Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 97-119. szám)

1937-05-04 / 99. szám

4. oldal ^ JSftÍRVIDÉK SZABOLCSI HIE HLFILAP A fiuk arca egy kicsit átszellemült, amikor Petőfi tiszta egyes bi zonyitványát szemlélhették, kezükbe vehették. É« meghatódottaa álltak meg Balassagyarmaton, az emberi élet két határát jelző bútordarab előtt, Madách Imrének bölcsőjénél és ágyánál, amelyben utolsót lobbant életének lángja. i trianoni határnál Balassagyarmaton kisétáltunk az Ipoly partjára. A kis folyőcskában most még van egy kis viz. De azt mondják, hogy ez a Trianon szerint „hajózható" folyó száraz lábbal is átléphető, ha egy kissé melegebben süt le a nyári nap sugára. A fiuk balassagyarmati vezetőinktől háromszor is megkérdezték, hogy a folyó túlsó partja már nem a miénk? Nem akarták még így sem elhinni. Hát van ii valami hihetetlen abban, hogy a balassagyarmati gazda vizummal a kezében lép át a folyón, hogy a túlsó parton levő kis földjét megkapálja, vagy hogy onnan a termést hazaszáliiha. Balassagyarmatot „civitas fortissima" névvel tisztelte meg a magyar ólét, mert ezt a várost a megszálló ciehektíl derék vasutasok és jó magyar érzésű tisztek és katonák vették vissza fegyverrel a kezükben. Emléküket nemcsak a városháza faIában és a vasúti állomás falában elhelyezett márványtáblák őrzik, hanem őrzi minden magyar lélek is. Egy kis humor Amikor a fiukkal a nógrádmegyei muzeumot látogattuk, lelkes vezetőnk bemutatta a muzeum ritkaságai?, értékes tárgyait. Közben elmagyarázta, hogy a palócok hogyan készítik karikásaikat, hogyan verik ki réz, illetve óndrótokkal. Közben levett a falról egy pásztorbotot s amint mutogatta, elmondta, hogy egy alkalommal az egyik palóc községben járt s egy legénynél egy szép botot látott. Meg akarta venni. A legény nem adta el. Tíz pengőt, majd 20-at, majd 50 pengőt s végül már 100 pengőt igért érte. A legény azonban a botot nem adta, A múzeumigazgató erre megkérdezte a legénytől: — Hát mennyiért adná el t — Semennyiért — volt a válasz. — És miért nem? — Hogy miért nem? Hát csak azért, mondotta a legény s közben a bottal egy párat a levegőbe suhintott, mert ennek olyan jó fogása van, hogy ha én ezzel egyszer főbe ütök valakit, az hasra fekve dicséri azontúl az Istent. * Három nap, tele emlékekkel. A kirándulás mindenképen megérte a fáradságot. A nyiregyházi fiuk gazdag emlékekkel tértek vissza a Nyírség székvárosába. — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén oki. flyor»ÍTÓtanérnő, Kállói-utca 25. ! Bérmálásra í a legszebb imakönyvek a ( legolcsóbb árak mellett 1 j Kegyszerek I Í

Képek, rózaaf üzérek j és vallásirodelmi könyvek * a legnagyobb választékén I . FÁBIÁN könyv- { ! kereskedés Bethlen-u. 5. j Válasz az „Ötleteket kérünk cikkre inditsnnk nyíregyházi „tulipán mozgalmat' 'Néhány nappal ezelőtt vezércikkben tette szóvá a Nyirvidék-Szabolcsii Hírlap azt a mindannyiunkat elszomorító és lesújtó tespedtséget és élettelenségiet, amely ólomsúllyal nehezül el városunkon és amely már a halál csendjét juttatja eszünkbe. Sajnos, gyakori témája ez minden nyíregyházi polgárinak, de a szomorú valósáig megállapításán túl nem igen szoktunk jutnii. így valósággal örömmel kell fogadnunk a bátran segélykiáltásnak nevezhető vezércikket, mert talán sok arra hivatottat fog gondolkodóba ejteni és talán a felhívás nyomán valóban jönni fognak az ötletek, a gondolatok, mélyek alkalmasak lesznek a város vérkeringéséneik megindítására és mindnyájunk helyzetének jobbrafordítására. 