Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-26 / 166. szám
flu oldal jZAbolcsi huULAP (Trianon 18.) 1937 július hó 25. Ruzsonyi Pál Nyíregyházán. Kossuth-tér 12. Kiskorona-épület. Frommer vadász fegyverek, Flóbert és Pisztolyok. Magyaróvári Hubertus, gyárilag készült vadásztöltények, mindkettőnek bizományi lerakata. Az összes vadászati cikkek raktára. Használt fegyverek vétele és eladása. Fegyverek javíttatását garancia mellett vállalom. Vidéki megrendelést azonnal eszközlőm. Mi a tényállás Ibrányban Válau a „Fligttluség“ f. ká 2M nzércikkra szimákaa megjeleni A Függetlenség e hó 21-iki számában „Jehova tanúi“ cím alatt jelent meg a vezércikk, melyet ha elolvas egy a helyi viszonyokkal kevésbé ismerős újságolvasó, azt gondolja, hogy Ibrányban a legintelligensebb embertől lefelé mindenki odahagyta a maga egyházát és „Jehova tanú- já“-ul szegődött oda. Azt írja többek között a cikk írója, hogy „Ott messze, Szabolcsban... az ibrányi magyarok már nem viszik orvoshoz a gyermekeiket, nem mosakodnak, nem kötnek házasságot, nem keresztelkednek ... Ott már nem ismerik az igazi Istent, Ibrányban már megtagadnak minden keresztény bitelvet, minden keresztény felekezetet.“ Nem mehetünk el szó nélkül egy ilyen vezércikk mellett. Nemcsak azért, hogy magunkat tisztázzuk, hanem azért is, hogy a félrevezetett közvéleménynek megadjuk a helyes információt. Hiszen, ha ezt a cikket elolvassa egy, a nemzetét, az egyházát, a mai társadalmat szerető és féltő ember, végigfut a hát-án a borzongás s remegve tekint Ibrány felé, hogy mikor indul meg innen az anarchia mindent elpusztító szeny- nyes hulláma. Nincsenek Ibrányban olyan afrikai sötétséget túllicitáló állapotok, mint ahogyan a messze, Budapesten lakó, a szabolcsi falukat csak a vonat ablakából ismerő újságíró elképzelte. Ibrányban az 1928—29. esztendőkben valóban volt szekta-láz. Ekkor egynéhány család valóban odahagyta az egyházat, ezek nem kér észt elitednek meg és nem járnak orvoshoz. De amikor a láz kidüh öngte magát, kilenc család az eltévelyedet- tek közül visszatért az egyházba, a többi pedig éli a sorvadásnak indult, elszigetelt szekta-életet, amely a vallási -alapról átcsúszott a gazdasági alapra, t. i. a teljes vagyon- és munkaközösség tartja őket össze. Ezen a szektán már mindenki ki- csodálkozta magát, minden újságíró kicikkezte magát és minden jó lélek kiborzongta magát. A jelenlegi tényállás pedig ez: Néhány héttel ezelőtt- egy napszámos embernél a hatósági közegek Kanadából küldött, „Jehova tanait“ terjesztő könyvet találtak, amiért az ügyészség az eljárást ellene megindította. Az illető napszámos az Üvegcsiszolás, képkeretezés, csiszolt tü- körk ülő n leg ességek és üvegezés legolcsóbban Fischer József tükörcsiszoló és képkezetező űzőmében: Káívin tér 2. Telefon 558 iratokat egy kanadai rokonától kapta s nem ismerve az iratok aljas célját, jóhiszeműen végigolvasta azt. Ennyi a kóros tünet, amiről Bárányból beszámolhatunk. Hogy szekta- alapító céljai nem voltak, bizonyítja az, hogy feleségével együtt buzgó ref. egyháztagok. Felesége nőegyleti bibliakörünknek egyik leghűségesebb látogatója. Egyébként a községi elöljáróságnál az ügyben eljártunk és megállapítottuk, hogy Ibrányban Jehova tanait követő szektás egyetlen egy sincs. Nem dicsekedni