Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 97-119. szám)

1937-05-22 / 113. szám

(Trianon 17.) 1937 május hó 22. •Diai 3. oldal Kereszt nélkül nincs haza, nincs nemzet — mondotta v. Subi&c Károly pápai prelátus a rém. kat. tanítók közgyűlésén A róm. kat. szabolcsi ifőesperesi korüilet tanítókörei tegnap délelőtt tartották évi közgyűlésüket a vár­megye dísztermében, amely ez alka­lommal színültiiig megtelt az egyházi élet világi és papi előkelőségeivel, vezetőivel, a kerület tanítóival és tanítónőivel. A közgyűlést a róm. kat. temp­lomban Véni Sancte előzte meg. Tíz órakor lelkes éljenzés és zúgó taps köziben vonult be a közgyűlési te­rembe vitéz Sulbik Károly pápai pre­látus, kanonok, főtamfelügyelő, Tö­rök Dezső vármegyei főesperes és a közgyűlés nagynevű vendége, Mi­cihalovits Zsigmond, az A ctio Ca­tholica elnöke, Tesléry Károly tan­falügyelő és a kerületek világi é9 egyházi elnökei. A közönség soraiban ott láttuk Szohor Pál polgármestert, gróf Des­sewffy Aurél és Tivadar földbirto­kosokat, vitéz szentkatofaai Elekes Gábor ny. ezredest, Barkóczi Aladár dr. árvaszéki ülnököt, Rézler Gábor kisvárdai főjegyzőt, Doihanies Já­nost, a tanítóképző intézet igazgató­ját. A külsőségeiben Í9 impozáns közgyűlést vitéz Subik Károly prelá­tus magávalragadó, emelkedett szel­lemű, gondolatokban gazdag beszé­de vezette be. — Az aggastyán pátriárcha szíve itt dobog és lelke itt lebeg közöt­Nyári len ingek Faragónál tünk. Mi, akik Szabolcsban az isko­lákban, a templomokban és minde­nütt Szent István kulturáját hirdet­jük és terjesztjük, azért jöttünk össze, — mondotta — hogy egymást •tanítsuk, hogy újabb gondolatokkal menjünk széjjel munkánk küzdő­terére. Boldog, hogy szemébe néz­het ennek a tanítóságnak, akik őrt­állói a keleti végeknek s mindenkor megtették kötelességüket egyházuk­kal 9 hazájukkal szemben. Boldoglan vallom, hogy Ti vagytok az egri egyházmegye erősségei, büszkeségei, Ti a szegények gyámolítói vagytok, pedig magatok is mositoha viszonyok között éltek, örömmel jöttem, mert tőletek tanulok kötelességteljesítést, kitartást s hogy miiként lehet a ke­resztet), az eszmét, egyházlat és ha­zát szolgálná. Katolikus tanítónak lenni nem könnyű dolog, de kitünte­tés. A katolikus iskola és tanító az, amely minden tiszteletet megérde­mel a nemzet és a társadalom részé­ről. Köztünk nincs felfogásbeli kü­Biau és Reich füszernagykereskedö cég üz­letükkel május hó 1 én a Riseathal-féle helyiségbe költöztek át. lömbség abban, hogy minél 'valláso­sabb, istenfélőbb embert adjunk a nemzetnek és ezzel építsük a ma­gyar jövendőt. Amit mi ösztönösen tudtunk és hittünk, ráeszmélt a nemzet, hogy kereszt nélkül nincs ma­gyar haza, nincs nemzet, mert anélkül ideig-óráig élhet, de fel­támadni sohasem tud. A ke­reszt lehet világnézeti harcok jelképe, de a kereszt maga az élet. Mi a keresztet nemcsak a magiunk szívében hordjuk, de magasra emel­jük és amikor Szent István eszméit hirdetjük, kitör a lelkünkből a krisz­tusi gondolat, hogy a keresztnek uralkodni kell a társadalmi, a gazda­sági élet minden vonalán, hogy meg­szűnjenek az igazságtalanságok, miik felőrlik a nemzetet. Az nem lehet, hogy a keresztet felemeljük é9 ne tudjunk olyan