Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-28 / 94. szám

(Trianon 17.) 1937 április hó 28. s z. lOLCSI HIR 3, DDTÓ Hat hónapi fogház egy tehénért Baracs János magyi gazda 115 pengőért egy tehenet adott el Far­kas Ferencné nyíregyházi asszony­nak. Az eladási feltételek szerint a gazda 3 hónapig szavatosságot vál­lalt és még azt is kikötötték, hogy a rejtett hibákért is felelős. A tehén alighogy új gazdájához került, gü­mőkóitban kimúlt. Farkasné ezt kö­zölte Baraccsal, aki legnagyobb meg­lepetésére azzal állott elő, hogy az asszony tévedésben van, mert ő so­hasem adott el neki tehenet, sőt nem is ismeri. Farkasné feljelentésére csalás cí­mén indult meg az eljárás Baracs ellen. Baracs tegnlap állott vádlott­ként Várady Mihály tanácselnök, büntető egyesibíró előtt. Baracs itt is azzal védekezett, hogy tévedés áldo­zata. A tanúk súlyosan terhelő val­lomása után a bíróság Baracsot hat­hónapi fogházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Titokzatos Köriilsnéiiysk között eltűnt egy 14 eves kislány Lakatos Juliánná 14 éves tiszalöki kislány április 6-án hazulról eltávo­zott és azóta nem tért vissza szülei lakására. Lakatos Juliánná titokza­tos eltűnését rejtélyessé teszi, hogy azóta egyetlen egy nyom sem me­rült fel, hogy kinél és merre járha­tott. A tiszailöki főszolgabíró intéz­kedésére elrendelték az eltűnt leány körözését és személyleírását a rend­őrség rádióján leadták az egész or­szágban. A kisleány személyileírása a következő: Született Büdszenitmihályon 1923 január 4-én, gör. kat. vallású, haja­don, termete növésben, arca hosz­szas, szeme kék, haija szőke, szem­öldöke szőke, fogai épek, orra és szája rendes, különös ismertető jele nincs. Eltávozásakor fehér-kék kockás fej­kendőt, egybeszabott, felül piros­szövet minta nélkül, alul pirosszövet fehérkockás ruhát, bamaszínű, kissé vöröses műselyemharisnyát, fekete, rossz állapotban levő egész fűzős­cipőt, fekete kosztűm félkabátot vi­selt, amelynek a bélése fekete klott volt. A régi Harfik-huszárek hősi emlék­művéül!! leleplezése Budapested (fl m. kir. HadileíéKár megbízásából irta: Kajászészentpéteri Ulászló Jfetsef) E hó 29-én fényes ünnepség kere­tében új háborús emlékmüvet fog leleplezni a fővárosban Magyaror­szág kormányzója. A volt közös hadsereg Hadik--(huszárainak, a „hár­mas huszároknak" még életiben levő tisztjei állítottak >a Várban emlékét elesett bajtársaiknak. Az emlékmű, mely Vastagh György hírneves szobrászművészünk pompás alko­tása, az Ura-utca és a Szenithárom­ság-utca kereszteződésénél levő tér­ségen, az I. kerületi elöljáróság épü­lete mellett nyert elhelyezést s a névadó, nagyhírű ezredtulajdonos alakját, a lovon ülő Hadik András gróf tábornagyot ábrázolja. Sikerült gondolat volt a tervezők részéről a Hadik-huszárok emlékét Hadik-szoborral örökíteni meg. Hi­szen a niagymultú ezredet és az ez­red sok hősét valóban az a híres lo­vas generális reprezentálja legjob­ban, aki valamikor katonapályája kezdetén maga is (9 éven át) az ez­red tisztikarához tartozott s Ná­dasdy Ferenc gróf tábornaggyal együtt a magyar lovasság történeté­ben korszakot