Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-24 / 165. szám
4. oldal iBBi mm, (Trianon 18.) 1937 iúlius hó 24.----------- --i n m G oth László kormányfőfanácsos nyilatkozik az aktuális gazdasági helyzetiül lz ősi Nyírbátor, a vármegye múltjának patinás emlékeztetője (Szabolcs egyik legszebb és legértékesebb városkája. Itt romlatlanul élnek a nagyszerű múlt emlékei, a Mátyás király korára emlékeztető építkezések szinte döbbenetes erővel kérik számon azt a magyar életet, amelynek a Báthoryak szellemi örökségét kellett volna átvennie, (hogy magyar fundamentumokra építse a jövőt. De a magyar szellem igazi arcának clhalványodásával elszakadtunk mindattól, amit a régi Bátor reveLlál. Most az ősi falakon belül a .modern gazdasági élet lüktet. Gyárváros, mezőgazdasági központ Bátor, amelynek értékes társadalmi életét koncentráló erő biztosította. A gazdaközönség nagyszerű szervezetben olyan egyesületi életet él, amelyre büszke lehet a szervező és a község színe-'java. A megszervezésben Gótih László kormányfőtanácsos jár elöl. Ö az elnök, az ő szava döntő minden kérdésben. Tanácsait, útbaigazításait az önzetlen jóakarat és a szakismeret biztossága jellemezték minden időben. Sohasem csalódtak benne a gazdák, mindig igazolta véleményét az élet. Akár termelési, akár értékesítési, akár társadalmi vagy politikai kérdésekben fordulnak hozzá, az ő szava utat mutat és azt az utat követik is, akik mellette állanak. Már pedig valamennyi bátori és környéki gazda ott áll mellette. A napokban utunk Nyírbátorba vezetett, ahol alkalmunk volt Góth László kir. kormányfőtanácsossal beszélgetni az aktuális kérdésekről. Szíves-öröm est állott rendelkezésünkre. Van-e javulás gazdasági téren s ha igen, miben látja méltóságod a javulást?—kérdeztük. — A gazdasági javulás, szerintem csak látszólagos. Tagadhatatlan, hogy a rendezett viszonyok között élő gazdáknak javult az anyagi helyzetük, de sajnos, nem látjuk ezt a javulást a törpebirtokosoknál. Ahol a legjobban volna szükség erre a javulásra. Ezek a szegény nincstelenek éppen olyan nehezen élnek most is, mint évekkel ezelőtt. Sőt, még nehezebben, mert azok az ipari cikkek, amikre szüksége volna ezeknek az embereknek, olyan hatalmas áremelkedésen mentek keresztül, AAAAAAAAAAAAA uradalmi pincészetében (Vay Ádám-utca 7. szám) saját termésű tisztán kezelt tokaj- tolcsva-i borokat kaphat kihordásra alanti árakon: 1936. évi Hárslevelű asztali 1 liter ... —70 fillér 1935. évi Szentvér pecsenye 1 liter ... —'90 fillér 1933. évi Boszorkány szomorodni 1 liter 1*10 fillér 1931. Kincsem 1 liter 1*30 filíéi 1934. évi Burgundi vörös (gyógybor)... 1*30 fillér Ezenkívül édes szomorodni és aszú áll a t. vevőközönség rendelkezésére. mWm wTwTw hogy a szegény emberinek ezeknek a beszerzése majdnem lehetetlenség számba megy. Mit várnak az idei terméstől s a terményértékesítéstől? — Az idei termés kalászosokban 20%-fcal alatta maradt a tavalyinak. A nagy szárazság folytán a kapások helyzete még problematikus. Bő eső esetén sokat javulhat. A szőlő kitűnő. Remek termésnek Ígérkezik, de sajnos, a bor ma már olcsóbb, mint a hordó. Az idei nagy és jó szőlőtermés következtében nagy ár- ro.mbolásra van kilátás, hacsak nem lesz állami intervcmcionáJis vásárlás borexport céljaira. Külföldön kell piacot találnunk a kitűnő magyar bor elhelyezésére, ezzel megmentenénk azt a sók ezer szőlőtermelőt, aki ma még a legnehezebb anyagi gondok közt küzd fentartásáért. — A termén yérfcék esi té snél természetesen én a szá'badkereskede- lem híve vagyok, mert ez érdeke a gazdáknak. Csak a szabadverseny mellett alakulhatnak ki a rendes terményárak. A terménytőzsde árhullámzása fokmérője a szabadkereskedelem melletti igazságnak. Ha kereslet van, az árak állandóan emelkednek, nekünk pedig, gazdáknak, a jobb értékesítés lehetősége az érdekünk. Ugyanez áll a burgo- nyaértékesítésinél is. Éppen ezért van szükség a tervbevett burgonyatőzsdére is. Résztvesznek-e a nyírbátoriak a Szabolcsi Gyiimölcsvásáron? — Természetesen. Minden szabolI csi községnek, így Nyírbátornak is erkölcsi kötelessége, hogy minden i erejével támogassa a Nyíregyházán rendezendő gyümölcsvásárt. Ez az úttörő vállalkozás személyes ügye minden szabolcsi embernek, meg (kell mutatnunk ezen a kiállításon, hogy a szabolcsi gyümölcs országos viszonylatban is első helyen áll. Ezzel a Szabolcsi Héttel hitet teszünk amellett, hogy ez a föld és ennek a földnek munkás népe egyik legelső tényezője az ország mezőgazdasági kultúrájának. Még egy kérdést intéztünk Góth Lászlóhoz-. Milyen szerepet tölt be a Gazdakör a nyírbátoriak életében? — Kérem, szerkesztő úr, nem ás gondolják, hogy milyen fontos szerepet tölt be egy Gazdakör a falu életében, ha azt hivatásának -megfelelően vezetik és irányítják. A Gazdakörök alatt nem értem azokat az alkalmi vállalkozásokat, melyek