akarunk, hogy -csak ennyi a baj, mert az anyaszent- egyháznak -fáj, hacsak egy juh is eltéved a nyájból. Az örök jó Pásztor utasítására 'és példáján hívogató szóval megyünk az eltévedt juh után is, hogy visszatérítsük a nyájba. De arra akartunk rámutatni, hogy az evangélium fényességét a legsötétebb helyekre visszük el leghamarabb. Nem nézte soha, nem nézi most sem ölhetett kézzel az ibrányi vezető társadalmi réteg azt, hogy a népnek irányításra van szüksége, hanem ugyancsak féltő és szerető gonddal őrködik népe felett. Ibrányban a legélénkebb egyházi, társadalmi és egyesületi élet folyik. Az ibrányi nép — egy kis százalékot leszámítva — dolgozni akaró, egyházát és hazáját szerető, higgadt gondolkodású, jó magyar nép. Református egyházunk nagy adóssággal küzd, de népe áldozatkészsége által eddig még megküzdött s hisz- szük, ezután is meg fog küzdeni a bajokkal. A vasárnapi istentiszteletek alkalmával, a legnagyobb munka időben is tele van a templom. Télen pedig úgyszólván teljesen a vallásának ól az ibrányi magyar. A belmisszió minden ága ki van építve nálunk. A férfiak számára az iskolán kívüli népművelés keretében, ismeretterjesztő előadásokat tartunk, melyen községi főjegyző, jegyző, ötvös, gazdatisztek és tanítók tartanak közismereti előadásokat. A nő- egylet köretén belül bibliaórát tartunk minden héten. Virágzó Keresztyén Ifjúsági Egyesületünk van 60 taggal. Kétszobás ifjúsági otthonunk, amelybe az iskolánk!vüli népművelési bizottság jóvoltából, az elmúlt évben rádiót szereltünk be. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Leány egyesületünkkel karöltve minden télen két-három vallásos ünnepélyt, A nagykállóí községi uszoda a környék legkedveltebb nyári szórakozó helye Idényjegy közös kabin használattal . . Személyjegy hétköznap ......................... Sze mélyjegy vasárnap.............................. 1 2 éven alóli gyermekek hétköznap . . 12 éven alóli gyermekek vasárnap . . Magánkabin használat......................... H avi bérlet felnőtteknek......................... Havi bérlet 12 évev alóli gyermekeknek 12 — fillér 40 fillér 30 fillér 20 fillér 10 fillér 80 fillér — fillér — fillér szeret et vendégség et és műkedvelő előadást rendez. A templomtól távoleső helyeken házi istentiszteletet, minden csütörtökön pedig vallásos estét tartunk a templomban, amely utóbbi látogatottság szempontjából vetekszik a vasárnap, délelőtti istentiszteletekkel. Évek óta fennáll és a környéken nagy népszerűségnek örvend a 60 tagú ref. Dalárdánk, mely a környékbeli dalosversenyeken számos serleget, első díjat és díszoklevelet nyert. Az ibrányi reformátusok öntudatos keresztyén életet élnek. A templomi perselyezésen kívül évente 5— 600 pengőt gyűjtünk össze, a község jóbbmódú lakosaitól a szegények segélyezésére. Hogy a gyermekeket is megke- reszteltetik a szülők, bizonyítja anyakönyvünk, amelyben az elmúlt esztendőben 137 megkeresztelt gyermek neve van beírva, a f. évben pedig a mai napig 68. Az állami anyakönyvek tanúsága szerint 68 házasságot kötöttek és ezek közül csak egy-két esetben nem kértek házasságkötésükre .egyházi áldást. Ezek .az 1928-ban alakult szekta tagjai voltak. Az inkriminált vezércikk azon kitételére, hogy ,yaz ibrányiak nem mosakodnak“, jóízlésünkön alulinak tartjuk