alkotott. Futaki Hadik András gróf életé­nek és katonai pályájának mozzana­tai — még a legjelentősebbek Í9 — csak a 'szakemberek, a hadtörténet­kutatók előtt ismeretesek. A tábor­nagy — saját feljegyzései szerint — 1711 akt. 16 -án, tehát a Rákóczi-sza­badságharc befejezésének évében Gzületett. Érdekes, hogy amikor Ha­dik önéletrajzot ír és abban születé­sének napját megörökíti, szülőföld­jéről egy szóval sem tesz említést. A különös eset csak úgy magyaráz­ható, hogy dbben a kérdésben ő ma­ga sem bírt pontos tájékozottság­gal s a sejtéseket, vélekedéseket nem tartotta érdemeseknek arra, hogy róluk említést tegyen. Azok, akik eddig a tábornagy élettörténe­tével foglalkoztak, a Csallóközt tart­ják Hadik szülőföldjének. Hogy mi­lüRRIilR S FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Ma, kedden útolsó nap Egymisnakszülettünk Április 28-30. Szerdától péntekig 3 Budap3sltel egyidőben 1 Táncol a várost A legújabb pompás bécsi vígjáték. Rende­zés: H. Marischka. Zene: Róbert Stolz. Főszereplök: Friedl Czepa, Hans Moser, Leo Slezák. Előadások mindhárom napon 5-7 és 9 órakor m& mm iHUNGRRIfi 5 FILMSZÍNHÁZ • EzelStt: Városi Filmszínház | Telefoszám : 503. 2 Kedd, szerda Április 27—28. Budapeslet megelőzve! TOLSTOJ világhírű regényének filmváltozata A Kreutzer szonáta! LIL DAGOVER megrázó erejű alakítása Férfi főszereplők: Peter Peterson és Albrecht Schönhals. Előadások 5-7-9 órakor. s íven dapon, nem (tudjuk. A megál­lapítás mhézségei érthetők. Hadik atyja, Mi-hárj , maga Í9 katonatiszt volt, — a hadsereg tagjait akkori­ban, a kor szokása szerint, hadgya­korlatok, hadmenetei alkalmával a családtagok (feleség, gyermekek) is követték s így bizonyára ?.'-m tarto­zott a ritkaságok közé, ho£y ma­gyar tisztek gyermekei nem is ma­gyar földön, hanem a hadaik útjába cső külföldi helységek területénf vagy azok határában, kocsitáborban látiták meg a napvilágot. A tábornagy katonai pályafutásá­nak eseményeit már a kéziratban megmaradt önéletrajz segítségével is könnyen nyomon követheti a ku­tató. Hadik papnak készült, mert — saját szavai szerint — tudományos hajlamai .miatt ehhez az életpályá­hoz érzett vonz'almat. De atyja un­szolására elállt szándékától s előbb joggyakorlatot folytatott a kőszegi táblán, majd 1732-ben katonának állt. Kornétási kinevezést kapott a Dessewffy-huszárezredhez s annak éppen ahhoz a századához, amely­nek parancsnoka és tulajdonosa ad­dig az ő édesatyja volt. A katonai pályától való vonakodását maga Hadik igen elfogadható módom és érdekesein indokolja irataiban. ,,-Az a sok öreg tiszt, — írja — akiket akkor az 1717 óta tartó, hosszú bé­kében a megelőző sok csapátifelosz­latás miatt 20 évig vagy még annál is hosszabb ideig egy rondifokozat­ban ülni láttam, azt a nézetet érlelte meg bennem, hogy nagyon szeren­csésnek kell tartanom magamat, ha 50 éves koromban az őrnagyi rangot elérhetem." A fiatal Hadik nem volt jövőbe­látó ember, annyi bizonyos. Ritka szellemi képességei, széleskörű, nagy műveltsége, gazdag nyelvtudása s a szolgálat minden ágában megnyilat­kozó rátermettsége a ranglétra fo­kain mindjárt kezdetben olyan nagy iramban