Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-17 / 85. szám

(Trianon 17.) 1937 április hó 17. ^MiaiHMMHMHHannaaMM jósa Jolánnak a Nyiregyházán köztiszteletben álló írónőnek hangjátékát közvetített© kedden, 13-án este 8.20-kor a budapesti rádió. A hangjáték, mely elsőrangú szereposztásban került mikrofon elé, Lavottáról, a magyar muzsika egyik legnagyobb alkotói áról szólott, akit korának megnemértése, s a magyar sors jellemző tragikuma: a lekicsinylő nagyvilág s a megnemértő ottihoni környezet vezetett a lejtőre. Nemrégen hallottuk Jósa Jolán tanulmányát a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályában Irinyi Jánosról, mely tanulmánya a Szabolcsi Szemlében megjelent: ott is az elkallódó magyar géniusz ihlette meg tollát. Valóban nemzeti misszió: felfigyelni azokra a .magyar zsenikre, akiket még nemzetük sem értett meg B akik minden energiájukkal nemzetük tragikus sorsa miatt vesztek el az ismeretlenség homályában. De Jósa Jölán hangjátéka több volt, mint ennek a missziónak egyszerű teljesítése. Keresetlenségével, közvetlen egyszerűségével teljesen bele tudta ringatni a hallgatót abba a világba, melyben a nagy magyar muzsikus élt. A rokokó-élet derűje s mégis nagy tragédiákat rejtegető, csak felszínesnek látszó élete szinte ott állott a szemünk előtt, amikor a nagyon ügyesen zeneszámokkal tarkított .hangjátékot hallgattuk. Nem volt benne fölösleges szó, fölösleges jelenet: mind a közös célt szolgálták, a niagy művész tragikus bukásának, de egyben megdicsőülésének a bemutatását. Az előadóművészek, főleg Uray Tivadar és Tótih Erzsi méltóképpen alakították ennek a szórakoztató és mégis mélv gondolatokat ébresztő, hangulatos hangjáték nak ft szerepeit. Nyíregyháza büszke lelhet erre a szép előadásra. Só. Hiran §yeraei hifiin szeriRCSÜIinsége Szerdán délelőtt háromszor szólalt meg az ügyészség telifanja és mind a három alkalommal egy egy kisgyermek halálss tragédiájáról feltek jelentést. Ifj. Pelrovics János 8 éves bökönyi kisfiú egy fiiig kész istálló épületben játszadozott. At istálló vályogfala eddig még ki n«m derilett okból összssdölt és Petrovits Jánosi maga alá temette. A robbanásszerű zörejre figyelmesek lettek a szomszédok és amikor a romok alatt kétatni kezdtek, megdöbbenve akadtak rá Petrorics János holttestére. Kocsis Iános 5 éves fiúcska a Paszab kézség szélén elhutódó csatorna partján sóskát szedett. A sós kaszedés közben megcsúszott és olyan szerencsétlenül bukott a sekély vizbe, hogy megfulladt, A kisfiú teste mélyen beletemetfldött az iszapba, úgyhogy csak órékmulva t«dtak OLCSI Km holttestére ráakadni. Papp János 9 éves leveleki fiút, az istállóban, ahol aludni szokott, reggelre holtan taláiták. A borjú az istállóban elszabadult és álmában agyontaposta a szerencsétlen fiut. A kisgyermekek halálos szerencsétlensége ügyében megindult a vizsgálat annak kiderítésére, hogy azokért kit§tcrhel a gondatlanság. Killay Miklós dr. ugyhatásu előadást tartett az aktuális magyar problémákról Szerdán délután nagy érdeklődéssel tartotta meg Kállay Miklós dr. ny. miniszter, országgyűlési képviselő a Nep. által reidezett előadását az aktuális magyar problémákról. Az előadást, amely az iparosszékházban volt, meghallgatták a Nep. vármegyei na gy válás zt mán vá n a k tagjai, az országgyűlési képviselők és felsőházi tagok és számos érdeklődő. Gergelyiffy András országgyűlési képviselő nyitotta meg az előadói délutánt. A szabolcsi képviselők elhatározták, hogy panasznapokat tartanak. Ezeken