válaszolni. Nem az én tisztem ugyan beszámolni róla, de nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a hasonló anyagi nehézségekkel küzdő és hasonlóan .intenzív egyházi életet élő, r. kát. egyház most készül új templomot építeni kizárólag a hívei áldozat- készségéből. Nem dicsekvésképpen soroljuk fel ezeket. Nem is azért, mintha az eredménnyel meg volnánk elégedve, mert a mi célunk Isten országa, haKerékpárt, alkatrészt, javítást, zománcozást olcsón Biczáknál Bethlen.utca 27. Mélyfúrású kutak fúrását, javitását, fürdőszoba berendezéseket, lakatos munkát, asztaltüzhelyeket, AUTOGÉNHEGESZTÉST megbizhatóan és pontosan készít RADOSZTA BÉLA mülakatos, képesített vízvezetéki szerelő Nyíregyháza Vay Ádám-utca 37. Fürdőberendezési tárgyak raktáron I kútfúrási vállalkozó Telefon 243. nem azért, hogy a téve9 beálUti/s miatt ne legyünk botránkoztatók. Azt ,is megemlíti a cikk írója, , hogy Ibrányban nem viszik orvoshoz a gyermekeket. Ezt az állítást: is kénytelen vagyok megcáfolni. Ib- rány évekkel ezelőtt elismert tifusz- fészek volt. Ma már községi orvosunk fáradhatatlan és áldozatos munkája eredményeként nem temetünk tífuszban elhalálozottat. — Községünkben működik az Országos Stefánia Szövetség fiókja, ugyancsak községi orvosunk vezetésével. Ez az Istentől áldott egyesület a gyermekhalá'lozást a minimumra, csökkentette. Orvosi tanácsadásokban egy esztendő alatt 2400 csecsemő és kisded részesült. A községben a születési arányszám 39.2%, a halálozási arányszám 11.1%. A csecsemő halálozási arányszáma pedig 10.2%, ami az országos átlagon jóval alul van. A „néppel való törődés“ szép bizonysága volt a június 29-én tartott, anyák napja, mikor is országos hírűi előkelőségek állították az ország .anyái elé példaképül a 12—16 gyermekes ibrányi anyákat. A községi elöljáróság, községünk agilis és fáradhatatlan főjegyzőjével az élén az év folyamán magáévá, tette a községi szegények gondozásának ügyét. Az egyházak lelkészei segítségével nyilvántartják a község, eltartásra szoruló lakosait és a jobb módúak önkéntes megadóztatásából, befolyó pénzösszegből látják el az elesetteket. Csak az a baj, hogy & segítségre szorulók száma nagy, az önmagukat megadóztatni tudók száma pedig kevés. Nem az a baj,., hogy nem törődnek velük, hanem, az, hogy mi munkát nem tudunk adni nekik. Fentemlített napszámosnál is 10 éhes száj várja a kenyeret minden nap és csak két kéz keresi, a kenyeret, de az már nem mindennap, mert az esztendőnek csak egy rövid kis szakasza az, amikor nap-- számot kapnak ezek a szegény emberek. Néhány évvel ezelőtt, mikor az idegenforgalom még nem tette ismertté a külföld előtt Magyarországot, méltán megütközve vettük tudomásul, a rosszul informált külföldiek azon beállítását, hogy Magyar- országon még mindig nyereg alatt puhítják a húst és az alföldi betyárok életveszélyessé, teszik az utat az. Alföld nagy nádas, mocsaras rengetegeiben. Ma már kezdik külföldön, is tudni, hogy mi van Magyarországon. De ha sok ilyen, minden alapot nélkülöző vezércikk fog megjelenni komoly újságokban, melyeket külföldön is olvasnak, akkor mi magunkról fogjuk kiállítani azt az elképesztő szegénységi bizonyítványt, hogy a kultúrának ilyen alacsony, fokán élünk. Ibrány, 1937 július 22. Szondy István ref. lelkipásztor