csák megalakulnak s ezzel be is fejezték működésüket. így minden kezdeti fáradozás, lelkesedés hiábavaló, mert állandó szívós munka híján a kör nem tudja kifejteni azt az áldásos tevékenységet, amely tettekhez, eredményhez vezetne. A falu népének kultúráját emelni éppen nem olyan könnyű, mint egyes álmodok előtt látszik. Ez igen nehéz feladat. Nem tudok más megoldást ezen a téren elképzelni, mint a gazdakörök favorizálását, de úgy, hogy azok élén ne csak tiszteletbeli elnökök legyenek, hanem olyan állandó munkásságot kifejtő komoly férfiak, akik minden hiúságot félretéve, tervszerűen emelik a nép gazdasági kultúráját. Hivatásszerűen kell foglalkozni a falu minden problémájával s a tanácsért, támogatásért hozzáfordulókat az igazi Gazdakörben el is tudják igazítani minden fájdalmukban, minden bajukban, hogy ne csak a maga erejére legyen a falusi ember utalva, hanem a magasabb műveltségű vezetők vegyék át terhét. Egyszóval, nevelni kell a népet, ez a Gazdakörök igazi feladata és ezt csinálja évek hosszú sora óta a nyírbátori Gazdakör, amelynek minden tagja bizalommal fordul hozzánk minden ügyes-bajos dolgokban is. A legfőbb cél a gazdasági téren való nevelés. A gazdakörök nevelési rendszerére azért van szükség, hogy a falu népe mind szebbet, jobbat, olcsóbbat tudjon termelni és a termelt javakat megfelelően, köny- nyen értékesíteni is képes legyen. Vagyis a Gazdakörnek bele kell nyúlnia a magyar otthonok életébe, egészen a kenyérkérdés megoldásáig. Ezt igyekeztünk mi elérni és nem dicsekvésből, hanem az eredményre utalással mondom, ezt el Í9 tudtuk érni Nyirb át orban. Ezeket mondotta Góth László elnök és szavaiból megéreztük, hogy nemcsak elméletben, hanem a gyakorlati élet útjain is igazi vezetője tudott lenni a m'agyar föld nehéz sorsot viselő munkásainak. { — Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy fél pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű iirülést biztosít, azonkívül a gyomor és a belek működését elősegíti és kielégítő emésztést hoz létre. Az orvosok ajánlják. Cséplési mázsakönyv a hivatalos előírásnak megfelelő rovattal kapható az Ujságboliban es a kiadóhivatalában — Kiránduló térképek, úti kalauzok nagy választékban kaphatók az Ujsáigbolthan. (x) Hatalmas Jagelló-korabeli kardot vetett felszínre a sényői bíró ekéje A Szabolcsvánmegyei Jósa Múzeumnak remek formátumú, csaknem négyszáz esztendős (hatalmas kard került birtokába. A kardot, amelyet természetesen már a rozsda mar, amióta harcosának kezéből tálán egy nyírségi párviadal alkalmából kiesett, Sémyő határában a Tetv.es-hegy nevű emelkedés aljában, a Nyirvíz-csatornától negyven lépésnyire vetette felszínre Tőkési György bíró fiának ekéje. A kard egy ásónyoim mélyen volt .most, amikor az eke vasa megtalálta és felhozta, mintegy megmutatva, hogy ezt a most barázdás földet valaha ilyen kardos ősök védelmezték. A kardot Tahy László nyár túrái főjegyző hozta be a Jósa Múzeumba. A főjegyző közölte Kiss Lajos igazgatóval, hogy Tőkési bíró uram az ásatás ellen nem emel kifogást. Nagy érdeklődést keltett a környéken, amikor Kiss Lajos igazgató kiszállt a kard lelőhelyén és (megkezdte az ásatást. Az ásók serényen dolgoztak a lelőhelyen, de eredmény nem mutatkozott. Az igazgatónak az a véleménye, hogy a hegy oldalából hozta le az eke a kardot szántás közben. Megtekintettük a Jósa Múzeumban a szép kardpéldányt. Amúgy kiét kézre is fogható, hatalmas vágásra képe9 nagy kard ez. Hossza a 'markolattal együtt egy méter húsz centiméter, magára a markolatra húsz cm. esik. Szélessége négy és fél centiméter. Karesztvasa S-alakú, markolata végén lapított nyolc- szögű gomb van s a gomb legna- gyobbhörű részén kiemelkedő két és fél cm. átmérő/jű domborulat van köröskörül. Érdekes, hogy a kard pengéjén a markolattól 37 cm-nyire négye9, újabb 37 cm-nyire kettős, majd innen végiig, a hegyéig egyes vércsatorna húzódik. A Jagelló lengyel uralkodócsalád Mátyás halála (1490) után II. Lajosnak 1526-ban történt haláláig uralkodik. Ebbe a korszakba esik a mohácsi csalta, amelynek magyar harcosai közül sokan küzdhettek páncélosán é9 ilyen kétélű hatalmas karddal. A Jósa Múzeumnak még egy Ja- gello-korabeli kardja van, amelynek azonban csak egy éle van. Ez a kard 1884-ben Máriapócson került felszínre. törlesztésre eladók a Rákóczi-utca végén lévő városi kislakások néven ismert tiszta téglából épült adómentes házak. 1 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 2.800 2 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 3.600 3 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 4.200 Ugyanott kaphatók 5 évi részletfizetésre házhelyek négyszögölenként 6—10 pengős árban. Eladással megbízva: Csillag Nándor ny. banktisztviselő, M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, Nyirvizpalota, Széchenyi-ut 1. szám. Telefon: 601.
