Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 97-119. szám)

1937-05-19 / 110. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1937. május 19. r^i j (Trianon 17.) v évfolyara n0 (l24g) !Zá m. * erCtd JSlYÍRiriDÉK -<r k ABOLCSI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. ^ ITII/A9 l\Ü A I 1 fl P ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefonszám; 77. l ULII lr\nl IlMriLHr Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. IMPERÁTOR, REX... Italia ura magyar földön Csonka-Magy ar o rszág külp oilitá­Jkája új fejezethez jutott. Az olasz király és felséges hitvese ma délelőtt útnak indultak, hogy meglátogassák Magyarországot, hogy viszonozzák ívitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak és feleségének olasz­országi látogatását. A magyar agy­velő, amelynek teker vén vei között évszázadok óta pihennek a valaha élesen kifejlődött idegszálak, ame­lyek a külpolitikán összefüggések felfogásánál, a külpolitikai történé­sek hatásaiinak látásáaál, elképzelé­sénél, mérlegelésénél, az Anjouk, a Hunyadiak korában olyan éleslátás­sal dolgoztak, de amelyek a három­száz esztendős idegen szellem diplo­máciai világában tétlenségre voltak kárhoztatva, a magyar agyvelő az első pillanatban talán fel sem tudja mérni ennek a királylátogatásnak je­lentőségét. Mert nem díszes bevonu­lásról, nem díszelőadásokról, fényes ünnepségről, solymászatról, opera­házi estről és más külsőségekről van szó, hisz ezek csak a keretet ad­ják, ezek a szimbólumai az érzés­nek, a hódolat bensőségének, a sze­retet lelkesedésének. Az események magyar és világtörténelmi magva az, hogy Magyarország a Duna­medencéjében döntő szerepre hiva­tott ország, hogy Magyarországnak történelmi rendeltetése és erre a küldetésire képesítő faji adottságai méltóvá teszik arra, hogy a világ hatalmas császára és királya, III. Viktor Emánuel őfelsége és felséges neje idejöjjön. Egy ragyogó fény­.kévéje esik ma az ország térképére annak a dicső múltnak, mikor Viseg­rádra vagy Budára a legkiválóbb külföldi fejedelmek és diplomaták jöttek. Mátyás király óta nem volt idegen uralkodó a magyar földön, úgyhogy ez a látogatás, ez a mél­tánylás a magyar nemzetnek, a ma­gyar népnek szólana. Itt járt egykor II. Vilmos császár, itt járt XIII. Al­fonz spanyol király, láttuk őket Pesten avagy Budán, de nem ben­nünket, nem az öncélú, a független magyar nemzetet, hanem Ausztria •egyik társállamát látogatták meg. Mátyás óta, akinek halálával meg­halt a magyar igazság is, az első gyenge idegen uralkodó, Dobzse László óta nem járt itt fegyvertár­sát, testvért, erős, lelkes, tiszta szí­vű, ideálokért lángoló nemzetet méltányló uralkodó. Megtelik a szí­vünk hálával és növekvő ragaszko­dással Itália uralkodója, Dúcé ja és népe iránt. Hálás szívvel köszönti ma őket az egész magyar föld, egész Nagy-Magyarország. Megdobban en­nek a földnek szíve és ennek a szív­dobbanását itt a Nyírségen, a sza­bolcsi földnek szíve dobbanását ezekben a sorokban hódolattal jut­tatjuk kifejezésre. Köszönjük az első biztatást, börtönünk sötétjének első napsugarát, a Duce igazságlfeMs­merését és bátorítását. Köszönjük az erős jobbot, a megifjodott új olasz nemzet, az új olasz népiség erős kézfogását, amelyet acélos és szíves magyar kézfogással viszonzunk. So­hasem csodáltuk, hogy a világhábo­rú pokla után mi találtunk egymás­ra. Nem csodáltuk, mert tudtuk, hogy amikor meg fog indulni egy új magyar lelkiség folyamata, ami­kor visszaáll Mátyás magyar világá­nak eszmeélete, amikor magyar módra, magyar célokról gondolko­zunk, akkor eszünkbe jut az az Olaszország, amelynek szabadságá­ért Türr István küzdött, az az Olaszország, amely a mi szabadsá­gunkért itt hullatott vért a honvédő harcokban. Eszünkbe jut az az Olaszország, amely otthont adott a nagy szabadsát#iősnek, Kossuthnak, eszünkbe jut a hősök, a mártírok or­szága, akik golgotás úton jutottak az Unita Italia dicső várfokára és a> Mussolini lánglelke által életre keltett új olasz nemzeti egységhez, a fassizmus világtörténelmet alkotó erejéhez. Ezt a nagy Olaszországot, III. Viktor Emánuel ezit a nagy olasz lelket érezzük itt a magyar májusban, a felséges olasz császári és királyi pár érkezésének alkalmával zúgó harangokban, a ma­gyar tavaszban, amelybe belemoso­lyog ma Itália biztató, reményt