mindenkit meghallgatnak és minden sérelmet orvosolnak. Ilyenkor ismeretterjesztő előadásokat is tartanak a képviselők, hogy erősítsék a kötelékeket a néppel. A Nemzeti Egység gondolata közös politikai táboiba vont bennünket — mondotta. — Mi nemcsak törvényihozók vagyunk, hanem teljes erővel szolgáljuk a partikuláris érdekeket is. Igyekszünk a tengernyi bajt csökkenteni. Elsősorban azokon igyekszünk segíteni, akik a legnagyobb nyomaiban vannak, akik legjobban irászorullniak. Az egyes társadalmi osztályokat elválasztó szörnyű szándékokat a nemzeti gondolat, az együvétairtozás tudata hidalja át. így jutunk el a szebb jövőhöz. Ennek az összefogó gondolatnak istápolására hívunk mindenkit és ma is ennek jegyében gyűltünk egybe. Itt van a vármegye, a város társadalma és szeretettel köszöntik illusztris szónokunkat, előadóinkat, Kállay Miklós dr.-t. Nagy éljenzés fogadta a megnyitó beszédet., majd Kállay Miklós dr.-t ünnepelték hasszíamitartó éljenzéssel és tapssal. Kállay Miklós mindvégig feszült figyelemmel fogadottan tartotta meg nagyszabású előadását. — Sok pódiumon állt már, de itt most elfogódottságot érez. Hosszú évek óta 'neon volt itthon s most újra ismerős, régi szeretetet sugárzó arcokat lát. A visszátéi-t régi szabolcsi köszönti hallgatóságát. (Lelkes ünneplés.) Magyar problémákról ibeszél ma. Ezelk a problémák a magyar föld felett lebegtek s most előtérbe jutottak. A problémák egész tömege rajzik köröttünk. Sokszor volt már így, sokszor lángolt fel a szalmaláng tüze s azután visszasüllyedtünk újra. A magyar sohasem élte ki magát a sikerben, a dicsőségben és a bajban, a szenvedésben volt mindig nagy. Voltak heroikus királyaink, akik után, akinek fényessége után ÍHUNGHIA ® FILMSZÍNHÁZ | Etttsn: Wrasí FföSHtoMz I Telafonzáa : SfS. f • 8 Április 16-án, pénteken nines előadás Április 17-18-10. Szombat-vasárnap-hétfő § Johny Weissraüller és Maureen O' Suliivan « új TARZAN filmje § Tarzan fogságaj Békaszinfónía színes rajzfilm Blőadások kezdete 5-7-S Vasárnap 2-4-6-8-10 ór»k«r s borulat, sötétség jött. így volt ez Szent István, Nagy Lajos, Mátyás uralkodásának tündöklő kora után. Kállay dr. ezután szuggesztív igazságok világosságánál vezette végig hallgatóságát a magyar történelem tanulságos korszakain. Megéreztette, bebizonyította, hogy a magyar erőt, a .nagyrahivatottságot mindig az elesetteéglből való felemelkedésben, a feltámadásban láthattuk. A magyar erő mindig felemelte a mélyből a nemzetet. Ma is ezeket a felemelő, ezeket a feltámadásra lendítő magyar erőket kell kutatnunk, .ezeket a magyar értékeket kell feltárnunk. Azt látjuk az erők kutatása útján, hogy vannak belső kohéziós erők és látunk olyanokat is, akik idegen elgondolások erőforrásai felé tekintenek. -Nekünk a /belső kohéziós erők segítségével, a magyar erőforrásokból merített energiával kell feltámadnunk. (Lelkes éljenzés.) Nem zárkózhatunk azonban el az idegen eszmeáramlatok elől sem teljesen. Az idegen áramlatokat a történelem során, Szent István idejében pl. a kereszténység felvételével — sokszor átvettük nemzetünk megerősödésének javára. Nem is merülhetünk teljesen ma sem a nemzeti ortodoxiába. Haladnunk kell a koreszmék sugallatára ma is. Idegen volt pl. a renaissance áramlata is, de aimi ittmaradt belőle, ami alkotássá érlelődött ós örökéletűvé lett, az nemzeti volt már. Kapcsolódjunk bele ma is az áramlatokba, de ez a b,akaposolódá.s ma is a nemzeti lélek erejével történjék. Meghallgatom az idegen eszmét hirdetőt, de ezekből az eszmékből csak azt vehetem át, ami magyarságomnak megfelelő és ezt sajátosan magyarrá teszem. Magyarrá, magyar közérdekűvé. A magyar kereszténység idején az volt a kérdés, hogy keleti vagy nyugati kereszténység legyen az irányító. Ma az a kérdés, hogy keleti vagy nyugati eszmeáramlatokat fogadjunk-e be. A keleti eszmék a bolsevizmust, az osztálygyűlöletet hirdetik, az osztálygyűlölet nem fér össze a magyar lélekkel, idegen a magyar szellemitől. A szovjet eddig hat-nyolcmillió embert végeztetett ki. Kinek kell ez a rendszer? Nincs benne szociális éraés és gondolat. A nyugati eszmeáramlatok ma a fassizmus és a hitlerizmus. A fasizmus Olaszországból erős, hatalmas nemzetet formált. — Kétségtelen, hogy a hitlerizmus is a süllyedés útján állította meg a németeket. Érték, de erőszakosság is n: ZD pí/apadsjSoj d 1WWÍM •izeöi zy jmqmM? van ebben a rendszerben, amit a bolsevizmus ellen való élet-halál harc — a védelem hevessége magyaráz. Mi azonban nem tehetjük azt, amit 50—70 milliós nemzetek megtehettek. Kicsiny nemzet vagyunk, nincsenek a nagy nemzetéihez hasonló eszközeink és nem mehetünk bele ilyen kísérletekbe, amelyek függetlenségünket veszélyeztethetnék. (Éljen, úgy van!) A hazafiság nemes ábrándja viszi ezekbe az ideológiákba az ifjságot. Az az álomkép, hogy nagy, erős gazdasági egységbe kerülnénk Németországgal. Ha ez így lehetne, akkor nem szidtuk volna annakidején hasonló terveket szövő Kolliniichot. Mi őseinkhez méltóan., nem arra törekszünk, hogy nagyok legyünk, hanem arra, hogy magyarok maradhassunk. (Éljen, taps.) Magyarságunkat nem adhatjuk fel semmi kincsért a világon. Mit vegyünk hát ezekből a rendszerekből át? Vegyük az erőt, a szolidaritás hatalmas erejét, az összetartást, a szociális tartalmat. Nem a karlendítés kall ezekből a rendszerekből, hanem az, ami nagyszerű bennük, vegyük át a nemzetet közös nevezőre hozó egységre törekvés erejét. A zsidókérdés megoldásánál is a magyarság nemzeti hagyományait, lovagias szellemét kell szem előtt tartanunk. Németországban' egész más körülmények között történt ennek a kérdésnek elintézése. Nálunk a kapitalizmus keretében annak túltengése következtében találtak elhelyezkedést a zsidók, tehát a kapitalizmus problémájával a hitélet, a jogok sérelme nélkül kell a kérdést komoly megfontolással megoldani és nem verekedésekkel, amelyek nem férnek össze a magyar erényekkel. A nemzetnek vannak materiális és ideális céljai. Ideálok nélkül egy nemzet sem élhet, a magyar sem. — Széchenyi felszabadította a jobbágyságot, Kossuth a függetlenség ideálját adta a nemzetnek. A mai nagy magyar ideál, a közös nagy eszményi cél a revízió. (Nagy taps és éljen.) A Kárpátoktól az Adriáig terjedő régi ország álma, vágya. Aki fitymálja ezt az ideált, aki nem lelkesedik a revízióért, azt vérijük ki közülünk. A Dunamedencében csak a magyar szupremácia tudott életet jelenteni. De materialista céljai is vannak a nemzetnek. Ma már nem lehet a népet ral^zolgasorban tartani. Ma teljes jog illeti a népet a jólét terén is. Éneikül az igazságtevés nélkül ma nem beszélhetünk jobb jövőről. Az agrár munkanélküliséget le kell vezetnünk s az a ragyogó költségvetés, amely ezt biztosítja. De a helyes jövedelemelosztást is biztosítanunk kell. A segítést alul kell kezfüRRlifB | FILMSZÍNHÁZ 2 TELEFON ii. SZ. I e Április 16-18. Péntektél-vaiírwpig « Budapesttel egyidöben 1 fl JÉGHERCEGH

Öj som NEIIE, : az új filmcsillag kápráitatóan síép filmje • ~Etéadé*>k hétköznap: 6-f ét 9 órakor • Vasárnap 3-5-7 ét 9 érakor. g