közszellemet létesí­teni, amely biztosítja a mindennapi kenyeret. — Számoljunk le a mult minden emlékével, amely aláásta ezt az or­szágot. Teljesítsük kötelességünket, hogy az Ür széke előtt nyugodtan mondhassuk, hogy a szociális katolizmusért dol­goztunk, •amely nem tűri, hogy vannak nyo­morgók, ínséges nélkülözők, mert csak megelégedett néppel lehet az álmokat é9 vágyakat kiharcolni, amelynek végcélja Nagy-Magyar­ország. Ezután a szociális katolicizmusra hívta fel a tanítók figyelmét. Az a kor, amelyet liberalizmusnak neve­zünk, lebecsülte a tanítót és a nem­zet napszámosának nevezte el. A nevelői munka nem napszá­mos, hanem apostoli munka. Ezen a munkán épül fel egyesek bol­dogsága, tömegek üdvössége és nem­zetek boldogulása. Ezzel szemben a tanító még azt a kevés" kenyeret sem kapja meg a nemzettől, amely a mindennapi megélhetést biztosítja. •Kéri a közgyűlést, hogy legyenek bizalommal Eőpásztoruk és elöljáró­juk iránt (hosszantartó taps), akik értük dolgoznak. Ezután a Tiszántúl lakosságának súlyos helyzetével foglalkozott. Szabolcs katolikus népe az or­szág egyik legelhagyatottabb népe, — folytatta mély hatást keltő be­szédét. — Nincs más vagyona, mint a sok gyermek. De nemcsak az anyagi javakban, hanem a kultúrá­ban is legelhanyagoltabb, itt a leg­nagyobb az analfabétizmus. Ez ösz­tönözzön bennünket arra, hogy ezt az elhagyott népet fel fogjuk emelni, mi nemzetet menteni, országot akarunk építeni. Készüljünk fel Szent István ünnepi évére, — fejezte beszédét — amit úgy tudunk legszebben megünnepel­ni," ha iskoláinkat rendbehozzuk és mélységes vallásosságra neveljük az ifjúságot. Tüntető lelkesedéssel fogadott szavai után a megjelent vendégeket üdvözölte, majd javaslatot terjesz­tett elő, hogy Szmrecsányi egri ér­sek-főpásztort táviratilag üdvözölje a közgyűlés. Török Dezső kanonok, vármegyei főesperes a 20-ik század vérzivata­rairól beszélt, amelynek eredménye, hogy soha nem látott arányban fo­SE NAT 0 R CE LO FILTER FÜSTSZŰRÖS CIGARETTA HÜVELY lyik a lélektiprás, a lélekölés. Ha az istentelenség programja szerint ala­kul az újviláig, nem lesz Krisztusa, nem lesz erkölcse, nem lesz hitvesi hűség, gyermeki kegyelet és nem lesz igazság, csak gyász és pusztu­lás. Bensőséges szavakban üdvözölte vitéz Subikot és a közgyűlés vendé­geit és tagjait. Szohor Pál polgármester a tanítóság munkájában annak a szisztematikus programnak egy ré­szét látja, amely a Tiszántúl fellen­dítése érdekében megindult. Dr. Tesléry Károly ikir. tanfel­ügyelő a kir. tanfelügyelőség üdvöz­letét tolmácsolja. Vitéz Suihik Károly prelátus me­leg szavakban vesz búcsút Tesléry Károlytól, akit a szolnoki tanfel­ügyelőség élére helyeztek át. Meg­kapó szavaikban juttatja kifejezésre az egyház elismerését munkássága felett és beszédét azzal fejezi be, hogy arra kéri imájában, az Istent, hogy ennek a nemzetnek adjon sok Tesléry Károlyt. Ugyanakkor az előlegezett bizalom ragaszkodásával köszöntötte a hallgatóság sorában megjelent Márton Józsefet. iMdchalovits Zsigmond, az Actio Catholica országos elnöke az Eucha- j risztikus kongresszus nagy jelentő­ségét méltatta és közvetlen, de megkapó előadásban mutatott rá arra a szervezkedésre, amely az egész világ katolikusainak