nyújtó kék egének tündéri mosolya. Üdv Neked, Imperátor, hatalmas király és királyné, üdv Neked, ma­gyar sírbolt nehéz kövének izmos mozdítója, nagy bdlincstörő Musso­lini. Kísérje a királyi utat Isten óvó áldása és kísérje Itália ma felénk árasztott mosolyát az együttes cse­lekvések csodatétele, a történelem együttalakításának diadalmas '.hol­napja. * Az olasz királyi családról röviden a következő ismertető sorokat ad­juk a látogatás alkalmával közre. Olaszország királya és Etiópia császára III. Viktor Emánuel 1869. novem­ber 11-én Nápolyban született. Aty­ja I. Umberto király, anyja Margit királyné volt. A „nápolyi herceg" cí­met kapta. Osio ezredes vezetésével szigorú és alapos nevelésben része­sült. Tizennyolc éves koráiban lépett a hadsereg kötelékébe és nagy lel­kesedéssel szentelte magát a katonai életnek. Még mint trónörökös a hadtestparancsmoki rangig vitte. — 1896-ban feleségül vett-e Elene mon­tenegrói hercegnőt. A gálád királygyilkosságot követő napon, 1900 július 30-án lépett trón­ra. Azóta páratlan buzgalommal és hivatottsággal látja el magas ural­kodói feladatait. Nem kerülte el éber figyelmét a nemzet életének egyetlen területe sem. Minden segí­tő, vagy jótékonysági mozgalomban az élen haladt, így az 1908. évi mesz­szinai földrengés áldozatainak meg­segítésében is. Soha el nem lankadó lelkesedéssel dolgozott Olaszország boldogulásá­ért. ö készítette elő azt a nemzet­közi helyzetet, amely 1911-ben és 1912-ben lehetővé tette Líbia meg­hódítását. A legnehezehb napokban is köte­lességtudásával és életmódjának egyszerűségével nemes példát muta­tott. Mindig méltóan képviselte a Szaivojai Ház dicsőséges hagyomá­nyait. A Marcia su Roma idején, 1922 októberében szembefordult azzal a kormánnyal, amely nem tudott gá­tat vetni a bolsevizmus terjedésé­nek és Benito Mussolinit bízta meg az új kormány megalakításával. Az olasz nép ezt sohasem fogja elfelejteni. A király — uralkodói tevékeny­sége mellett — elmélyült történelmi tanulmányokat folytatott különösen a numizmatika terén. Egyik ilyen tárgyú műve a Corpus Nummorum Italicorum kimagasló tudományos értékkel bír és úgy olasz, mint kül­földi akadémiák részéről számos kitüntetésiben részesült. A királynak öt gyermeke van: négy leány és egy fiú. Legidősebb leánya, Jolanda Margherita herceg­nő 1901 június 1-én született Rómá­ban é9 férjhez ment Carlo Calvi di Bergolo grófhoz, a Nizza lovasezred alezredeséhez; a második leány, Ma­falda hercegnő 1903 november 19-én született Rómában s Fülöp herceg­hez, a Hessen-Nassau német tarto­mány elnökéhez ment férjhez; a harmadik gyermek, Umberto pie­monti herceg 1904 szeptember 15-én Raoconigiiben született, a nápolyi hadtest parancsnoka és felesége Ma­ria Jósé belga hercegnő; 1907 no­vember 13-án született Giovanni hercegnő, aki 111. Boris bolgár ki­rályihoz ment férjhez; a legfiatalabb, Maria hercegnő 1914 december 26-án született Rómában. III. Viktor Emánuel tiszteletbeli ezredtulajdonosa a Nagy Lajos ne­vét viselői VI. magyar gyalogos ez­rednek. III. Viktor Emánuel 1936 máljus 9-ike óta Etiópia császári koronáját is viseli. Elena di Savoia Olaszország királynéja, Etiópia császárnéja lElena királyné, Miklós monteneg­rói király leánya 1873. január 8-án Cetinjében született. Tizenkét éves korában, miután családja szoros ro­koni kapcsolatban állott az orosz uralkodóházzal, nevelés végett a szentpétervári Smoilny-intézetbe ke­rült. Iskolai tanulmányainak befeje­zése után visszatért hazájába, ahol eleinte a költészetnek és a művé­szetnek szentelte legtöbb idejét. Az akkori nápolyi herceggel 1896 tava­szán, II. Miklós cár koronázási ün­nepséged közben találkozott. Még ugyanazon évben augusztus 18-án nyilvánosságra hozták az eljegyzést és az esküvőt 18% október 24-én Rómában tartották meg. A királyné mindennél többre (be­csüli a családi élet csendes örömeit. A király mellett kimagasló szerepet játszik minden segítő és jótékony­sági mozgalomban. A ímesszinai földrengés idején elkísérte a királyt a szerencsétlenség színihelyére, ahol ragyogó példáját adta önmegtagadá­sának, bátorságának és a segítés gyakorlati megszervezésével kapcso­latban kiváló szervező tehetségének. A felséges asszony a háború alatt minden idejét a sebesültek ápolásá­nak szentelte. A quirináli

Next

/
Oldalképek
Tartalom