66 •raie cimu Ez a mindnyájunk által egyaránt óhajtott cél indít engem is anra, 'hogy egy gondolatomat nyilvánosságra juttassam. Én városunk szomorú pangásának egyik súlyos okát ablban látom, hogy városunk polgárságának egy igen jelentős része, sőt f ogyas z tóképes ség s z e mp ont j álból legjelentőseíbibmek mondható része nem vásárol és nem dolgoztat Nyíregyházán, hanem szükségletét Budapesten, sőt nem ritkán Debrecenben szerzi be. Ezze'l természetesen kivonja a pénzforgalmát Nyíregyházáról, csökkenti a helybeli kereskedők és ipairosok kereseti lehetőAngol inganyagok Faragónál aégét és a pénz természetes körforgásának megszakításával kárára van nemcsak a közvetlenül érdekelt kereskedőknek és iparosoknak, hanem a város egész gazdasági életének. Számos nyiregytházi hölgyet és urat ismerek, akik talán meg sem kísérlik, hogy nyíregyházi szabónál, vagy cipésznél dolgoztassanak s hogy nyíregyházi kereskedőnél szerezzék be szükségletüket, hanem ahelyett különösen a sok kedvezményes utazás lehetőségeit kihasználva, minden szezonban Pestre utaznak és tele bőröndökkel érkeznek haza. Tudom, ihogy ezek a hölgyek és urak azt szokták mondani, hogy itt nem lehet olyan jó munkát és árut kapni, vagy hogy ott olcsóbban tudják beszerezni szükségletüket. Ez az érvelésük azonban nem fogadható el, mert egyrészt sokan még meg sem próbálkoznak az itteni dolgoztatással és vásárlással, tehát nincs is alkalma az iparosinak, hogy megmuifcassia, .mit tud produkálni, sem pedig j a kereskedőnek, hogy áruinak minőségét és árait megismertesse az illetőkkel. A budapesti cégek nagy méretei és főleg hangzatosabb reklámjai tévesztik meg azokat, akik osak Pestre esküsznek, holott az ittihoni iparos és kereskedő, aki számít arra, hogy vevője máskor is felkeresi, sokk ál körültekintőbben és nagyobb gonddal igyekszik vevőjét kiszolgálni, mint a pesti, akihez későbbi reklamációjával hiába fordul és akinek nagytömegű vevővel kell foglalkoznia. Távol áill tőlem, hogy a pesti kereskedőket és iparosokat támadni akarjam. De nekik rendelkezésükre áll Budapest milliós fogyasztóközönságe és a mindannyiunk által csak örömmel fogadott külföldi idegenforgalom, mi flzonfbun csak egymásra, saját polgártársainkra vagyunk utalva s így nekünk, ha azt akarjuk, hogy városunk életképes legyen, — egymást kell segítenünk, támogatnunk. Nyiregyháza kereskedelmének és /iparának súlyos panasza a fentiekben ecsetelt helyzet, mert ha a tehetősebb rétegeket leszámítjuk, nem lévén Nyíregyházának sem ipari munkássága, sem más jelentősebb vásárló közönsége, az itteni kereskedőknek és iparosoknak inem marad más vevőköre, mint a lerongyolódott, eladósodott kisemberek, kiknek fogyasztóképessége minimális, annak nagyrésze is hitelforgalom, ami bizony gyenge bázist jelent. Ezt a nehéz és fontos kérdést szerintem a város összessége érdekében meg kell oldani, a megoldás módját pedig egy helyi társadalmi mozgalomban látnám. A társadalom Mső rétegéből kellene ennek a Ihelyi „tulipánmozgalom"-nak kiindulnia. Csak néhány lelkes hölgynek kellene magáévá tenni az ügyet, kik mögött ott állna Nyiregyháza egész kereskedelme és iparossága és ha ezek a vezető rétegből rekruitálódó hölgyek elöl járnának a jó példával és terjesztenék a gondolatot, divattá — „sik"-ké válna a Nyíregyházán vásárlás és dolgoztatás és ha egyelőre kívülről nem is számíthatunk segítségre, legalább az a pénz maradna és forogna itt, amelyet itt keresnek meg s ez feltétlenül jótékony hatást gyakorolna a cireulus vitiosus törvénye alapján városunk egész gazdasági életére. Régen megállapítható Nyíregyházán, hogy a kereskedők és iparosok többsége, akik pedig a jobb időkben mindig ott voltak színházban, moziban, hangversenyeken és élénk részt vettek minden más kulturális és társadalmi megmozdulásiban, ma úgyszólván sehol sem láthatók, mert ezek érzik elsősorban saját bőrükön a forgailamnélküliséget, a pangást s így, mivel a legszükségesebbekre is alig telik, természetesen elsősonban kulturális igényeiket kényszerültek leszállítani, vagy egyenesen kiküszöbölni. Ha viszont a helyzet változna, ezek a rétegeik ismét vásárlóképessé és érdeklődővé válnának. Természetesen túioznám a kérdés fontosságát, ha azt mondanám, hogy ezzel a kérdéssel minden baj elmúlna felőlünk. Égetően sürgős kérdéseik várnáik még megoldásra, de míg másokhoz pénz szükséges, ehhez csak akarat, jóakarat .szükséges. Saját lelkiismeretünk szavát kell csak követnünk: s akkor már megindítjuk az útját városunk mindnyájunk által óhajtott jobb jövőjének. Segítsünk egymáson, mert ezzel önmagunkon is segítünk, dr. Ácsné Feuer Klára (Trianon 17.) 1937 május hó 9. — Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy félpohár természetes „Ferenc József" keserűvíz — a legkisebb erölködés nélkül — igen könnyű ilrülést biztosit, azonkívül a gyomor és a belek működését elősegíti és kielégítő emésztést hoz létre. Piros, kék, fehér, drap színekben „D1XI" szandalettek nagy választékban Lichtenbergnél wamammmmmmmmmmmmmm Fischer Ferenc Budapestre költözött Nyiregyháza kereskedelmi élete ismét szegényebb lett egy vállalattal, Megszánt a Figcher Ferenc tükörgyára. Éz a nagyképességü, intelligens iparosember, a tükörcsiszolásnak igazi művésze volt. Tükörkülönlegességei országszerte hiresek. Sajnos Nyiregyháza halódó gazdasági élete, nem birta eltartani ezt a szép üzemet. Az utóbbi években Fischer Ferenc csak ugy birta a napi kiadásait megkeresni, hogy az ország legtávolabbi városaiban is az ő tükörkülönlegességeit is árusítják. Állandóan ulon volt, hogy üzleteit lebonyolíthassa és igy nem vált rentábilissá az itteni üzem, azaz sokkal előnyösebbé vált, hogy Budapesten rendezte be üzemét s a fővárosi közpntból intézi majd az ország különböző városaiba a rendelések lebonyolítását. Fischar Ferenc május 1-től már a budapesti üzemét vezeti. Elköltözése alkalmából nem mulaszthatjuk el, hogy a város közönsége nevében is elbucsuztassuk. Mint ember mintaképe volt a tisztességes, munkás és ami a legfontosabb, intelligens képzett iparosnak, aki részt vett a társadalom és a sport minden megmozdulásában. Ha kellett anyagiakkal is segítségére sietett minden jótékony akciónak, a szó igaz élteimében jó polgára volt városának s most, hogy elment Nyíregyházáról, barátainak, ismerőseinek és üzletfeleinek szerencsikivánatait tolmácsoljuk Fischer Ferencnek uj budapesti vállalkozásához. — Idejében váltsunk útlevelet! A rendőrség illetékes ügyosztálya ezúton is ifölihívja a közönség figyelmét arra, hogy útlevelének kiváltásáról idejekorán gondoskodjon. A nyaralási szezon beálltával előreláthatólag olyan torlódás lesz, ami késleltetni fogja az útlevelek kiadását, éppen azért célszerű azt minél előbb megszerezni. Tökéletes címanyag szempontjából NEM NÉLKÜLÖZHETI egyetlen vidéki gyáros, bankár, közhivatal, orvos, ügyvéd mérnök, kereskedő és iparos sem a most megjelent 1937 es Budapest és Budapes-környéki TELEFON SZAKNÉVSORT cca 50.000 név, 1000 szakma szerint feldolgozva ÁRA: CSAU 5 PENGŐ. Rendelje meg még ma. Telefon Szaknévsor kiadóvállalat, Budapest, Teréz-körut 3. sz.