a köz­pontjába Magyarországot állította. A közgyűlés ünnepélyes részei után rátért a lelkes pedagógus tábor a szakkérdések megvitatására. Vi­téz Derencsényi Miklós róm. kat. igazgató az Eucharisztikus kong­resszus jelentőségéről beszélt, dr. Somos Lajos, az egri érseki ir. kat. tanítóképző intézet kiváló tanúira pe dig „Nevelői vonatkozások a taní­tásban" címen tartott magasszínvo­nalon álló előadást, amelyet értékes szemléltető grafikonokkal világított meg. Délben a Korona nagytermében bankett volt, melyen több lelkes fel­köszöntő ünnepelte az egyházi és tanítói kar vezetőit, délután pedig az iskolád szemléltető felszerelés gyakorlati kérdéseit világították meg az előadók. A hozzászólásakait vitéz Subik Károly pápai prelátus foglalta össze, aki szuggesztív erejű felszólalásában erős lendületet adott a további nevelői munkásságra. A közgyűlés közönsége nagy ér­deklődéssel szemlélte a nyiregyházi róm. kat. tanítóság által rendkívüli gondossággal, kézügyességgel, szor­galommal és kitűnő pedagógiai fel­készültséggel összeállított tanszer­gyűjtemény-ikiállítást. Huszonötén, egy ellen A báli közönség botokkal megtámadott és halálrarngdatt egy legényt Kedden este báli vigalomra gyűlt össze a beregsurányi fiatalság. A báliban javában állt a tánc, a viga­lom, amikor megjelent Zámbor De­zső 24 éves legény és turbulens han­gon követelni kezdte, hogy a cigány azt a nótát játssza, amit ő rendel, mert mulatni akar. Zámbor erélyes fellépését vita követte, majd parázs botrány keletkezett, amibe valaki el­kiáltotta magát: — Üssük agyon! A felizgatott kedélyekre, mint gyújtó bomba hatott a biztatás, pil­lanatok alatt felbomlott a rend, bo­tok kerültek elő és ahol érték, ott ütötték Zámtoort, amikor vérbebo­rulva összeesett, az eszméletlen embert halálra rugdalták és amikor végeztek vele, kitették a holttestét az udvariba. Amire a kö­zelben tartózkodó csendőrök meg­érkeztek, a báli közönség széjj el­szaladt. A csendőrök még az éjsza­ka folyamán megejtették a vizsgála­tot és megállapították, hogy 25 ember támadt Zámborra, akiknek nagyrészét őrizetbe vették. A gyilkosságról .telefőnjelentést) tet­tek a nyíregyházi ügyészséginek. Az ügyészség indítványára a vizsgáló­bíró elrendelte a boncolást, amely­nek megejtésére a helyszínre utazott a törvényszéki orvosokkal. n vármegye törvényhatósága elismerését felezte ki Löwy Ignácnak, az Allamépitészeti Hivatal főnökének A vármegye törvényhatósági köz­gyűlésén Nánássy Imre dr. ország­gyűlési képviselő beszéde során rá­mutatott a vármegyei útihálózat nagymérvű fejlesztése és rendbeho­zatala érdekében Löwy Ignác mű­szaki főtanácsosnak, az Allamépité­szeti Hivatal főnökének eredmény­teljes munkásságára. Löwy Ignác 1933-ban, amikor az Allamépitészeti Hivatal vezetését átvette, az volt a helyzet, hogy fe­dezeti hiány miatt évek óta semmi­féle úthálózati munkát nem végez­lüRAMIR I FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. s Május 22—24. Szombattól hétfőig Budapesttel egyidőben! J Ne higyj a férfinek!... \ A „METRÓ" pompás zenés vígjátéka g Főszereplők: JOAN CRAWFORD, CLARK GABLÉ • FRANCHOT TON E g Előadások 5-7 és 9 órakor 8 Péntekén, május 21-én NINCS ELŐADÁS!§

Next

/
Oldalképek
Tartalom