lendítették előie, hogy mi­kor 1742 elején, 9 évi szolgálat után a Belcznay-huszárezredbe lépett át, ott azonnal alezredesi rangot ka­pott. Kétségtelen, hogy előhaladását az egymást követő háborúk ,is meg­könnyítették. Már szolgálata legelső évében hadba kellett vonulnia, mert kezdetét vette a lengyel örökösödési háború (1733—1735). Ezt követte III. Károly szerencsétlen török há­borúja (1737—1739), majd Mária Terézia korában az osztrák örökö­södési háború (1741—1748) és a hét­éves háorú (1756—1763). Hadik mindegyik háborúban ott van a küz­dők között, mindegyikben tanújelét adja kiválóságainak s így nem cso­da, hogy emelkedésében megállás nincsen. Harminchárom éves korá­ban, 1744-ben már ezredpairancs­nokságot kap s a tábornoki rendfo­kozatokon is gyorsan végigfutva, 1758-ban lovassági tábornokká lép elő. A tábornagyi rangot csak 63 éves korában, 1774-ben éri el, de ugyanakkor, a királynő bizalmából, elfoglalja a haditanács elnöki szé­két is. Azt az állást, amelyben ma­gyar elődje nem volt egy sem, s Szőrmeóvás molykár elen SIMKQVICS SZ CSNEL Luther-u, 5. Telefon 576. Takarékosság r Ezüst és más rókák! amely állásit magyar hadvezérnek' ő utána sem sikerült többet elnyer­nie. Hadik már ebben a vonatkozás­ban is egyedül álló alakja a magyar hadtörténelemnek. De a legelőke­lőbb helyek egyikét foglalja él had­vezéreink között fegyvertényei alap­ján is. Leghíresebb vállalkozását, 1757. évi berlini hadmenetét, mely­ért a Mária Terézia-rend nagy­keresztjét kapta, olvasóink a köztör­ténet lapjairól is bizonyára jól is­merik. Tudnunk kell azonban, hogy Hadik több esetben (a hétéves há­borúban, a. bajor örökösödési hábo­rúban és II. József török háborújá­ban) fővezérletet is kapott s a leg­főbb hadúr várakozásainak ilyen mi­nőségében is minden alkalommal kiválóan megfelelt. A béke évei alatt különös megbízatásokban is ren kívüli érdemeket szerzett. Két ízben Budavár kormányzója volt (Gou­verncur von Ofen), 1764-től 1768-ig, mint vezértábonnok és kormányzó az erdélyi kormányzat élén állt, — 1769-ben az uralkodó képviselője­ként a rácok karlovici nemzeti kongresszusán elnökölt, 1772-ben pedig nagyrészt magyar csapatokból álló haderő élén megszállta Galíciát s megszervezte annak kormányza­tát. A grófi rangot a hétéves háború végén, 1763-ban kapta. Ezenkívül a császár 1764-ben titkos tanácsosi ki­nevezéssel, 1776-ban pedig birodal­mi grófi ranggal tüntette ki. Mindenképpen érthető volt tehát Ferenc József királyunknak az az el­határozása, mellyel Haddkot (és vele együtt Nádasdyt) 1888-ban az örö­kös ezredtulajdonosok soráha ik­tatta s nevét a hadseregben meg­örökítette. A 3. sz. huszárezred, amely Hadik nevét kapta, egyike volt a régi kö­zös hadsereg legkiválóbb és legna­gyobb múltú huszárezredeinek. 1702| ben Ghymesi Forgách Simon tálbori Férfiszövetek legújabb mintákban nagy választékban különleges kikészítésben cégnél, Nagytakarékpalota. Tekintse meg pazar szépségű kirakatait! és szandalette cipőkülönlegességek minden szinbsn, szebbnél-szebb kivitelben, óriási választékban megérkeztek LICH1ENBERGHEZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom