Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-09 / 78. szám

é. oldal SZ JSÍYÍRVIDÉK ABOLCSI HÍR TB&mzmimm. imm&P (Trianon 17.) 1937 április hó 46. vármegyei kisgyűlés 118 ügyet tárgyalt 1« A vármegye törvény,hatósági kisgyűlése tegnap délelőtt tartotta áp rilis hav.i ülését, amelyen a távollevő főispán helyett Borbély Sándor dr. alispán elnökölt. A kisgyűlés a tagok élénk részvétele mellett 118 ügyet tárgyalt le. A kisgyűlés foglalkozott azokkal a fellebbezésekkel is, amelyet a nyugdí j revízióval kaipcsolato san adtak be az érdekeltek. A kis gyűlés legtöbb esetben jóváhagyta a •város képviselőtestületének határozatát és csak alig egy-két esetiben ol dotta azt fel. A kisgyűlésen lényegesebb felszólalás nem hangzott el. OrszágssneYü regényírónőt temettek Nyíregyházái Tegnap délután temették el mélységes, könnyes fájdalommal a korán elhunyt kiváló írónőt, Klajnik Huszty Jolánt az Epreskert-utcai gyászházból, melynek csendes fészkében szép álmait szőtte és amelyben nagy lélekkel szenvedte áthoszszú betegségének nehéz válságait. A barna tölgykoporsót elborították a tavasz virágai, kék, fehér jácintok, feslő iózsialbimbók, sok-sok csokor, koszorú. A neves írónőnek, a szelíd jóságú nevelőnek koporsója körül a gyászoló család mellett sokan felsorakoztak azok közül, akik tisztelik, szeretettel őrzik a fiatalon elihúnyt tanítónő és írónő nemes emlékét. Ott volt a ref. Nőegylet és Leányegylet, a városi kereskedelmi iskola tanártestülete Margócsy Emil c. főigazgató vezetésével, a ref. elemi iskola tanítói kara, a ref. énekkar, a kereskedelmi iskola női tamfolvama és számos iroda lom barát, ismerős, volt tanítvány vagy pályatárs. Felhangzott a zsoltár: Te benned bíztunk... majd Bartók Jenő dr. mondott imát, búcsúztatót, ajmelyiben rámutatott az elhunyt kivételes értékeire. Fénylő csillagot rejtett a lelke, olyan álmok, olyan fényességek, látások világa tárult föl előtte, amelyet a haladó lelkének szárnya csak érinteni tud. A vigaszos erejű beszéd után Margócsy Emil c. főiigazgató mondott megható búcsúbeszédet. Kiemelte Klajnik Huszty Jolán tanítónői és tanári munkásságának szépségeit. Égy tiszaparti falunak és a nyircgyftiázi ref. egyháznak elemi iskolájában ott él emléke és soha el nem 10 dl. diébíl -"20 li dg. Mucit —'12 10 dg. MtiUbil ... —-36 10 dg. nofforó —'40 lo dg. uikolédé —2% I lit. íruzkal (Üveg RilkH) 110 1 kg. trappista sajt ... l'20-tél 7» lit. likőr vegyes Izbra 116 I Bt. tikijl btr --60 I itt. kadarka bsr ... —-60 Batta 7 estvérek fűszer, csemege és löttvad nagykereskedők Nyíregyháza, Takarékpalota II! X Vay Ádám-utca 2. Telelőn m. 78. múló hálával őrzik szép lelkének értékeit a városi kereskedelmi iskolában is, ahol eredményesen tanított. Majd regényírói művészetét méltatta. Huszty Jolán regényeiben a tiszta szabolcsi tájak lelkét szólaltatta meg és elvitte a muskátlis ablakok üde szépségét, az akácok illatát messze emberek szívébe, az okiban az írásokiban, amelyek a fővárosi lapokban jelentek meg és amelyekkel dicsőséget szerzett Nyíregyházának is. Gyászlapjára maga foglalmazta ezt a mondatot: Nem hal meg az, akit szeretettel emlegetnek ... Nem hal meg ő sem, mert nagvon sokan emlegetik hálával, szeretettel. A búcsúbeszéd után a ref. kórus gyászdalt énekelt, majd a ref. elemi iskola tanítói kara, az elhunyt pályatársai kivitték a koporsót a gyászkocsira, amely elindult Klaimk Huszthy Jolánnal az örök házába, aihol nincs szenvedés, ahol élnek a lelki eszmények, amelyeket olyan tökéletesen szólaltatott meg. "Vasárnap délután: a tilD Széchenyijének bemutatása Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap, hogy vasárnap, április 11-én, délután 4 órai kezdettel Szécihenviünnepség lesz a nyíregyházi áll. tanítóképzőben. Az ifjúság kitűnő gárdája értékes műsor keretében állítja elénk Széchenyit, a nemzetnevelőt, a mai magyar élet nevelői ideálját: Vetített képek sora mutatja be a legnagyobb magyar életének szemléltetését, a Széchenyi-képeket és tömör, érdekes fejtegetés állítja a képek világába a nemzet nagy aposÁprilis 16-án rendkívüli közgyűlést tart a vármegye iSzaibolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatóságát dr. Borbély Sándor alispán április 16-ára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlés meghívójában 24 tárgysorozati pont szerepel, amelyek közül különös jelentősége van annak a belügyminiszteri leiratnak, amely Szabolcs és Ung vármegyék területváltoztatása ügyében hozott határozattal foglalkozik. Ugyancsak a közgyűlés dönt dr. Lázár Ferenc tiszalöki főszolgabíró kérvénye felett, amelyben, a dr. Borbély Sándor alispánná való megválasztása folytán megüresedett kisvárdai főszolgabírói állásra való áthelyezését kérelmezi. Nyíregyháza, a százéves varos Irta: Dr. Kreskai Miklós I. iNemrégiiben ült centenáriumi ünnepet Nyíregyháza. Még emlékezetünkben vannak az örökváltság száz éves fordulójának 1924. évi ünnepségei. Ma, a gazdasági válság gondjai közepette talán kevesen tartják számon, hogy Nyíregyháza történetében a folyó évben ismét száz éves fordulóhoz érkeztünk. Pediig az 1837. év csaknem oly jelentős fordulópont volt Nyíregyháza fejlődésének irányában, mint az 1824. év. — 1837-ben kapta meg tudniillik V. Ferdinánd királytól azt a privilégiumot, kiváltsáfiot, melv lényegéiben rendezett tanácsú várossá emelte Nyiregyházát. Ezzel a privilégiummal nyert Nyíregyháza szél cseh fakóm önkormányzatot s mai érielemben vett városi szervezetet. Ez fektette le a városias fejlődés közigazgatási alapját, mely fejlődés során Nyíregyháza a Nyírség igazi gazdasági és kulturális központijává küzdhette fel magát. Ügy gondolom, nem lesz érdektelen, ha egy kis bepillantást nyújtok e kiváltságlevélbe. Régi időik, régi emberek, régi intézmények és a iégi darabos, de kifejező magyar nyelv elevenednek valósággá a viszszaemlékezés tükrében, amikor a .kiváltságlevél magyar fordítása egykorú nyomtatott példányának ;elsárgult lapjait forgatja az ember. Szinte látom a derék, becsületes, dolgos, kérges tenyerű gazdákat és iparosokat, amint kifordulnak a Szarvas-, Orosz- (most Kossuth), Pazonyi- (most Vay Ádám) utcai kis házuk kapuján és ünneplőibe öltözötten a városháza felé sietnek, hogy a hétköznapi élet munkáját félbeszakítva, a város jövőjét munkálják, megthányják-vessék, minő szervezetet, alkotmányt, kiváltságokat kérjenek városuknak őfelségétől, V. Ferdinánd királytól. Fényesre tisztított csizmáik sarka nem kopogott az utcán, hiszen mem volt még kőjárda. Nem volt még utcai világítás sem. A város széléről nem hallatszott be a gőzmozdonyok sivító füttye, nem szegélyezte a járdákat a telefon- és villanyoszlopok sora. Hol voltak még akkor ezek? Egyszerű kis házacskák között, falusias kinézésű utcákon vezetett útjuk a mai Korona-9zálloda helyén levő községháza felé. De a tanácskozásra összeült komoly férfiak lelki szemei előtt már ott lebegett a jövő kétolát. Lesz zongora, hegedűszóló, irredenta énekszám, szavalat, megnyitó. A műsor fénypontja a Híd egy felvonásának bemutatója. A leghatásosabb felvonást, a negyedik felvonást mutatják be az ifjak. Egy női szereplő, Cressentia és a férfiszereplők tudásuk legjavát nyújtják. Belépő nem lesz és ezúton is ihívja az intézet ifjúsága a tanítónevelés barátait a hangulatos, érdekes kultúrdélutánra. pe: a városias intézmények és kultúra meghonosodása. S talán már arra is gondoltak, hogy nem is olyan sokára Nyíregyháza lehet a vármegye székhelye is. Egy rövid újságcikk keretében alapos várostörténeti fejtegetésekbe •nem bocsátkozhatok, — ezért a történeti előzmények rövid vázolása után csupán néhány részletet kívánok bemutatni az említett kiváltságlevélből. (Folyt, köv.) -— A változás éveiben, amikor ar| ra kell törekednünk, hogy az agy, a tüdő és a szív felé irányuló vértódulást ellensúlyozzuk, valamint hogy az emésztőszerviek renyhe működése folytán a belekbAi beállott pangást biztos és enyhe módon megszüntessük, akkor reggelenként egyegy pohár természetes „Ferenc József"-keserűvíznek Valóban áldásos hatása van. Az orvosok ajánlják. Véglegesen megállapította a kultuszminiszter az Iskolai 6Y Időtartamát Hómian Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet intézett az illetékes tantestületekhez s ebben a különleges elbírálást igénylő felsőmezőgazdasági iskolák, felsőipariskolák, ipari szakiskolák és ipariskolák kivételével az összes iskolák szorgalmi idejének kezdetére és végére vonatkozólag elrendeli, hogy az első tanítási nap szeptember 10-ike helyett szeptember 4., az utolsó tanítási nap június 14-ike helyett június 7. Amennyiben szeptember 4-ike vasárnapra esik, az első tanítási nap szeptember 5., ha pedig június 7-ike esik vasárnap)ra, az utolsó tanítási nap június 6. Az első tanítási napot megelőző napon történik a tanév ünnepélyes megnyitása. Az ünnepélyes megnyitást megelőző öt hétköznapon kell megtartani az alakuló értekezletet, a javító-, pótló- és magánvizsgálatokat, a folytatólagos, illetve pótbeiratásokat. Az utolsó tanítási napot követő hat nap alatt kell megtartani az évzáró vizsgálatokat, illetve összefoglalásokat és ezeket június 13-án — ha köz'be vasárnap vagy ünnepnap esnék, június 14-én — be kell fejezni. — Köszönetnyilvánítás. A Nyíregyháza Takarékpénztár Egyesület 50 pengőt adományozott a Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókjának. Fogadják érte hálás köszönetünket. Az elnökség. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Péntektől Budapesttel egyidőben Egy élni Vágyó asszony (DODSWORTH) Sin«Iair Lewis Nobeldijas régénye Főszereplők: Lukács Pál, Ruth Chaterton FOX és MAGYAR HÍRADÓ Az eleő előadás mérsékelt helyárakkal Csütörtökön utoljára Finom família Péntektől Budapesttel egyidőben Egy élni Vágyó asszony (DODSWORTH) Sin«Iair Lewis Nobeldijas régénye Főszereplők: Lukács Pál, Ruth Chaterton FOX és MAGYAR HÍRADÓ Az eleő előadás mérsékelt helyárakkal Csütörtökön utoljára Finom família Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Szombat, vasárnap 3-5-7-9 órakor.