadója van: Szegednek és Kiskunhalasnak, a többiek ennél alacsonyabban állapították meg pót- adójukat. ötven százaléknál kisebb a pótadójuk a következő városoknak. Legkisebb a pótadókulcs Salgótarjánban, mindössze 35%. • *t„, ^ *.£►»* t; . 1 A hajduszoboszléi „csodaforrások" eredményes hatását sokezer fűrdövendág háláiéit kézirata igazolja! Mindenkinek meg kell látogatni az eurőpa hirü Hajdúszoboszló Gyógyfürdőt "■irw mi, fmniLi i Fedett gyógymedencék, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő. Páratlanul eredményes fürdő, ivó és belélegzőkurák. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78°-os sós, jédos, brómos, hidrocarba- tos hévvizeí táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismerteiével készséggel szolgál a fürdő Igazgatósága. Egész éven át 50 százalékos vasúti kedvezmény ni R
